A Magyarország méreténél csak alig nagyobb Jordánia területén időszámításunk előtt 8500 óta él ember, az ország 1949 óta önálló. Itt található a Nebo-hegy, ahonnan Isten megmutatta Mózesnek az ígéret földjét, majd ahol 2000-ben II. János Pál pápa olajfát ültetett a béke jelképeként. Talán nem véletlen, hogy a béke az egyik legfontosabb erőforrásuk: ennek köszönhető, hogy a kedvezőtlen földrajzi viszonyok ellenére az itt élők száma növekedést mutat. A lakosság nagy része palesztin, de az „őslakos” arameusokon kívül jelentős számban élnek itt cserkeszek, csecsenek, kurdok, örmények. Utóbbiak ugyan keresztények, mégis emelhettek templomot a többségében arabok lakta Jordániában. Az idegenvezetőnk Mahfouze szerint az jön ide, aki nem akar háborúzni.

Egyszerre antik és modern

A mezőgazdaság és a lakosság az ország északnyugati részén összpontosul, az időjárás enyhébb, föld termékenyebb, mint a sivatagban. A reptértől nagyjából 40 percet kell utazni autóval Jordánia fővárosáig, a hárommiliós Ammánig, ami Philadelphia néven a dekapolisznak, 10 város szövetségének volt a központja. Eredetileg hét dombra épült (ez most az óváros), ma tizenhat dombon terül el. Az egyik domb tetejéről sikerült körbenéznünk, nem fárasztotta sok szín a szemünket. A helyiek számára a fák csak az értékes helyet foglalnák és a még értékesebb vizet használnák, ezért felülről tekintve a városra, nem látunk zöld foltokat, parkokat. Tipikus turistaprogram az ókori városrész, a Fellegvár és a Római színház megtekintése, amit javasolt kiegészíteni Medina el - huszein nagymecsettel, és szuk-kal, azaz bazárral.

Kulturális világörökségi helyszín

A fővárostól 3 óra busszal Petra, ami görögül sziklát jelent. Bibliai neve, az Édóm, azaz vörös is illik rá: ahogy a képeken is látszik egy vörös sziklás hely ez. Komoly turistacsalogató látványosság, a világ egyik csodája, az UNESCO világörökség része. Meg is van az ára: 50 dínár a belépő, de ha a látogató nem tölt legalább egy éjszakát a városban, akkor 90-et kell fizetnie a nabateusok ősi városának megtekintéséért. Nem csak pénzzel, kényelmes cipővel is érdemes készülni, mert bár van itt szamárfogat, ló és teve, (akiknek ráadásul saját számuk, engedélyük van), gyalog más élményt nyújt az út. Főleg ha kanyargós, sziklás úton elérhető magaslati kilátás is érdekel bennünket. Azt mondják szent hely. Mahfouze szerint ez az egyik oka, hogy jóleső, békés érzés fogott el minket a domb tetején – a másik pedig az lehet, hogy nem adta könnyen magát, viszonylag sokat és nehéz terepen kellett sétálnunk a kilátásért.

Az úton előbb van a kincstár ("Khaznat al-Faraun"), utána palota. A palota fölötti dombon találhatóak a nabateus város maradványai. Ha jól figyel az ember, nem csak ezeket veszi észre, hanem azt is, hogy egy kasszasiker filmnek jár a helyszínén: Indiana Jones az utolsó keresztes lovag" című mozifilmet forgatták itt.

Évezredekkel ezelőtt azért volt fontos település, mert két karavánút keresztezésében feküdt: az észak-déli Damaszkusz és Dél-Arábia között haladó tömjénút volt, a másik pedig kelet-nyugat irányban haladt a Perzsa öböl és Egyiptom között. Annyira fontos hely volt, hogy létezését titokban tartották: nem messze a valóditól egy kisebb „hamis” Petrát is fenntartottak, hogy védjék az igazit.

Errefelé teljesen normálisnak számít, ha egy három éves gyerek követ árul az út mellett. A nagyobbak képeslapokkal kereskednek – kifejezetten rámenősen. Ahogy a helyieknek az sem meglepő, hogy csonka a kutyák füle: amikor ezek az állatok elérik a hat hónapos kort, a beduinok levágják a fülüket, hogy aztán megetessék a négylábúval – a saját fülét. Azt gondolják, ettől majd jobb pásztor, az embernek jobb segítsége lesz.

Vándorló szent folyó

A Biblia szerint Keresztelő Szent János a Jordán folyó partján keresztelte meg Jézust. A keresztelőhelytől az elmúlt kétezernéhány évben a folyó már arrébb vándorolt. Ettől a ponttól nem messze folyik a tengerbe a Jordán folyó, ami határvonal Izrael és Jordánia között. Izrael és Jordánia jó viszonyát bizonyítja, hogy több utazásszervező is csomagban ajánlja a két ország érdekességeit, szent földjeit bejáró túrákat. Az Izraeli oldalon kiépítettebb ez a zarándokhely, sokan meg is mártóznak a vízben. Mindkét oldalon folyamatosan érkeznek a hívők és turistacsoportok.

Hamarosan valóban halott

Holt tenger 408 m a tengerszint alatt terül el, még közel kétszer akkora, mint a Balaton. Mahfouze megmutatta, látszik, hogyan csökken a Holt-tenger vízszintje. Nyári időszakban napi akár 30mm-es párolgás, ami évente átlagosan 80-100 cm-t jelent. Ha minden változatlan marad, néhány generáció múlva, legkevesebb 60, legfeljebb 80 éven belül kiszárad a tenger. Mindez nem akadályozza meg a környező országokat, Jordániát és Izraelt, hogy erőforrásként tekintsenek rá, és kozmetikumok alapanyagaként ipari tevékenységekre használják.

Rengeteg szállodai szoba várja azokat, akik még „életében” látni szeretnék a Holt-tengert, gyógyulni vagy wellness szolgáltatásokért érkeznének, esetleg az iszap- és só készítményeket megvenni szeretnék. Mi a szálloda strandján próbáltuk ki a holt-tengeri iszapot, a csobbanás előtt azonban a sziklás terep negatív hatásait enyhítő műanyag cipőt kellett húznunk. A víz sótartalma meghaladja a 20%-ot –emberi test szabadon lebeg a vízben. Ezt kipróbáltuk, valóban így van. Arra érdemes készülni, hogy amikor az ember szemébe vagy orrába megy ez a víz, az nagyon tud csípni!

További képekért látogasson el Instagram oldalunkra!