A Hor­to­bá­gyi Nem­ze­ti Park be­mu­ta­tá­sa

A Hor­to­bá­gyi Nem­ze­ti Park ha­zánk el­ső és má­ig is leg­na­gyobb ki­ter­je­dé­sű nem­ze­ti park­ja. No­bel-dí­jas tu­dó­sok ál­tal is tá­mo­ga­tott, több év­ti­ze­des elő­ké­szí­tő mun­ka után 1973-ban jött lét­re – száz­egy év­vel a vi­lág­el­ső Yel­low­stone Nem­ze­ti Park meg­ala­pí­tá­sa után – 52 ezer hek­tá­ros te­rü­let­tel, de a fo­lya­ma­tos bő­ví­té­sek ré­vén ma már 81 ezer hek­tár vé­dett te­rü­le­tet fog­lal ma­gá­ba. A hor­to­bá­gyi pusz­ták­nak a nem­ze­ti park­ba eső ré­sze már a kez­de­tek­től fog­va je­len­tős nem­zet­kö­zi el­is­me­rést él­ve­zett, egé­sze bio­szfé­ra-re­zer­vá­tum lett, ké­sőbb fel­vé­telt nyert a nem­zet­kö­zi­leg is el­is­mert ví­zi­ma­dár-élő­he­lyek so­rá­ba (Ramsari egyez­mény), 1999. de­cem­ber el­se­jé­től pe­dig az UNESCO ál­tal ado­má­nyo­zott, a „Vi­lág­örök­ség ré­sze” meg­tisz­te­lő cí­met is el­nyer­te. A bi­zott­ság ér­té­ke­lé­se sze­rint a ma­gyar pusz­ta má­ig fenn­ma­radt ki­emel­ke­dő pél­dá­ja a több év­ez­re­de fo­lyó tra­di­ci­o­ná­lis föld­hasz­ná­lat­nak, amely tar­tós együtt­élést tett le­he­tő­vé em­ber és ter­mé­szet kö­zött. Kö­zel 1500 négy­zet­ki­lo­mé­ter­nyi vé­dett te­rü­le­té­re az al­föl­di élőhelytípusok vál­to­za­tos­sá­ga jel­lem­ző; sőt még két va­ló­di heggyel is büsz­kél­ked­het: az ÉK-i Kár­pá­tok elő­te­ré­ben lé­vő kaszonyi, il­let­ve a tarpai heg­­gyel. Ter­mé­szet­vé­del­mi ke­ze­lé­sé­ben ta­lál­ha­tó a Kö­zép-Eu­ró­pa leg­na­gyobb fü­ves pusz­tá­ján lét­re­ho­zott Hor­to­bá­gyi Nem­ze­ti Park, négy táj­vé­del­mi kör­zet és 20 önál­ló ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let. A Hor­to­bá­gyi Nem­ze­ti Park Igaz­ga­tó­ság 76 fő­vel lát­ja el ter­mé­szet­vé­del­mi, ha­tó­sá­gi, va­gyon­gaz­dál­ko­dá­si és be­mu­ta­tá­si fel­ada­ta­it. A Hor­to­bágy­ra irá­nyu­ló ide­gen­for­ga­lom vo­lu­me­ne az utób­bi évek át­la­gá­ban kb. 150 000 fő. En­nek leg­na­gyobb ré­szét az ún. „egy­na­pos” át­uta­zó tu­riz­mus te­szi ki, ami rá­adá­sul idő­sza­ko­san egyen­lőt­le­nül osz­lik el, nyár de­re­kán az or­szá­go­san is is­mert nagy hí­rű ren­dez­vé­nyek (lovasnapok, hí­di vá­sár stb.) ide­jén szin­te el­vi­sel­he­tet­le­nül nagy ter­he­lést je­lent, egyéb­ként pe­dig, kü­lö­nö­sen az utób­bi évek hi­he­tet­le­nül ked­ve­zőt­len kül­po­li­ti­kai tör­té­né­sei mi­att kis for­gal­mat. Ez tu­risz­ti­kai szem­pont­ból nagy te­her. A nem­ze­ti park­ba is be­lé­pő lá­to­ga­tók szá­ma már jó­val ke­ve­sebb, 10 ezer fő kö­rü­li ér­ték­re be­csül­he­tő.

A Jász­ság

A 13. szá­zad­ban az oszé­tok­kal ro­kon já­szok te­le­ped­tek le az Al­föld észa­ki ré­szén. A Jász­ság te­rü­le­te 1161 négy­zet­ki­lo­mé­ter, ahol a termálvízű stran­dok, va­dá­szat, hor­gá­szat, lo­vag­lás, gya­log­lás, ke­rék­pá­ros tú­rák biz­to­sít­ják a ki­kap­cso­ló­dást. A Jász­ság ter­mé­sze­ti ér­té­kei: a Tarna mo­rot­va Jászjákóhalmánál, a Holt-Zagyva Pusztamizsei Ter­mé­szet­vé­del­mi Te­rü­let Jász­te­lek­nél, Hajta-mocsárvilág, ter­mé­szet­vé­del­mi te­rü­let Jász­be­rény és Jászfelső­szentgyörgy kö­zött, a vé­dett Pap-er­dő Jászdózsánál, a Ka­pi­tány­rét Jászjákóhalma és Jász­apá­ti kö­zött. A já­szok büsz­kék ha­gyo­má­nya­ik­ra, sok a ha­gyo­mány­őr­ző ren­dez­vény, a tér­ség tu­riz­mu­sa ezen ren­dez­vé­nyek és a ter­mál­víz kö­ré cso­por­to­sul. Jász­be­rény­ben ta­lál­ha­tó a Jász Mú­ze­um, itt őr­zik Le­hel kürt­jét. A vá­ros ter­mál­strand­ja, uszo­dá­ja té­len-nyá­ron üze­mel. A ren­dez­vé­nyek kö­zül csak né­hány: nem­zet­kö­zi méz­vá­sár, mé­hész­ta­lál­ko­zó, nem­zet­kö­zi gör­kor­cso­lya­ver­seny, JÁSZ-EX­PO ki­ál­lí­tás és vá­sár. Jászapátin fel­ke­res­he­tik a Ta­nya Mú­ze­u­mot, itt is van, akár­csak Jászárokszálláson ter­mál­strand. Két te­le­pü­lé­sen, Jászla­dányban és Jászkíséren is meg­ren­de­zik ok­tó­ber­ben a Hagy­ma-na­pot. A Já­szok Vi­lág­ta­lál­ko­zó­já­nak min­den év­ben más vá­ros a hely­szí­ne.

Ti­sza­zug

A Ti­sza- és a Kö­rös fo­lyók szög­le­té­ben fek­szik, fűz-, nyár­li­ge­tek, sá­sok és ár­té­ri ré­tek ta­gol­ják ezt a te­rü­le­tet. A kis­tér­ség egyik éke a tiszakürti ar­bo­ré­tum, a má­sik kincs a gyógy­víz, ez tet­te Cserkeszőlő ne­vét nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té, ez a jó­dos gyógy­víz moz­gás­szer­vi és nő­gyógy­ásza­ti ke­ze­lé­sek­re is al­kal­mas.

Szol­nok és kör­nyé­ke

Jász-Nagykun-Szolnok me­gye szék­he­lye Szol­nok me­gyei jo­gú vá­ros, ahol min­den év ta­va­szán meg­ren­de­zik a Szol­no­ki Ze­nei Fesz­ti­vált, ős­­szel a Mű­vé­sze­ti He­tek nyúj­ta­nak kul­tu­rá­lis él­mé­nye­ket, a szol­no­ki Holt-Ti­szán ka­jak- és ke­nu­ver­se­nye­ket. A 442-es fő­út mel­lett az or­szág egyet­len, ku­ri­ó­zum­szám­ba me­nő re­pü­lő-ki­ál­lí­tá­sa ta­lál­ha­tó, amely az 1900-as évek­től nap­ja­in­kig mu­tat­ja be a re­pü­lés tör­té­ne­tét. A kör­nyé­ken a kör­gát­tal vé­dett Tiszaligetben ter­mál­vi­zes strand­für­dő, hor­gász­tó, sport­csar­nok, er­dei tor­na­pá­lya, te­nisz­pá­lyák és szál­lás­he­lyek szol­gál­ják a ki­kap­cso­ló­dást. Itt ta­lál­ha­tó a két­csil­la­gos Touring Ho­tel, a csa­lá­di­a­san be­ren­de­zett Troj­ka Ven­dég­ház és a Tiszaligeti Mo­tel is. Szol­nok leg­szebb ré­sze a Ti­sza-par­ti sé­tány, a ha­tal­mas gesz­te­nye­fák­kal sze­gé­lye­zett sé­tá­nyon ta­lál­ha­tó a Ti­sza Szál­ló és Gyógy­für­dő. A neo­ba­rokk stí­lu­sú szál­ló­val kö­zös épü­let­ben ta­lál­ha­tó a haj­da­ni tö­rök für­dők­re em­lé­kez­te­tő gyógy­für­dő. A vá­ros köz­pont­já­ban ta­lál­ha­tó a vá­ros új négy­csil­la­gos szál­lo­dá­ja, a Ho­zam Ho­tel és a há­rom­csil­la­gos Ho­tel Pe­li­kán. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye a nép­mű­vé­sze­ti és ipar­mű­vé­sze­ti ha­gya­té­kok­ban is igen gaz­dag. A né­pi fa­ze­kas­ság köz­pont­ja Me­ző­túr, ahol vi­lág­hí­rű fazekasmunkák ké­szül­nek. Törökszentmiklóson a szal­ma­fo­nók gyö­nyö­rű al­ko­tá­sa­it te­kint­het­jük meg a mű­ve­lő­dé­si köz­pont pin­ce­ga­lé­ri­á­já­ban.

Fel­ső-Ti­sza

Vásárosnamény, a „Bereg ka­pu­ja” a Ti­sza-, a Sza­mos és a Kraszna fo­lyók ta­lál­ko­zá­sá­nál fek­szik. Ho­mo­kos szabadtrandjait – a gergelyiugornyai Ti­sza-par­tot – nya­ran­ta több tí­zez­ren ke­re­sik fel. Min­den nya­ra­ló meg­ta­lál­hat­ja az igé­nye­i­nek meg­fe­le­lő szál­lás­he­lyet a há­rom­csil­la­gos szál­lo­dák­ban, pan­zi­ók­ban és fi­ze­tő­ven­dég-szo­bák­ban, cam­pin­gek­ben vagy a fa­há­zak­ban. Fő­leg a fi­a­ta­lok kö­ré­ben ked­velt és nép­sze­rű a vízitúrázás. Ezek­nek a tú­rák­nak a ki­in­du­ló­pont­ja ál­ta­lá­ban a ha­tár men­ti Tiszabecs. Ér­de­mes kö­rül ke­rék­pá­roz­ni a szatmár-beregi tér­sé­get, meg­te­kin­te­ni a táj jel­leg­ze­tes, né­pi épí­té­sze­tét, egye­di stí­lu­sú temp­lo­ma­it és fa ha­rang­tor­nya­it. A szatmár-beregi táj­vé­del­mi kör­zet a ter­mé­szet ked­ve­lő­i­nek kí­nál kel­le­mes, akár több­na­pos tú­rá­zá­si le­he­tő­sé­get. Aki ezen a kör­nyé­ken jár, ne mu­las­­sza el meg­kós­tol­ni a tér­ség egyik ka­rak­te­risz­ti­kus gyü­möl­csé­ből, a szil­vá­ból ké­szült fi­nom­sá­go­kat, ne­ve­ze­te­sen a ha­gyo­má­nyos kis­üs­ti el­já­rás­sal ké­szült szil­va­pá­lin­kát, a réz­üst­ben ké­szült szil­va­lek­várt és a ke­men­cé­ben aszalt szil­vát. A kör­nyé­ken to­vább ba­ran­gol­va meg­néz­he­tik Tiszacsécsén Mó­ricz Zsig­mond szü­lő­há­zát, Köl­csey Fe­renc sír­em­lék­ét Szatmárcsekén, va­la­mint Túrist­vándiban a ma is mű­kö­dő ví­zi­mal­mot. Az idei nyár szen­zá­ci­ó­ja volt a gergelyiugornyai ter­mál­für­dő he­lyén épü­lő Atlantika ví­zi vi­dám­park, amely ha­tal­mas csúsz­dá­i­val, gyer­mek­já­ték­ok­kal és egy kü­lön­le­ges fókashow-val vár­ta az ide­ér­ke­ző ven­dé­ge­ket.