A Dubaji Exporól sok minden állítható, de az biztos nem, hogy egyetlen nap leforgása alatt bejárható és áttekinthető minden élmény, amit kínál. A bejutás a kiállítás területére nem egyszerű, ezért érdemes több időt szánni rá, mint amit korábbi kiállítási tapasztalatok alapján gondolnánk.
Nem elég ugyanis mondjuk az Emirates vagy a FlyDubai repjegyét lobogtatnunk, annak alapján előre ki kell tölteni a teljes regisztrációt (nem egyszerű), és aki oltatlan, annak a 72 órán belüli, negatív PCR-teszt is előírás. A bejáratnál az oltottsági igazolásokat szigorúan ellenőrzik, és minden látogató maszkban jön-megy az expo területén –, ahogy az Dubai közterein és mindenütt a zárt terekben alapvető előírás.
Magyar Pavilon: mindenekelőtt
Naná, hogy a Magyar Pavilonba vezet első útunk, amelyet ugyanazon vezető elv alapján terveztek és építettek honfitársaink, akárcsak a fél éven nyitva tartó világkiállítás többi pavilonját: „Connecting Minds, Creating the Future”, azaz „Összekapcsolni az elméket, és kreatívan megteremteni a jövőt” –, ez az életérzés hatja át a magyarok pavilonját.
Ahol elsőként érdemes kiemelni, hogy a Time Out magazin a 15 legizgalmasabb megjelenésű pavilon közé sorolta Dubajban – nem véletlenül. Ráadásul tökéletes a lokációja is: a világkiállítás Mobilitás részére, az expo szívének számító, minden honnét látható Al Wasl Plaza közelében épült fel. A kupolás, faszerkezetes magyar épület első pillantásra kívülről is lenyűgözi a látogatókat, már csak azért is, mert ez nemcsak az expo, hanem az egész Perzsa-öböl első faszerkezetes épülete.
Bent pedig hazai vizeink interaktív bemutatása egy csepp víz felhasználása nélkül – szintén nem akármilyen koncepció eredménye.
Jönnek is tömegével a látogatók a magyarok pavilonjába, akik egy lefelé haladó, spirális rámpán érnek le az épület belsejébe, ahol a hazai vízkincseink, fürdőkultúránk, balneológia, gyógy- és termálvizeink interaktív bemutatása után, a Dómnak nevezett részben mindenki azonnal behuppan egy tágas medencébe.
Ahol viszont senki nem lesz csuromvizes, hiszen a medence nem vízzel, hanem vizet imitáló labdákkal van töltve. És itt, ebben az animált térben olyan, mintha lebegne vendég a vízben.
Másik nagy dobása a pavilonunknak a magyar termékeket kínáló Shop melletti Aquabar, ahol nálunk feltárt forrásból vagy kutakból kinyert víz kóstolható egy speciális vízcsap (ld: sörcsap) segítségével.
És persze ott még a látványkonyhás magyar bisztró, ahol mindig főznek gulyáslevest, készül csirkepaprikás, kacsacomb, vagy a desszertek közül Eszterházy torta, somlói galuska is rendelhető.
Ami még szintén büszkeségre ad okot a pavilonunknál: egységes megjelenésű a személyzet, és az is ritkaság, hogy 60 fős magyar csapat dolgozik ott fél éven át, vagyis nem kértek helybéli segítséget, mint ahogy más pavilonok esetében szokás.
Németország: Campus-élmény
Sajnos, tényleg nagyot hibázunk, amikor mindössze egy napot szánunk a kiállításra, mert ez nem elég. Igaz, eljutunk például a németek pavilonjába, ahol kvíz hátán kvízjátékokkal fogadják a betérőt.
A Campus Germany-nak nevezett tudásközpontjukban mind szóban, mind interaktív módon azt láttatják, érzékeltetik, mit jelent ma Németországnak az innováció és a technológia – mit mutatnak fel, mit várnak a jövőtől és milyen alapokon járva érték mindezt el.
Egy kulturális laboron kalauzolják végig a látogatót (rengetegen vannak náluk, és ami érdekesség, sok-sok hazájuk fia/lánya, azaz német látogató a vendégkör), amelynek során tánc, sport, zene szerepel a „tananyagban”, és tényleg olyan, mintha egy nagy oktatóterembe lépnénk.
Ráadásul mindenki kap okos badge-et, amely segítségével név szerint megszólítják azt, aki épp valamelyik oktatóterembe belép. A legjobb az un. „Ballagási terem”, ahol mindenki hintázva, hatalmas tükrök előtt mérheti fel és raktározhatja el magában az addig kapott hallgatói élményt, és német alapossággal mért tudást.
Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia: a két koronázatlan király
Egy dubaji expón mindenképp rárepülünk a sólyom pavilonjára is, azaz az Egyesült Arab Emírségek (UAE) nemzeti jelképének számító sólymot formázó építményébe látogatunk el.
Ahol irgalmatlan mennyiségben felhalmozott homokhegyek közt találjuk magunkat – nem véletlenül. Sosem tagadták, hogy a sivatag népeként az 1960-as évek elején először a mai Abu-Dzabi területén, majd Dubajban talált olaj hozta el számukra a Kánaánt, azaz emelte fel őket irgalmatlanul gyorsan és semmihez sem fogható mértékben a kőgazdag országok közé, amelynek során a gyöngyhalászatból származó meg tevehátakon imbolygó cserekereskedelmet felváltotta a világ legjobban, legtökéletesebben és leglátványosabban felépülő, hét emírségből álló olajállamainak szövetsége.
Ennek történetét meséli el pavilonjuk koncepciója, amelyben még fennen hirdetik a békét és az ambíciókkal teli jövőt.
A legizgalmasabb, leglátványosabb megoldást a Szaúd-arábiai pavilonban találjuk.
Ahol, ha addig azt mondtuk, hogy sok helyütt özönlik az expon a tömeg – na, itt szinte lépni sem lehet, annyian kíváncsiak a különleges élményre, amit ez óriási csupa üveg és tükörből épült pavilon kínál.
Méretét tekintve is ez a legnagyobb építmény a világkiállítás területén – leszámítva persze a mindenek fölé magasodó Al Wasl Plaza centrumot, amelynek óriáskupolája szinte elfedi az eget.
Itt egy olyan multi-audiovizuális, 4D-s és ki tudja még hány D-s utazási élményt kínálnak, olyan pazar térhatású felvételeket mutatnak be országukról, amely alapján mindenkinek, akinek része lehet a néhány perces látványban, azonnal azt keresi a neten, mikor indulhat, mert ezt a csodát a valóságban is látni kell.
x x x
És akkor még szót sem ejtettünk a koreaiak pavilonjáról, ahol naná, hogy meglovagolják a „Squid Game” című Netflix-alkotásuk világsikerét, de ahol szerencsére halálos következmények nélkül játszhatja bárki a játékot, aki oda betér.
Vagy a kubaiak építményéről, ahol koraestétől késő éjszakáig a bejáratnál élő zene szól. A lengyelek is közös polkával zárják be minden nap pavilonjukat, az éttermek világgasztronómiát kínálnak.
Mi a libanoni konyha félelmetesen tökéletes kreációit kóstoljuk, miközben a vacsoránkat az Al Wasl Plaza több órányi fényjátéka kíséri, zenei aláfestéssel.
Holnap is vissza kéne jönni. Ez nem egy napra való látványosság.
Forrás: Turizmus Online