A kétszáz tagú testületben a járvány idején közös megegyezéssel csak 106 képviselő ülésezik, 48 kormányoldali és 58 ellenzéki. A szavazáson a kormány kérését 48-an támogatták, 49-en pedig elutasították, 9-en tartózkodtak. A javaslat elfogadásához 54 támogató szavazatra lett volna szükség.

Az október 5-én kihirdetett szükségállapot immár hatodik meghosszabbítását 30 nappal, azaz március 16-ig, a kisebbségi koalíciós kormány kérte a képviselőháztól. Andrej Babis miniszterelnök a szükségállapot meghosszabbítását a romló járványhelyzetre való hivatkozással indokolta. Szerinte bizonyos óvintézkedéseket csak a szükségállapot idején lehet elfogadni.
Az ellenzéki pártok elutasító álláspontjukat pedig azzal indokolták, hogy a kormány a koronavírus-járvány tavaly márciusi kitörése óta gyakorlatilag nem volt hajlandó figyelembe venni az ellenzék véleményét, javaslatait, és kaotikusan kezelte a pandémiát. Meglátásuk szerint nincs szükség ilyen hosszan tartó szükségállapotra, mert a problémákat egy válságkezelő törvénnyel is meg lehetne oldani.Több helyi elemző a nap folyamán közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az októberi csehországi parlamenti választásokra való tekintettel a koronavírus-járvány elleni küzdelem egyre inkább politikai színezetet kap, s a pártok a problémák megoldása helyett már inkább kampányolnak.
Jan Hamácek, a kormány alelnöke megismételte korábbi kijelentését, miszerint ha nem sikerül meghosszabbítani a szükségállapotot, összeomlik a rendkívül leterhelt cseh egészségügy, mert a kabinet nem fogja tudni biztosítani a működéséhez szükséges rendkívüli feltételeket, például a katonaság vagy az orvostanhallgatók segítségét.
"Amennyiben a szükségállapot nem lesz meghosszabbítva, Csehország úgy kerül be a történelembe, mint egy olyan állam, amely háború idején hajtott végre leszerelést", mondta a képviselőházban Hamácek.