Az elmúlt fél évszázadban, különösen 1990 után, milliók vándoroltak ki, főleg Izraelbe. Az oroszországi „rendszerváltás” utáni időszakban a zsidó származásúak szinte megrohamozták ez ügyben a hatóságokat, kapva kapva az alkalmon, a ki tudja, meddig tartó „engedékenységen.”

Látta-e már a zsidó Budapestet? Ezzel a kérdéssel invitálja a magyar fővárosba az orosz turistákat a Kommerszant című napilapban megjelent, tekintélyes méretű hirdetés. 

A leszármazottak, illetve a téma iránt érdeklődők számára bemutatják röviden, hova is lesz majd séta. Elsősorban a Dohány utcai zsinagóga épületére hívják fel a figyelmet. Ahogy a marketingszöveg fogalmaz, „Pest egykori történelmi belvárosának szélén található egy szűk háromszög alakú utcácskákkal tarkított terület.” A turistahívogató tartalom továbbra is elgondolkodtató, miszerint „a budapesti zsidó közösség legjobb és legszomorúbb korszakai kötődnek ehhez a területhez: a rohamos jólét, a 19. század közepétől a gyönyörű zsinagógák építése, valamint a 20. században bekövetkezett náci üldözés és gettók létrehozása. Klasszicista, romantikus, eklektikus, szecessziós stílusú házakat láthatunk udvarokkal és kertekkel, valamint Európa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány utcában.”

Az ajánlott programok között szerepel még a Zsidó Múzeum, Az élet fája, a Hősök temploma, Karl Lutz emlékműve, a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga, illetve a Rumbach Sebestyén utcai és a Vasvári Pál utcai is. Kiemelt célpontként szerepel még a Raoul Wallenberg park és szobor. Ne feledjük, akik ma ide elzarándokolnak, nem is éltek még akkor, amikor a szovjetek elhurcolták, bebörtönözték és megölték a svéd diplomatát, aki magyar zsidó származásúak ezreinek életét mentette meg.

Ma már nemcsak a nehéz időket lehet felfedezni – fogalmaz a továbbiakban a hirdetés – azaz nemcsak „a romok és az elhagyatottság költészetét, az 1956-os ágyúzás nyomait, a száz éve omladozó vakolatot és más szomorú emlékeket. A régi házak súlyos ajtaja mögött romkocsmák kelnek életre éjszakánként – zenés helyek, sörözők, avantgárd stílusú belső terekkel rendelkező klubok. Van, ahol street art virágzik a falakon, másutt vintage üzletek és hangulatos kávézók nyitják ki ajtajaikat a vendégek előtt.”

Nemcsak a fővárosra korlátozódik az ajánlat. A csodarabbik zarándokútja is szerepel a programban, amelyhez transzfert biztosítanak Budapestről Bodrogkeresztúrra. A Reb Steiner Saye, a zsidó közösség híres csodarabbijának egykori rezidenciájában épült emlékház népszerű zarándokhellyé vált, csakúgy, mint sírja a „Dereszla domboldalán” lévő zsidó temető.

Az Egyesült Magyar Izraeli Hitközség (EMIH) kezdeményezésére és az Európai Unió támogatásával megvalósuló zarándokút Magyarország legnagyobb zsidó zarándokútja, emelik ki a szervezők. A 150 kilométeres, 10 településre kiterjedő túra zsidó emlékeket mutat be.  Az Oroszországból érkező turisták Mád-Tarcal-Tokaj-Bodrogkeresztúr-Olaszliszka-Sárospatak-Sátoraljaújhely-Erdőbénye-Abaújszántó-Tállya-Mád útvonalon haladva fedezhetik fel ezt a számukra ismeretlen tájat, és a sosem látott vallási és történelmi tárgyakat.