A 2002-2010 közötti időszakot vizsgáló testület mintegy 80 oldalas jelentésének megállapításai között egyebek mellett az is szerepel, hogy az "előnytelen privatizáció, a csalárd módon megkötött finanszírozási szerződések és a három éven keresztül folytatott rablógazdálkodás pénzügyileg teljesen tönkretette a Malévot, önálló működését pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette".

A megállapítások szerint 2002-2007 között az állami támogatások csak a Malév Zrt. fenntartását biztosították, továbbra is veszteséges működés mellett. A légitársaság finanszírozására privatizációt nélkülöző koncepció nem készült.

A bizottság megállapította: a kormányt, illetve az ágazatért felelős minisztert politikai felelősség terheli, hogy a 2007-es privatizációt megelőző három eredménytelen pályázati eljárás után nem bírálta felül korábbi privatizációs koncepcióját.

"A privatizáció gyakorlatilag úgy zajlott, hogy a vevő nem tett bele és nem is kockáztatott saját pénzt, ugyanakkor minden visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget végeredményben visszaterhelt a Malévre" - fogalmaz a bizottsági jelentés.

A légitársaság 2010-es visszaállamosításával kapcsolatban a főbb megállapítások között szerepel: a bizottság okkal feltételezi, hogy a visszaállamosítás folyamata nem az Európai Unióval egyeztetve történt, ami tovább növelte annak esélyét, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítse az ügyletet.

A Budapest Airport Zrt.-vel kapcsolatban a jelentés megállapítja: a 2005-ben 11 milliárd forintos eredményt produkáló társaság állami kézben tartása fel sem merült lehetőségként. A bizottság álláspontja szerint a költségvetés hiányainak mielőbbi fedezése nem tekinthető kivételes esetnek, ezért a zártkörű, gyorsított eljárás nem volt indokolt és jogszerű.

A jelentés szerint a vizsgálóbizottság felkéri a kormányt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon keresztül vizsgálja meg azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a Malév Zrt. privatizációjában, illetve reprivatizációjában részt vevő kormányzati szereplők, alkalmazottak, tisztségviselők, szakértők és megbízottak felelősségét alapozzák meg a bizottság megállapításai alapján. A bizottság által megfogalmazott ajánlások között szerepel: az Országgyűlés vizsgálja felül a jogszabályokat, hogy parlamenti vizsgálóbizottsági tisztségviselő, illetve tag ne lehessen olyan személy, aki a vizsgálat tárgyát képező időszakban az adott területért felelős kormányzati tisztséget viselt.

Emellett a testület a nemzetgazdaságért felelős minisztert arra kéri, hogy vizsgálja felül a szabályozást, illetve alakítson ki olyan gyakorlatot, amely kellőképpen védi az állam érdekeit a magánszférából a közszférába érkező, valamint a közszférából a magánszférába távozó vezetők információ-kiadásának megakadályozása érdekében.

A Malév és a Budapest Airport privatizációját, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit és fizetésképtelenségének okait vizsgáló parlamenti bizottságot 2012. márciusában hozta létre az Országgyűlés. A testület jelentése az eredeti határidő szerint szeptember végére készült volna el. A fideszes Varga Istvánnak, a bizottság elnökének javaslatát elfogadva az Országgyűlés meghosszabbította a testület mandátumát, így december 31-éig kellett benyújtani a jelentést a parlamentnek.

A Malév 2012. február 3-án szüntette be működését.