Magyar Levente a BKIK és a KKM által szervezett rendezvényen felidézte, hogy Tunézia és Magyarország idén hármas évfordulót ünnepel, Tunézia ugyanis 1956-ban vált függetlenné, ebben az évben vette fel a két ország a diplomáciai kapcsolatot és 1956 októberében tört ki a magyar forradalom is. Az államtitkár köszönetet mondott Tunéziának amiért 1956-ban "egyedülállóan barátságos, az akkor diplomáciai mozgásterének maximumát jelentő" megnyilatkozásokat tett a forradalom mellett. "Ennek a 60 éves barátságnak egyenes folyománya, hogy most, amikor Tunéziának van szüksége szolidaritásra és támogatásra, akkor természetesen Tunézia maximálisan számíthat ránk" - fogalmazott az államtitkár, aki a fórumon jelen lévő tunéziai külügyminiszterhez fordulva hozzátette: Magyarországra továbbra megbízható barátként tekinthet.

Magyar Levente kiemelte: minden új politikai rendszernek szüksége van stabil gazdasági alapra, amelyet Tunézia, hasonlóan Magyarországhoz, jelentős részben külső erőforrásból tud felépíteni, és ebben az építkezésben számíthat Magyarországra.

Az államtitkár ígéretes gazdasági tendenciának tartotta, hogy 2015-ben 20-25 százalékkal bővült mindkét ország exportja a másik irányába. Hangsúlyozta: a gazdasági kapcsolatok építésének egyik pillére a turizmus, amelynek fejlődése érdekében Magyarország baráti gesztusként nem minősítette át Tunézia turisztikai biztonsági besorolását. "Továbbra is minden magyar állampolgárt bíztatunk arra, hogy bátran utazzon Tunéziába" - jelentette ki.

Hemaisz Dzsinaui tunéziai külügyminiszter köszönetet mondott a magyar kormánynak a tunéziai turisztikai szektor érdekében tett lépéseiért és még több erőfeszítést sürgetett a magyar-tunéziai turisztikai kapcsolatok fejlesztésére. Hangsúlyozta: ma Tunézia turisztikai szempontból teljesen biztonságos.

A külügyminiszter kijelentette: Tunézia a demokratikus átmenet minden lépését megtette, stabil intézményrendszerrel, stabil alkotmánnyal rendelkezik és elkötelezett abban, hogy megjelenjen és jelentős helyet töltsön be a világ gazdasági térképén. Hozzátette: az új befektetési törvénykönyv, a bankszektor, illetve a vámrendszer reformja mind azt eredményezi, hogy Tunézia a nyitás útjára lépett.

Felidézte, hogy idén márciusban volt már egy hasonló magyar-tunéziai üzleti fórum Tunéziában, ami kifejezi a két ország közös szándékát, hogy a hagyományosan erős kétoldalú kapcsolatokat tovább erősítsék. Fontosnak tartotta az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését.

A külügyminiszter megerősítette, hogy magyar gazdasági szereplőket is várnak a november végi, tunéziai nemzetközi befektetési konferenciára. Az üzleti fórumon a tuniszi és a budapesti kereskedelmi és iparkamara között együttműködési megállapodást írtak alá, amelyről Kiss Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke azt mondta: ez keretet ad a BKIK tagjainak, valamint a fővárosi vállalkozásoknak a tunéziai gazdasági-üzleti lehetőségek kialakítására. A BKIK elnöke az együttműködési lehetőségek között említette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az infrastruktúrafejlesztés, a vízgazdálkodás, a megújuló energia, az IT és építőipar területét.

Közölte: a KSH adatai szerint tavaly a magyar-tunéziai külkereskedelmi forgalom 148 millió dollárt tett ki, amelyből az export 96 millió, az import 50 millió dollárral részesedik. Hozzátette: annak ellenére, hogy az elmúlt években a külkereskedelmi forgalom jelentős mértékben emelkedett, még mindig nagyon komoly a növekedési potenciál, amelyet minél jobban ki szeretnének használni.