„Az Unió nem tervezi az egységes áfa bevezetését, mivel a tagországok nem egyeznének bele, ha adópolitikájuk kikerülne a kormányok kezéből” – mondta Kovács László adóügyi biztos a közelmúltban Budapesten megrendezett áfakonferencián. Hozzátette, hogy az unió adózási kérdésben mindig a versenyképességet tartja szem előtt, a 15%-os minimum és a négy jogcímen alkalmazható kedvezményes, minimum 5%-os ráta kellő szabadságot hagy a kormányoknak, hogy saját érdekeiknek megfelelően cselekedjenek. Elvileg minden ország egy standard kulcsot és két kedvezményeset alkalmazhat. Magyarországon ez 20% és 5%. Kovács László hangsúlyozta, hogy közösségi érdek lenne a versenyképesség növelése, és a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kisebb kulcs alkalmazása nagyobb versenyképességet jelent.
A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy számos ország a jogszabálytól eltérő kulcsokat alkalmaz. Ennek egyik oka, hogy 1992- ben az akkori 12 tag kiharcolt néhány kedvezményt, mely addig alkalmazható, míg a végleges áfatörvény kialakul. Így például azok a tagállamok, amelyekben 1991. január 1-jén az éttermi szolgáltatásokra csökkentett áfakulcs volt érvényben, továbbra is ezt alkalmazhatják.
Ezt az adóügyi biztos is igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja. A másik ok, hogy a később csatlakozó országok derogációt, azaz átmeneti mentességet kaptak, és ez még érvényben van.
Áfa a turizmusban
Az Európai Szállodai és Éttermi Szövetség (HOTREC) kezdettől fogva szeretné elérni, hogy a szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra kedvezményes kulcs legyen alkalmazható az EU-ban, és lehetőleg minden tagállam a legalacsonyabb kulcsot alkalmazza. Dr. Niklai Ákos, a szövetség igazgatósági tagja szerint tudomásul kell venni, hogy az Európai Uniónak a turizmus területén a részesedése 50% alá csökkent, és a magas áfakulcs tovább rontja az Unió és ezen belül Magyarország pozícióit is. Nyilvánvaló, hogy az Európán kívülről érkező turisták útjuk során csak néhány országba fognak ellátogatni, és nem mindegy, hogy hazánk az ár-érték arány tekintetében milyen helyet foglal el.
A szállodai szolgáltatásokra vonatkozóan az uniós szabályok megengednék a kedvezményes kulcs alkalmazását minden tagország számára, azonban ez csak egy lehetőség, és alkalmazása az adott kormányok adópolitikájának függvénye. Magyarország nem él a lehetőséggel, így az érvényben lévő 20%-os mérték Dánia mögött Bulgáriával együtt a második legmagasabb az Unióban. Miközben Romániában kilenc-, Ausztriában tíz a cseheknél pedig csupán ötszázalékos ennek az adónak a mértéke. Az éttermi szolgáltatások esetében a jelenlegi uniós szabályozás kizárja a kedvezményes kulcs alkalmazását. Azonban az uniós tárgyalásokon Magyarország derogációt, azaz átmeneti mentességet kapott e szabály alkalmazása alól, így az éttermi szolgáltatásoknál erre hivatkozva használhatná a kedvezményes kulcsot egészen 2007. december 31-ig. Az éttermi szolgáltatások áfáját összehasonlítva a tagországok között Magyarország hátulról az ötödik.
Alacsony áfa: érvek pro és kontra
Azok a kormányok, melyek nem alkalmaznak kedvezményes kulcsokat, holott az érvényben lévő törvények megengednék, rendszerint adóbevételeik csökkenésétől tartanak. Sokan azzal érvelnek, hogy az áfacsökkenés az árakban kevésbé tükröződik. Ugyanakkor viszont az áfaemelést szinte mindig áthárítják a fogyasztóra. A nemzetközi tendencia azt mutatja, hogy a versenyképesség növelése céljából az országok inkább a vállalati nyereségadót csökkentik, és az áfát növelik, ahogy Németország is tette. Ezzel szemben a szakmai szervezetek, így a Magyar Szállodaszövetség álláspontja szerint is az alacsonyabb áfakulcs javítaná a versenyképességet, fehérítené a szürkegazdaságot, és munkahelyeket teremtene. Ha csökkenne az áfa, az éttermi árak is csökkenhetnének, ami viszont pluszforgalmat generálna. A nagyobb forgási sebesség pedig új munkaerő felvételét jelentene. A cseheknek erre vonatkozóan konkrét statisztikáik is vannak. Amikor az éttermi szolgáltatások áfáját 5-ről 19%-ra emelték, a forgalom 6-7%- kal csökkent. A szállodai szolgáltatások áfája 5% maradt, és 10%-os bővülést realizáltak. A forgalomcsökkenés vagy -növekedés általában több okra is visszavezethető, a tapasztalatok szerint azonban egy adott országban a szállodaipar és a vendéglátás azonos feltételek mellett hasonló tendenciákat mutat. A csehek egyértelműen az adónövelést látják a rossz éttermi adatok hátterében.
Mi várható 2007-ben?
Az adóügyi biztos kezdeményezésére tanulmány készül a csökkentett áfakulcsok alkalmazásának hatásairól a magas élőmunkaigényű szolgáltatások esetében, beleértve a vendéglátást is. A tanulmányt 2007. június 30-ig kell benyújtani az Európai Bizottsághoz. Franciaország mellett mások is kormányszinten lobbiznak, hogy a vendéglátás áfájára a jövőben a kedvezményes kulcs legyen alkalmazható. „A megszorítások időszakában a honi taktika jelenleg a kedvezményes áfa ügyének napirenden tartása. A szállodai és éttermi szakmai szervezetek azt remélik, hogy néhány éven belül sikerülhet az éttermi és a szállodai szolgáltatásoknál a kedvezményes áfakulcsot bevezetni” – vélekedett dr. Niklai Ákos.
