Pécsek Brigitta
A turizmus területén a válság a szabadidő-turizmust viselte meg kevésbé. A széles kínálat lehetővé tette, hogy az utazók az olcsóbb desztinációk felé áramoljanak, csökkentség utazási költségeiket, valamint a valuták árfolyam-ingadozásait kihasználva válasszák ki úti céljaikat. A hivatásturizmussal ellentétben a belföldi rekreációs jellegű utazások száma nőtt 2009-ben, mivel sokan a külföldi utazás helyett hazai célpontokat választottak. A feltörekvő országokban (Kína, India és Brazília) emberek sokasága most először indult útnak, elsősorban hazai úti célok felé. A repülést részben a szárazföldi utazás, a kereskedelmi szálláshelyeket pedig a barátoknál és családnál történő alvás váltotta fel.
A hivatásturizmus alkonya
Az Euromonitor számításai alapján a belföldi üzleti utazások globálisan 3,2 százalékkal csökkentek 2009-ben, míg a nemzetközi üzleti utak 7,2 százalékkal. A belföldi üzleti turizmus költése 6,2 százalékkal, míg a nemzetközieké 14,6 százalékkal esett 2009-ben. Németország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 41 százalékkal járult hozzá a nemzetközi hivatásturizmus csökkenéséhez. A Közel-Kelet volt az egyetlen régió, ahol növekedés történt (4,6%), nagyrészt Szaúd-Arábiának köszönhetően. A 2010-es év fordulópontnak ígérkezik a turizmusban is: a szakemberek úgy vélik, hogy az ágazat túl van a mélyponton, de a válság hatására alapvető átrendeződések történtek. Egy közelmúltban tartott konferencián - amely az Euromonitor nemzetközi turizmussal foglalkozó csoportjának szervezésében a “Hivatásturizmus, a szakadék széléről” címmel zajlott - pont ezeket a kérdéseket vitatták meg. A résztvevők úgy vélik, hogy az üzleti turizmus nagyjából hét év múlva érheti el a krízis előtti szintet. Az egyik válság indukálta új jelenségnek az alacsonyabb és a magasabb színvonalú szolgáltatók közti versenyt tartják. Ennek fő oka, hogy az üzletemberek már nem feltétlenül keresnek prémium szolgáltatásokat, ellenben egyre többet várnak el a pénzükért. Azok a szállodák, amelyek luxus szolgáltatásokat nyújtottak és kizárólag a hivatásturizmusra specializálódtak, jelentős veszteséget könyveltek el. Az egyetlen kivétel Dél-Amerika, ahol a kínálat szűkössége folytán számos szolgáltató áremelkedést is realizálhatott. Az öböl-országok a válságot figyelmen kívül hagyva, folyamatosan invesztáltak az ágazatba, ezáltal a MICE piac meghatározói szeplőivé váltak.
A világgazdaság átrendeződése
Jelenleg a világ tíz legnagyobb gazdasága közül csupán hat tartozik a fejlett országokhoz. A vásárló-erőparitáson mért GDP tekintetében 2010-ben az USA maradt a világ legnagyobb gazdasága 20,2 százalékos világrészesedéssel, megelőzve Kínát, amely 13,3 százalékkal áll a második helyen. Az Euromonitor tanulmányában a további sorrend: Japán, India, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Brazília és Olaszország. A feltörekvő országok kisebb veszteséggel élték meg a válságot, mint a fejlettek és már nem az a kérdés, hogy megelőzi-e valaha Kína gazdasági mutatók tekintetében az Egyesült Államokat, hanem az, hogy mikor következik mindez be. A közgazdászok szűk egy évtizeddel számolnak. A következő évtizedben Kína 9,5 százalékos éves növekedést realizálhat és 10 év múlva eléri a 20,7 százalékos arányt. Ugyanakkor az egy főre eső GDP, valamint a szabadon elkölthető jövedelem tekintetében jóval elmarad még az USA és az eurozóna országai mögött. A feltörekvő országok legnagyobb kihívásai között a szociális szolgáltató rendszerek (egészségügy, nyugdíjrendszer) kiépítése, valamint a környezetvédelem fejlesztése szerepel, mivel ezen területek fejlesztése nélkül a fejlett demokráciák életszínvonalát meg sem közelíthetik. Továbbá a fenti kérdések szőnyeg alá sörprése a társadalmakban olyan engedetlenségi folyamatokat indíthatnak el, amelyek politikai és gazdasági instabilitáshoz vezethetnek. A turizmus szempontjából a fő kérdés, hogy ez a gazdasági fejlődés milyen arányban jelenik meg a nemzetközi turizmus keresleti és kínálati oldalán: Mekkora arányban választanak majd például a kínaiak hazai desztinációkat, illetve mennyire lesz Kína mint úti cél népszerű a külföldiek körében?
Isten hozott itthon
A válság által kevésbé sújtott feltörekvő országokban emberek tömegei most először indultak útnak, elsősorban belföldi nyaralásra. A kínai belföldi turizmus már évek óta virágzik, melynek egyik oka az 1999-ben bevezetésre került háromhetes évi szabadság. A külföldre utazás fokozatos liberalizálása is megtörtént és a Kínai Turizmus Akadémia statisztikái szerint az idén 54 millió kínai indul külföldre, a tavalyi 46,6 millióval szemben. Az UNWTO előrejelzései azt mutatják, hogy a mostani növekedési ütemet tartva, 2020-ra 100 millió külföldi utazás realizálódik majd kínaiak által. Egyelőre csupán 10 százalékuk választ európai desztinációt. A belföldi turizmus eközben 15 százalékkal nőtt és elérte az 1,9 milliárd utazást, a bevételek 9 százalékkal nőttek. A külföldi vonatkozásokkal rendelkező hazai látványosságok különösen népszerűek. A kínaiak csodálattal szemlélik, hogy országukban is található ortodox templom, viktoriánus negyed, zsinagóga és megszámlálhatatlan európai étterem. A kínai szállodafejlesztések, az új Raffles, Sofitel és Banyan Tree egységek is arra ösztönzik a jómódú helyieket, hogy otthon töltsék el szabadságukat. A szállodaépítési láz elérte a másodlagos városokat is, mivel az új elit számára a svájci és dubai bevásárlókörút után a kínai vidék jelenti a kuriózumot.
Új desztinációk és trendek
Az idei év meglepetés desztinációja Libanon. 2009-ben 1,9 millióan látogattak Bejrútba, amely több mint 30 százalékos növekedés az előző évhez képest. A másik jól teljesítő ország Szaúd-Arábia, amelynek turizmusát a válság nem érintette. Bár 2009-ben a látogatószám növekedési üteme a 30 százalékról 13-ra csökkent, úgy tűnik, hogy a zarándokokat sem a járványok, sem a recessziók nem tántorítják el az utazástól. Az utazási irodák kissé fellélegezhetnek, mivel az internet terjedése ellenére, az újonnan érkező országok, különösen az arab régió polgárai előnyben részesítik a személyes találkozásokat. Az egészség és wellness szektor sem mutatott jelentős visszaesést a válság alatt, a statisztikák alapján az emberek még csökkenő bevételek mellett is hajlandóak erre költeni. Mivel előtérbe került az érték alapú választás, a hozzáadott érték egyre meghatározóbb, amelyért a turisták továbbra is hajlandóak magasabb árat fizetni. A luxus hajóutak a másik szegmens, ahol visszaesés nem mutatható ki. 2009 novemberében az Euromonitor az International World Travel Market idején adta közre a recesszió nyomán kifejlődő új trendeket, amelyekkel újabb potenciális utazók nyerhetők meg.
Észak-Amerika: válságutazók
A szórakozás és a munkanélküliség szavak kombinációja (fun + unemployment), amely arra a trendre utal, hogy egyre többen ismerik fel az átmeneti munkanélküliség pozitív oldalát is és kezdenek olyan tevékenységekbe, amelyeknek eddig idő híján képtelenek voltak hódolni. A csoportba tartozók többsége jelentős végkielégítést kapott volt munkahelyétől, így egy darabig gondtalanul költhetnek akár turisztikai céllal is. Minden második közülük 35 alatti, egyedül élő. Többnyire a zsúfoltságot elkerülve, szezonon kívül utaznak. Ez a kör a legnagyobb potenciális piaca a luxus hajóutaknak és a tengerentúli repülőutaknak is.
Nagy-Britannia: előregyártott szállodák
Ezek az ideiglenes szállodák könnyen felhúzhatók és szállíthatók, amelyek megfizethető szállást, ugyanakkor egyedi élményt nyújtanak a vendégeknek. A felépítési idő a felére csökkenthető és olcsóbban fenntartható, mint a hagyományos hotelek. A jutányos áraknak köszönhetően valódi alternatívát nyújtanak számos utazni vágyó számára.
Európa: személyre szabva
Jelenleg a luxus igényű utazók számára elérhető szolgáltatás, amely lehetővé teszi a legkülönlegesebb egyéni igények kielégítését is. Mivel a tömegturisták egy része is mindinkább elvárja a személyre-szabott szolgáltatásokat, a szolgáltatók a hozzáadott értékek beépítésével próbálják a középosztályt is megcélozni.
Üzlet és sport az öbölben
2014-re 1,8 millió turistát várnak Katarba és az Euromonitor becslése szerint a hivatásturizmus átlag 11,9 százalékkal növekszik 2009-14 között. Tavaly a vendégéjszakák 1,2 millióról 0,95 millióra estek, míg a látogatók száma 0,96 millióról 1,1 millió fölé nőtt. Különösen figyelemre méltó a Közel-Keletre a régión kívülről érkező vendégek száma. Az európaiak aránya a 2004-es 16,3 százalékról 2009-ben 33,1 százalékra nőtt. A katari cégek egyre nagyobb számban invesztálnak a turizmusba, amelynek hozzájárulása a GDP-hez még nem számottevő, Katar turisztikai bevétele alig 0,7 milliárd dollár. (Bahrein és az Emirátusok bevétele 1,1 illetve 7,2 milliárd). Azonban a MICE területén dinamikus a fejlődés, 2009-ben 80 kongresszusnak adtak otthont. Az új 14,5 milliárd dolláros Doha Nemzetközi Repülőtér 2012-ben kerül átadásra, ahol 2015-re 25 millió utasra számítanak. A turizmus területén olyan nagyszabású befektetések történtek, mint a Lusail City és a tervezett Katar Entertainment City, plusz a milliárd dolláros “Pearl” projekt, amelynek átadására 2013-re kerül sor. Ezzel 32 km-rel meghosszabbodik a tengerparti beépített terület a művileg kialakított szigeten. Katar a sport turizmus területén is fejleszt, 2006-ban sikeresen rendezte meg az Ázsiai Játékokat és megpályázta a 2020-as Nyári Olimpiát, valamint a 2022-ben tartandó Futball Világbajnokságot is.
Közel-Kelet: szállás csak nőknek
A Közel-Keleten felnövő fiatal női generáció tagjai is egyre gyakrabban utaznak. A kulturális különbségeket és igényeket elismerve egyre több szálloda nyílik kizárólag női utazók számára, amelyek lehetővé teszik a férfi kísérő nélküli utazást. Ezek a szálláshelyek a nyugati nők számára is megoldást jelenthetnek olyan országokban, ahol nem nézik jó szemmel a női utazókat.
Afrika: vissza a gyökerekhez
Obama ghánai látogatása nyomán kialakult trend az Afrikában őseik emlékeit keresők turizmus. Mivel belső Afrika még a felfedezetlen területek közé számít, a turizmus bevételei csekélyek, így az amerikai elnök útja után akár egy hosszú távú fejlődés is elindulhat, amely hozzájárulhat a térség gazdasági felemelkedéséhez. Ázsia: golf turizmus Az ázsiaiakat még a recesszió sem tántorította el új, kedvenc sportjuktól. Kína a golfban is elöl jár, mivel a tehetős elit határon belül és kívül is keresi a trendi rekreációs lehetőségeket. Kína 310 golfpályájával jelenleg az ötödik a világranglistán és százakra tehető a folyamatban lévő projektek száma.
Dél-Amerika: öko-lux desztináció
A szubkontinens a legkisebb gazdasági veszteséget könyvelte el 2008-ban. A hatalmas természeti területeivel és biológiai sokféleségével Brazília a trend motorja, ahol a modern, természettudatos utazók a nomád körülmények helyett egyre inkább a luxus felé fordulnak. Az ország mint a 2014-es Futball Világbajnokság, valamint a 2016-os Olimpiai Játékok házigazdája számos infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, amely hosszú távon alapozhatja meg az ország turizmusát.
Honi trendforduló?
A magyarországi szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 végétől ez év elejéig visszaesés jellemezte. 2010. első harmadában azonban a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (6, illetve 4%-kal) – olvasható a KSH legfrissebb gyorsjelentésében. Az öt legjelentősebb küldőország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009-hez viszonyítva, a többi piac stagnált vagy nőtt. A magasabb kategóriákban növekedést regisztráltak (öt-, négycsillagos egységek), a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma, azonban figyelembe kell venni az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzár okozta kiesést. Az időszak folyamán 908 ezer belföldi vendég 2028 ezer vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégszám alig változott, míg az éjszakák száma 3 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest. A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 2, Budapesten pedig 4 százalékkal nőtt, elsősorban a visszatérőben lévő külföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően. Az első harmadban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 37 százalékos volt, 1 százalékkal nagyobb 2009 azonos időszakához képest. Az ötcsillagos szállodák 50, a négycsillagos házak pedig 42 százalékos foglaltságot értek el. A gyógyszállodák esetében a kihasználtság 48 százalékos, amely 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kastélyszállók mint új kategória az átlagosnál alacsonyabb kihasználtságot realizáltak(26%). A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–áprilisban összesen 57 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ebből 29 milliárd a szállásdíj-bevétel. Az összes bevétel folyó áron 2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 208 forint, a bruttó REVPAR pedig 4836 forintot tett ki. A felhasznált üdülési csekkek értéke több mint egymilliárd forinttal emelkedett, s meghaladta a 11 milliárd forintot. Az első 3 hónapjában 7, 5 millió, azaz 6 százalékkal kevesebb külföldi látogató érkezett az országba a múlt év azonos szakához képest. Az ide érkezők 16, 5 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 3 százalékkal marad el az előző évitől. Az utasforgalom 80 százalékát az egy napra érkezők teszik ki, amely 9 százalékkal csökkent, a több napra érkezők száma viszont héttel nőtt. A tartózkodók (legalább egy éjszakát eltöltők) 82 százaléka érkezett turisztikai céllal, ebből 19 százalékot tesz ki a az üzleti céllal érkezettek aránya. A több napra érkező külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régió Budapest volt 42 százalékkal, fővárosunkat a Dunántúl követte egyharmados aránnyal. Az észak-magyarországi régióba a látogatók kétötöde rokonlátogatás céljából érkezett, 10 százalékuk egészségturisztikai motivációval. A látogatók több mint fele lengyel és szlovák állampolgár. A dél-alföldi látogatók ötöde német állampolgár, 30 százaléka szerb volt. A látogatások több mint fele rokonlátogatás volt, míg 17 százalékuk üzleti céllal érkezett. Az első negyedév utasforgalmi egyenlege 95 milliárd forintra rúg, ami 32 milliárd forinttal magasabb a 2009-es első negyedévi adatnál.
