Pozsonyi kifli, ami nem is pozsonyi

A szlovákul Bratislavský rožok; németül Pressburger Kipfel, magyarul pozsonyi kifliként ismert sütemény, amelyet már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is sütöttek kisebb-nagyobb helyi pékségek mélyén, a város lakóinak karácsony idején fogyasztott tipikus édes péksüteménye. Amely leginkább dióval vagy mákkal töltött, és a mi karácsonyi bejglinkhez hasonlóan egyik főszereplője a helybéliek ünnepi asztalának.

„Ne itt vegye kedves, fordul hozzám magyarul a mögöttem sorban álló asszony, amikor a pulthoz érek és vennék helyi édességet az első utamban eső pékségben. Hanem mutatom, hova menjen, teszi hozzá, azzal elküld a város főterén lévő apró pékségbe, amelynek már a neve is bizalmat keltő: „Bratislavska pekaren”-nek hívják. Ahol amúgy vagy a dupláját fizetem a nevezetes pozsonyiért, mint az előző helyen – de nyilván annyival tökéletesebb is.

A pozsonyi kiflivel a helybéliek különben épp úgy vannak, mint mi a bejglinkkel, amire pedig olyan büszkék vagyunk: közük nincs hozzá. Hiszen az első darabokat nem egy helybéli pék, hanem Bécs sikertelen török ostroma után az 1590-es években (!) egy helyi bécsi sütőmester készítette nagy örömében. Ő volt az, aki kitalálta, hogy a bécsi Szent István templom tetején lévő török holdat – amelyet a törökverés után visszacseréltek keresztre -, na ezt a félholdat eteti meg mostantól az emberekkel kárpótlásul azért, mert a törökök ostroma alatt annyit koplaltak. A kifli tehát igazából ezért lett félhold alakú, igazi névadója pedig a „Gipfel”, ami ormot, azaz templomcsúcsot jelent.

Az írás folytatását laptársunk. a Privátbankár.hu Világjáró rovatában olvashatják.