A Budapest Airport 14 867 491 érkező és induló utast kezelt 2018-ban, mintegy 1,8 millióval többet, mint 2017-ben, ezzel 13,5%-os éves növekedési ütemet ért el. A budapesti repülőtér ezzel Közép-Kelet Európa leggyorsabban növekvő repülőterévé vált. A gépmozgások száma (felszállások és leszállások együttesen) 2018-ban csak 12%-kal, összesen 115 028-ra emelkedett, ami a járatkihasználtság további javulását is jelzi. A Budapest Airportról 2018-ban 45 légitársaság segítségével 134 úti célt lehetett közvetlenül elérni (48 ország 121 városában) – Magyarország légi összeköttetései még soha nem voltak ennyire kiterjedtek.
A tavalyi év különleges abból a szempontból is, hogy nem kevesebb, mint 4 közvetlen transzatlanti járat állt az utasok rendelkezésére a nyári szezonban (a LOT New Yorkba és Chicagóba, az Air Canada Torontóba repült, az American Airlines napi járatot üzemeltetett Philadelphia repülőterére). A LOT a téli menterendi időszakban is üzemelteti járatait, az Air Canada és az American Airlines pedig napi járatokkal tér vissza a 2019-es nyári szezonban. Nem csak a hosszútávú járatok produkáltak várakozáson felüli eredményeket, a légiközlekedés minden szegmense jól teljesített. A Qatar Airways szélestörzsű repülőgéppel (Airbus A330) naponta repülte a Doha-Budapest útvonalat, és a csúcsszezonban további napi két keskenytörzsű repülőgépet is üzembe állított.
A BUD 2018-as forgalmának közel 49%-át képviselő két légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is jelentős mértékben bővítette útvonalhálózatát. Az easyJet, az Aeroflot, és a Turkish Airlines ugyancsak növekvő utasforgalomról számolt be. 2019-ben az új desztinációk száma várhatóan tovább bővül. A LOT februártól naponta kétszer repül a London City repülőtérre, a Transavia nantes-i járatot nyit, a Ryanair pedig Corkba, a szardíniai Cagliariba, Bariba és Sevillába is repül 2019 nyarán, míg a China Eastern várhatóan új Sanghaj-Budapest járatot indít júniustól.
A nem-schengeni forgalom részaránya 2018-ban 35%-ról 37%-ra nőtt Budapesten, így a nem-schengeni járatokat kiszolgáló B utasmóló megnyitása kifejezetten időszerű volt. „Infrastrukturális beruházásaink az utas- és légiáru-forgalom növekedéséhez igazodnak. A tavaly átadott új, 10 000 négyzetméteres B-oldali móló jelentősen növelte nem-schengeni utasaink kényelmét,” mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette, „Új beruházások egész sorát tervezzük a repülőtéri infrastruktúra további fejlesztésére. Nem kevesebb, mint 225 milliárd forintos (700 millió eurós) beruházást tervezünk 2024-ig, aminek legfontosabb eleme egy teljesen új terminálépület megtervezése és megvalósítása lesz a jelenlegi 2. Terminál tőszomszédságában. Idén átadjuk az új, összesen 20 000 négyzetméteres Cargo City logisztikai központot, amely az eddiginél jobban szolgálja majd az exportorientált magyar gazdasági szereplők és a velük együttműködő logisztikai vállalatok igényeit.”
A Budapest Airport az elmúlt két évben jelentős belső felújításokat hajtott végre a 2A és a 2B terminál utasforgalmi és kereskedelmi területein. Az idei év első felében két újabb, világszínvonalú utasbiztonsági folyosót állítanak üzembe, lényegesen kibővülnek és korszerűsödnek az olyan utasforgalmi területek, mint amilyenek a várók, a vizesblokkok vagy a beszállókapuk környékén lévő várakozó területek. A Budapest Airport az elmúlt 12 év során több mint 145 milliárd forintot (450 millió eurót) fordított a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésére és korszerűsítésére. A legfontosabb projekt a SkyCourt, a 2A és 2B terminált összekapcsoló központi terminálépület, a hozzá tartozó korszerű utasbiztonsági ellenőrzési és poggyászkezelő rendszerek megvalósítása volt.
