2014-ben az Öböl Menti Együttműködési Tanácsa (GCC) 86 milliárd dollárt költött az infrastruktúra-fejlesztésére, ami 78 százalékkal több mint tavaly. Az első helyen helyen az Egyesült Arab Emírségek áll: 2013 óta megötszöröződött a fejlesztéssel kapcsolatos szerződéskötések száma, becslések szerint az eddig kötött és megkötés előtt álló, az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó szerződések értéke elérte 16 milliárd dollárt. Ennek oka, hogy az emírségek nyerte meg a Expo 2020 rendezésének jogát és az ország vezetése szinte mindent megtesz azért, hogy egy színvonalas bemutatóra kerüljön majd sor. Az előzetes kalkulációk szerint 2020-ban - a világkiállítás miatt - az Egyesült Arab Emírségnek 25 millió látogatóra kell felkészülnie. A költségek óriásiak, mivel csak az Expo 2020 körülbelül 50 milliárd dollárba kerülhet.

Fedett utcák Dubajban

Olyan projekteket indítottak el, mint az "acélbarlang", amely ha sikerrel végződik, akkor Dubaj lesz az első város, amelynek csak fedett utcái lensznek és ezekben szabályozni fogják a hőmérsékletet és a páratartalmat. Ezenfelül javítani akarnak a turisztikai és vendéglátóiparon is: jelenleg 14.800 kiadó szoba van az Egyesült Arab Emírségekben, amelynek közel a fele Dubajban található. Abu Dhabi célja, hogy ezt a mennyiséget 2020-ra megduplázzák.

Omán előretör

Amíg az Egyesült Arab Emírségek költi a legtöbbet az infrastruktúrára, addig arányaiban Omán esetében növekedett leginkább az erre szánt pénzösszeg nagysága: tavaly alig 500 milliót költött a szultánság, de 2014 júliusában már 7,5 milliárdnál tart. Maszkat célja ugyanis, hogy Omán legyen a következő évtized legjelentősebb turistaparadicsoma a régióban. Ománban számos nagyszabású projektet hirdettek meg az elmúlt időszakban: az Ománi Kiállítások Központ befejezése, a tengerparti sáv átrendezése, új utak létesítése és szállodák építése. Ha így megy tovább, akkor minden évben 7-10 százalékkal fog növekedni az állami beruházások nagysága csak az infrastruktúrában.

Katar, Bahrein és Kuvait szintén milliárdokat költenek az infrastruktúra-fejlesztésére. Ugyanakkor Szaúd-Arábia esetében visszaesésről lehet beszélni: tavaly ilyenkor 33 milliárd dollárt költettek az infrastruktúrára, amely tartalmazta a 22 milliárd dollár nagyságú rijádi metróprojektet, de idén a becslések szerint még a harmincmilliárd USD-t sem fogja elérni az infrastruktúra szánt pénzösszeg.

Ha a GCC egészét nézzük, akkor a legnagyobb közös projekt az Arab-félsziget monarchiáit összekötő vasút, amelyen vízum nélkül utazhatnak majd a tagállamok állampolgárai. Ebben az évben kezdődött meg a 2170 kilométer hosszú vasútvonal kiépítése, amely összeköti a tagállamait, s előreláthatólag 2018-ra fog készül majd el. Több mint 150 vállalat vesz részt a projektben és körülbelül 15 milliárd dollárba kerül az egész vasúthálózat kiépítése.