A politikusok egyetértenek abban, hogy a budapesti repülőtér milliárdos nagyságrendű adóbevételeket biztosít az állam és a helyi önkormányzatok részére. Emellett a Budapest Airport közvetve több mint 10 000, azon belül közel 5 000 térségbeli család megélhetését biztosítja. A Malév csődje miatt így több ezer munkahely, valamint több száz – részben helyi – vállalkozás működése vált bizonytalanná, ami jelentős szociális és gazdasági problémákat okozhat a repülőtérrel szomszédos települések számára. Ennek ellenére hisznek abban, hogy Magyarország legnagyobb nemzetközi repülőterének és a régió gazdaságának fejlődése a nemzeti légitársaság leállása után is folytatódhat, áll a közleményben.
A megállapodás értelmében a települések kezdeményezik és támogatják olyan átmeneti jellegű, pénzügyi- vagy jogszabályi segítségre vonatkozó helyi- és kormányzati intézkedések kidolgozását, amelyek segítik a válságból történő minél gyorsabb kilábalást, valamint a veszélybe került munkahelyek és vállalkozások megmentését.
A nyilatkozatot aláírók számítanak a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének, az érintett szakmai- és állami szervezetek, valamint a turisztikai szakma képviselőinek együttműködésére. Meggyőződésük, hogy a légiközlekedési ágazat képviselőinek és a politikai élet szereplőinek összefogására van szükség. Legfőbb közös cél, hogy a budapesti repülőtér továbbra is a térség gazdasági motorja maradjon, fejlődésével újabb munkahelyeket teremtsen és így hozzájárulhasson a környékbeli települések, Budapest és Magyarország további sikereihez.
A megbeszélésen felvetődött a repülőtérhez kötődő infrastruktúra fejlesztésének kérdése is, amely szintén az érintett önkormányzatok és a repülőtér közös érdeke. A szükséges beruházásokról és azok ütemezéséről szakértői szintű egyeztetéseket folytattak, ennek eredményeként hamarosan megkezdődhet a közös érdekérvényesítés a fejlesztések – elsősorban a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út bővítése és felújítása – érdekében.
