Szükség lehet rá, mivel annak ellenére, hogy a Majna parti metropolisz a 3. helyen áll a magyarok által leglátogatottabb német városok közt, a köztudatban leginkább üzleti úti célként és tengerentúli átszálló pontként él. De mi is az, amit a németek sosem felejtenek el nekünk? Szerencsére nem azt, amit az utóbbi években az „EU-ért”, hanem azt, amit a rendszerváltás hajnalán a német egységért tettünk. „Nagyon pozitív benyomásunk volt Magyarországról” — idézi a múltat Peter Feldmann főpolgármester hozzátéve, hogy már a fal leomlása előtt is sokat segítettünk a két Németország egymásra találásában, például a Balaton „semleges” találkahelyé tételében. De ezek az idők elmúltak, a német turistadömping már a múlté, olyannyira, hogy az elmúlt évtizedben a német turisták száma felére csökkent — sajnálkozott a számok miatt Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese. Aktuál politikára terelve a szót biztatta a kontinens pénzügyi központjának szerepét ellátó Frankfurt vezetőjét, hogy a Brexit-tel még akár jól is járhat a város. Még ha London meg is őrzi ebbéli

vezető szerepét, sem fog az üzleti turizmus hanyatlani, hiszen az előbbi motivációval érkezők aránya 70%, ami 10 százalékos csökkenés korábbi évekhez képest a szabadidős turizmus javára, a frankfurti idegenforgalmi hivatal örömére. Ugyanez az arány a magyarok esetében 40-60; vezet az üzleti — tudtuk meg Thomas Feda-tól, a Frankfurt Tourismus vezetőjétől. Hatalmas a magyar piac fejlődési lehetősége, ha azt vesszük, hogy tavaly összesen 18 897 éjszakát töltöttünk frankfurti szállodában. A Lufthansa napi 5 járatot közlekedtet Budapestre/ről, ami óvatos becslések szerint is nagyjából 300 ezres ülésszám évente. Ha csak az átszálló forgalom tizedét lecsippenthetné Frankfurt! Az alacsonynak tűnő szám egy másik oka, hogy az üzleti utazók — legyen vásár, kongresszus, vagy klasszikus üzleti tárgyalás — gyakorta érkeznek egy napra. Férőhely bizonyára akadna, ha hirtelen megduplázódna a magyar kereslet; a város 266 szállodájában 45 ezer ágy van, ebből 26 607 4 illetve 5 csillagos hotelekben. Idén és jövőre újabb 20 szálloda épül 7 000 ággyal.

„A frankfurtiak kicsit déli nép” — büszkélkedik az egyébként Bajorországból Hessenbe származott Fade. Nem túlzás; a német város déliessége a folyóparton, a jobbnál jobb múzuemokkal Museum Uferen, az itt szervezett fesztiválokon, valamint a Majna déli partján fekvő Sachsenhausenben érhető tetten. A hangulatos városrészben egymást érik a kertvendéglők, létezik egyfajta utcán élés. Ne lepődjünk meg, ha kissé sandán néznek ránk a pult melletti törzsvendégek, ha sört kérünk; Frankfurt az almabor, az Ebbelwei városa. 170 fajtát termelnek belőle. Frankfurti zöld szószból csak egyféle van, de az mindent visz, különösen egy omlósra főzött marhaszelet mellett. Az talán sokaknak megvan, ahogy Reinz ügyvéd, a Két férfi egy eset című, NSZK bűnügyi sorozat joviális főhőse frankfurti felhőkarcolóban lévő irodájában Matulával szakért, alattuk pedig az óváros helyreállított, favázas házai bújnak meg: zsánerkép Európa első „amerikai” nagyvárosáról. Ma már nem egyedülálló felhőkarcolók sokasága egy-egy európai nagyvárosban; elég csak Varsóra vetni a szemünket, de Frankfurt skyline-ja fogalommá vált. A modern építészet mellett folyamatosan restaurálják a háborúban helybenhagyott óvárost is. „Tervezzük a Duna partok megnyitását az emberek számára” — utalt Bagdy Gábor Budapest egy rég várt projektére. Ebben szintén lenne mit tanulnia Budapestnek a 720 ezer lakosú, 191 különböző nemzetiség otthonául szolgáló, kozmopolita várostól.