Az EU Duna Régió Stratégiájának megvalósítását 2015 májusa óta segíti az úgynevezett Duna Stratégia Pont, amely korábban Baden-Württemberg brüsszeli állandó képviseletén működött kísérleti jelleggel. Az iroda feladata az volt, hogy ösztönözze és erősítse az együttműködést a stratégia végrehajtásában közreműködő intézmények, szervezetek és egyéb résztvevők között. A Duna Stratégia Pont 2017 őszén felfüggesztette működését, 2018 nyarától azonban Bécsben folytatja tevékenységét.
A bécsi Duna Stratégia Pont élén DI Rudolf Schicker, várostervezési tanácsnok és az Osztrák Területfejlesztési Konferencia ügyvezetője áll. Az iroda feladata lesz többek között egy olyan akcióterv kidolgozása, melynek segítségével könnyebben kiszűrhetők lesznek az új uniós támogatási programok közötti átfedések. "Nagyon örülök, hogy Bécset választották a Duna Stratégia Pont székhelyének. A döntés nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy az elmúlt években Bécs nagyon intenzíven részt vett az EU Duna Régió Stratégiájában. Rudolf Schicker vezetésével új, határozott impulzusokat adunk a Duna Régió Stratégiájának" – üdvözölte Michael Ludwig, Bécs polgármestere a döntést.
Az Európai Unió Duna Régió Stratégiáját 2011. június 24-én fogadta el az Európai Tanács. A tizennégy országot és mintegy 115 millió embert érintő stratégia célja a dunai makrorégió fenntartható fejlesztésének elősegítése, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelme valamint a versenyképesség növelése. A stratégia tizenegy prioritási területet fogalmaz meg, amelyek négy pillér köré rendeződnek.
A stratégia megvalósítását az Európai Bizottság koordinálja, a tizenegy prioritási terület mindegyikét két-két ország illetve város irányítja. Mivel az osztrák főváros már a kezdetektől fogva intenzíven részt vett a stratégia kidolgozásában, Szlovéniával közösen a 10-es kiemelt területért - az intézményrendszer kibővítése
és az intézményi együttműködés megerősítése - felel. Ennek keretében többek között ösztönzi a tudástranszfert az egyes közigazgatási szintek közötti együttműködésben, segíti a civil társadalom továbbfejlődését, erősíti a városok és régiók közötti hálózatokat, intenzívebbé teszi a nagyvárosok és határokon átnyúló régiók közötti együttműködést valamint hatékonyabbá teszi a finanszírozási források felhasználását a különböző projektek megvalósítása során.
Bécs a kezdetektől fogva a városok, települések és régiók szerepét hangsúlyozta a stratégia megvalósításában, mivel kizárólag ezeknek van közvetlen kapcsolata az állampolgárokkal.
