Ez a nyüzsgős nap tele volt programmal, melyeket a Córdobában tartózkodó turisták közül többen szívesen tekintettek meg. Ám az érdeklődők egy része gyalogosan indult el az óváros megismerésére. Nem véletlenül, hiszen ez a több ezer éves múltú város bolyongásokra készteti a látogatókat. Érdemes nézelődni a műemlékek, a kacskarigós utcák világában. Córdoba a parányi tereivel, a szűk sikátorokkal és az erkélyes házaival megőrizte középkori jellegét. Ezek adják ma is az igazi báját.
A város nemcsak műemlékeiről, hanem a könyvtáráról is híres. Talán ma kevesen tudják, hogy a görög kultúra Córdobán keresztül jutott Európa különböző országaiba. Így nem alaptalan, hogy a spanyol Athénnak is nevezik. Az óvárosba érve különleges kép tárul a látogató elé. Itt folyik végig a Guadalquivier folyó, amelyen átível a tizenhat nyílású római híd. A feljegyzések szerint Octavianus császár építtette egykoron, majd később a mórok átformálták és ebben az állapotában maradt fenn. A 240 méter hosszú híd a város déli, modern részébe vezet. Innen szép kilátás nyílik a mór emlékekre, így a vár tornyára és falaira is. A híd másik oldalán a műemléki városközpontot találni, az iszlám világát idéző mecsettel, a Mezquitával. Noha az épületegyüttes immár több mint hét évszázada, hogy Szűz Mária mennybe menetelének nevét viseli, de megmaradtak az iszlám jegyei.
Mecset nyílik a narancsudvarban
A mór emlékeket őrző Spanyolországnak ezt a jeles műemlékét falak veszik körül, és az egykori mecsetet hangulatos narancsudvar határolja. A minaret helyén pedig a műemlék katedrális tornya emelkedik. Ha végigmegyünk a mediterrán stílusú udvaron, hatalmas ciprusokkal találkozhatunk, mellettük sűrű lombú narancsfák és pálmák zöldjei honolnak, az udvar közepén pedig szökőkút működik.
A mecsetbe – a mai katolikus katedrálisba – lépve megragadó látvány fogadja a turistákat. A bejáratnál Ferenc pápa címerét, bent pedig a mór oszlopokat és a csodálatos oszlopfőket szemlélhetjük meg. Ezek közé építették később a keresztény templom hajóit és a szentélyét. Az oszlopok színek szerint változnak, az oszlopfők pedig különböző stílusban, vörös vagy fehér színű márványból készültek.
Ahogy helyben mondják, a córdobai mecset az iszlám szellemiség és a templomépítészet egyik megtestesítője. A helybeliek meg is őrizték ezt a neves hagyatékot és gondosan ápolják ma is. A város magja valamikor a piac volt, emellett a keskeny utcákban – úgy, mint régen – most is üzletekben kínálják a helybeli portékákat.
Egyébként a gótikus és reneszánsz stílusban átépített katolikus templomban érdemes végigsétálni és megcsodálni, hogy miként alakították ki a kápolnákat oltárokkal, szobrokkal, kovácsoltvas kapukkal. A katedrális közelében, a vár bejáratával szemben nyílik a zsidónegyed, apró utcáival, tereivel és szépen díszített házaival. Ennek központi épülete a zsinagóga, melynek bejáratát és belső falait stukkók díszítik, de a gótika elemeit is felfedezhetjük benne.
Virágpompával teli pihenőhelyek
Ezek mellett az óváros más élményeket is kínál. Jó megpihenni a házak közé ékelt díszudvarokban, az úgynevezett patiókban. A házak hófehér falain elhelyezett cserepes virágok mellett rézedények, kovácsoltvas díszek és córdobai kerámiák függenek. Nagyszerű látványt jelentenek az arra járóknak.
A spanyol Athénként emlegetett Córdoba természetesen több más műemléket és érdekességet is rejteget a látogatóknak. A sok szép templom és palota a különböző építészeti stílusok keveredésére hívja fel a figyelmet. Ezek viszont harmonikusan olvadnak össze a kertekkel, a házakkal, az utcákkal színesítve a látogatók sétáit.
