Menjünk-e az arab országokba nyaralni?

Legfőbb kérdés szerinte, hogy utazzunk-e a kérdéses országokba: Tunéziába, Marokkóba, Jordániába, a Persza-öböl térségébe, de elsősorban Egyiptomba? Kérdésére igennel válaszolt.

Mint elmondta, napjainkban egész mást jelent a biztonságpolitika, a katonai biztonsági kérdések mellett egyre inkább a terrorizmus kérdéseit is ide kapcsoljuk. De a biztonságnak számtalan egyéb dimenziója van, főleg gazdasági: milyen az oktatási rendszer, túlnépesedési rendszer van-e, vagy elnéptelenednek, van-e elég víz, vagy sem. A sok tényezőből álló biztonságérzet szubjektív: számít, hogy az egyén, egy állam, egy közösség ítéli-e meg. 22, összesen 380 millió lakost számláló arab ország gazdaságának jelentős hányadát közvetve és közvetlenül is a turizmus adja.

Nagyon kedvelt, de ma látogathatatlanná vált célpont volt Szíria. Egyiptomba szívesen utazunk, gond csak messze a turistáktól, a Sinai-félszigeten fordul elő. Tunézia talán a legkedveltebb ország volt, sajnos ott kifejezetten turizmus célpontokra támadtak, átmenetileg vissza is esett a látogatottság — idézte fel az előadó. Az arab világ Európához közeli egzotikum, de a radikális iszlamista csoportok támadására a turizmus jelentős visszaeséssel válaszol.

„Ördögi kör ez, gazdaságuk és nemzeti jövedelmük igen nagy hányada származik a turizmusból, ha a turisták nem mennek, az állam elmaradt körülmények közé kerül, még több lesz az elégedetlenség. Én se megyek oda, ahol lőni fognak” — mondta N. Rózsa Erzsébet. 

Marokkóban folyamatosan növekszik a turisták száma, itt jelenleg nincsenek konfliktusok. Egyiptomot a korábbiaknál kevesebben látogatják, de biztató, hogy folyamatosan növekszik az oda látogatók száma. 2011-ben az arab tavasz forradalmi hulláma Tunéziában és Egyiptomban okozott jelentős visszaesést, a két országban 2014-ben a nemzetközi látogatások száma 22%-kal, illetve 14%-kal maradt el a 2008-astól. 

Zöld szahara meg a nyavalya

Dr. Steier József afrikanista, a társaság egyik alapító tagja, klímakutató, több könyv szerzője. Egész életét arra tette fel, hogy gazdasági eszközökkel, tudással, kapcsolatokkal, innovációval, megváltoztassa Afrika lehetőségeit. Többek között nem kisebb vállalkozásba fogott, mint a sivatag zöldítése. Előadásában erről, a Zöld Szahara projektről szólt, megemlítve a Csád tó „eltűnését” is. Mint mondta, 2050-re Afrikában 3 milliárdan fognak élni, zömükben fiatalok, nekik programot, teret, munkát, tevékenységet kell adni, ezért fontos a Szahara zöldítésének nemzetközi összefogással készülő programja.

Amit egy turistának tudnia kell Egyiptomban címmel Nadzsal Ida szólt az újdonságokról, a látnivalókról, valamint arról, hogy milyen fontos, hogy a megfelelő óvintézkedéseket tegyünk utazás előtt. Tévhitek vannak az oltásokkal kapcsolatban. Véleménye szerint az elmúlt néhány évben a sok utazás egy idő után megváltoztatta az immunrendszert, ha az alapoltások többek között például a himlő, a rubeola, a kanyaró már megvan, akkor csak a sárgaság elleni védőoltás szükséges, a hepatitis A-B-C javasolt. Hogy mitől kaphatjuk el a fertőzést? Nemcsak víztől, és ételtől, de érintkezés során is fertőződhetünk.

Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szállodákban, hotelekben a szervezett turizmus számára hozott rendelkezések elegendők, a higiénés szabályok megtartásával klórozzák a vizet. Sokkal inkább oka lehet a bajoknak, hogy a reggel kitett étel lefedés nélkül várja a vendéget, időközben a legyek, vagy a levegőben terjedt kórokozók rátelepednek az ételre. Lapunk munkatársának elmondta az előadó, hogy a legtöbb fertőzést a nem szervezett turistaúton kaphatják el a vendégek azzal, hogy például a víz közel van a szennyvízcsatornához, vagy a gyümölcsök több napja állnak a kínálótálban.