Kárpátalja turizmusát kettősség jellemzi – a két főszezon –, az egyik az erős nyári, főként júliusi, a másik a téli szezon, amely a lehullott hó mennyiségétől függő, és sok vendéget hoz a hagyományos karácsony és az újév. A régi ortodox naptár szerinti ünnepek alatt is sokan érkeznek.
„Kijevben kárpátontúliak vagyunk, mi pedig Kárpátalján lakunk” – mondta dr. Berghauer Sándor, a 2014-ben megalakult Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke. A helyi magyarság turisztikai törekvéseit támogatják a Kárpátalja turizmusával foglalkozó szakemberek és szervezetek.
Kárpátalja négy országgal határos (északon Lengyelországgal, nyugaton Szlovákiával, délnyugaton Magyarországgal, délen Romániával), így a szomszédos országokra potenciális küldőterületként tekintenek.
„A hegyvidéki ukrán területen más élményeket keresnek a turisták, mint a síkvidéki magyar területeken” – mondta előadásában dr. Berghauer Sándor, aki amellett, hogy a Rákóczi Főiskolán turisztikai tárgyakat oktat, túrákat is szervez, valamint idegenvezetéssel is foglalkozik. Ukrajnában törvény írja elő, hogy csak engedéllyel lehet idegenvezetést vállalni, neki 2008 óta van ilyen engedélye.
Az elnök szerint a turizmussal kapcsolatos hivatalos statisztikák nem mérvadók, mert aki nem utazási irodával jön, arról semmilyen adat nincs. A válság hatására megnőtt a biztonságos Kárpátalja vonzereje, az elmúlt évben mintegy egymillió ember töltötte szabadidejét a megyében, de a statisztika szerint ennek alig a fele nyaralt vagy telelt itt.
Terveik között szerepel, hogy belső felmérést készítve létrehoznak egy olyan adatbázist, egyben kiállítási anyagot, amelyben megtalálható minden turizmussal foglalkozó kárpátaljai magyar vállalkozó és magánszemély, valamint továbbfejlesztik kapcsolataikat az idegenvezetőkkel, a borászokkal és a szállásadókkal.
A Kárpátalján van mit látni egy turistának: több mint 9 ezer folyó, patak és tó várja a sportolásra vagy nyaralásra vágyókat, ebből kiemelkedő látogatottságú a Szinevéri Nemzeti Park és a tó, amely évről évre a turizmus egyik kedvelt célpontja. A természet többé-kevésbé érintetlen formában fedezhető fel, kedvelt az alföldjük, hegyvidékük, a rezervátumok és nemzeti parkok, a bakancsos turisták számára pedig változatos útvonalaik, amelyek az alacsony költségek miatt ma is a fejlesztendő turisztikai termékek közé sorolhatók.
Kárpátalja vezető turisztikai terméke az egészségturizmus, melynek alapjait a szovjet időkben fektették le. Jellemzően magas a tartózkodási idő, közel két hetet is eltöltenek Kárpátalja gyógyüdülési intézményeiben. Alacsony a szezonális ingadozás, túlnyomóan belföldi kereslet tapasztalható, 2015-ben 63,5 ezer vendégből csak 965 volt külföldi, abban az évben mintegy 900 ezer vendégéjszakát töltöttek el.
Télen jól kialakított és hóbiztos sípályák várják az utazókat Bukovelben, Dragobratban és még számtalan egyéb helyen. A tavasz beköszöntével extrém kerékpáros ösvényeken lehet száguldani a Gemba-hegy buckái között.
A belföldi turizmus Kárpátaljára koncentrálódik, kimagasló Munkács és a mellette lévő skanzen, amelynek 278 ezer látogatója volt tavaly. A ruszin fatemplomok és a gótikus templomok mellett érdemes meglátogatni az Ungvár külterületén lévő körtetemplomot, melynek sajtos hangulata, körszentélye maradandó élményt nyújt, és amelyet még nem igazán fedeztek fel a látogatók.
A Kárpátaljára rokon, barát, ismerős meglátogatása céljából érkező magyar állampolgárok gyakorlatilag nem használják a megye turisztikai infrastruktúráját. Adottak a lehetőségek a városi turizmus fejlesztésére (Lemberg, Ungvár, Munkács), valamint a változatos nemzetiségi és vallási viszonyoknak köszönhetően nagy lehetőségek rejlenek a falusi, vallási, honismereti és rendezvényturizmus fellendítésében. A térség kulturális idegenforgalmi erőforrásainak jelentőségét jól jelzi, hogy Lemberg történelmi városközpontja felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács magyar beutaztatással nem foglalkozik, a falusi turizmus szervezői vállalják ezt át, akik már 15-20 éve végzik ezt a munkát – mondta a tanács elnöke, aki hozzátette, hogy kiváló kapcsolatot ápolnak a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ), szakmai kapcsolatokat erősítenek, amikor meghívottként részt vesznek konferenciájukon.
Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa a budapesti Utazás kiállításon tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága – a Rákóczi Szövetséggel stratégiai partnerségben – 25 millió forintos keretösszeggel pályázatot ír ki kárpátaljai utazások megvalósítására. Itt hangzott el az is, hogy magyarországi civil szervezetek, nyugdíjas egyesületek, klubok, egyházi közösségek nyújthatnak be pályázatot csoportonként maximum 200 ezer forintos támogatásra kárpátaljai utazások megszervezéséhez.
