Míg 2004-ben az Oroszországhoz képest lélekszámban és terület- ben is eltörpülő Belgium is maga mögé tudta utasítani a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken az orosz vendégeket, addig 2012-re Oroszország Magyarország negyedik legfontosabb küldőpiaca let t, 2013- ban pedig már a dobogó harmadik helyén állt. Amennyiben a tendenciák így folytatódnak, 2014. december végére Oroszország maga mögé utasíthatja Ausztriát, és Németország után a második legfontosabb küldőpiacunk lesz a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégforgalmi adatok alapján. Még látvá- nyosabb a változás a hazai gyógyszállók küldőpiacai körében. A hagyományos német ajkú küldőpiacok (Németország, Ausztria) részesedése 57%-ról 39%-ra csökkent. A legdinamikusabb fejlődés az orosz piacról tör tént, itt a részesedés a vendégéjszakaszámból 3%-ról 16,1%-ra nőtt. Jelentős mértékben nőtt a kelet-európai küldőpiacok szerepe. Részesedésük eléri a 16,3%-ot. Amennyiben ebbe beszámítjuk az orosz vendégéjszakák százalékos arányát is, akkor ez már 32,4%, ami megközelíti a hagyományos küldőpiacaink (Németország és Ausztria) százalékos részarányát. Az egyéb nyugat-európai küldőpiacok (Olaszország, Svájc, Nagy-Britannia, Franciaország) részesedése a vendégéjszakaszámból mindösszesen 8,2%. A távoli küldőpiacok (Izrael, Japán, USA) százalékos részaránya 5,4%. Elmondhatjuk, hogy az oroszok már tény- leg a spájzban vannak, de csöndben bebújtak hozzájuk az ukránok is, hiszen ha nem is jöt tek még fel a Top 10-es listára, azért a stabil 15. helyet elfoglalják Magyarország legfontosabb küldőpiacai között. A gyógyszállók legfonto- sabb tíz küldőpiaca közé Ukrajna 2012-ben tört be, azonnal a hetedik helyet elfoglalva, maga mögé utasítva olyan hagyományos küldőpiacokat, mint Olaszország, Svájc, Franciaország, Izrael. Az UNWTO adatai szerint világviszonylatban Kína mellett Oroszország a legdinamikusabban feltörekvő küldőpiac. Oroszországban 2000 óta a turisztikai költések hatszorosára emelkedtek, ami átlagosan évi 15%-os növekedést jelent. A UNWTO előrejelzése szerint a nemzetközi turisztikai kiadások exponenciális növekedése Oroszországban folytatódik. Ezt megerősíti a Hotels.com által az orosz kiutazópiacról 2013-ban készített tanulmány, amely szerint a jelenlegi fejlődés üteme 2017-ig biztosan folytatódik. Oroszországon kívül a UNWTO Ukrajna növekvő szerepére is felhívja a fgyelmet. Kérdés, hogy az ukrán válság, illetve az ukrán–orosz konfliktus lesz-e hosszú távon bármilyen hatással Magyarország beutazóturizmusára, illetve amennyiben feltételezzük, hogy igen, milyen irányba érdemes elmozdulni.

GYENGÜL A RUBEL

Kevés adat áll még a rendelkezésünkre, hogy felmérjük az Ukrajnában zajló események hatásait. A Központi Statisztikai Hivatal által március végéig publikált 2014-es vendégfor- galmi adatok biztatóak. Mind az orosz, mindaz ukrán piac esetében a korábbi növekedési ütem folytatódik. Oroszország eseté- ben 30,5%-kal növekedett a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma, ugyanez a mutató Ukrajna esetében 23,4%. Számolni kell azonban néhány olyan tényezővel, amely hatással lehet a kiutazóturizmusra az említett országokban. Ukrajnában a politikai válság mellet t az egyre súlyosbodó gazdasági válsággal is számolni kell. Az ukrán pénznem, a hrivnya árfolyama történelmi mélypontra süllyedt a dollárral és az euróval szemben. Ennek következtében az árak jelentősen nőttek. Az egyébként is árérzékeny piac számára a 20-25%-os ár- növekedés komoly nehézséget jelent. Ráadásul a Keleti Partnerség országaiban is a schengeni előírások alapján be kell vezetni a kötelező ujjlenyomat-levételt. Ukrajnában ez 2015. január 29-től lép életbe. Ennek a folyamatnak a megkönnyítésére nyílnak meg a vízumközpontok Ukrajna területén, hogy az ukrán állampolgárok lakóhelyéhez minél közelebb legyen olyan pont, ahol az ujjlenyomat-levétel megtörténhet, illetve a vízumkérelmet beadhatják. Ezeket a pontokat erre szakosodott vállalkozás üzemelteti, amely a szolgáltatásért kezelési költséget, általá- ban húsz euró körüli összeget számol fel. Ez megkönnyíti a vízumügyintézést, ám növeli az utazási költségeket. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy megszületik az Európai Unió és Ukrajna között a vízummentességi megállapodás. Az ukrán kormány állítása szerint az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat végrehajtották, így elvileg megfelelnek az Európai Unió követelményeinek. Így két ellentétes irányú folyamat zajlik Ukrajnában.

DONYECKBEN VAN A PÉNZ

A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy az ukrán–orosz konfliktus éppen abban a régióban eszkalálódik, ahol Kijev mellett a legfzetőképesebb szegmens él. Sőt, megkoc- káztatom, hogy Kijev ebben a tekintetben csak a második helyet foglalta el idáig. A Donyeck- medence Ukrajna legnagyobb, egész Európa egyik legjelentősebb iparvidéke az ott talál- ható, világviszonylatban is jelentős kőszén-, vasérc- és mangánvagyonnak köszönhetően. Egy rövid eszmefuttatást megér az is, hogy milyen negatív hatásokkal kell számol- nunk az orosz piac esetében. A rubel árfo- lyama is jelentősen romlott, míg egy évvel ezelőt t egy euró 38–42 rubel közöt t mozgott, addig idén márciusban arra is volt példa, hogy az ötvenrubeles árfolyamot is átlépte. A ki- utaztató tour-operatoroknak ez óriási gondot okoz, hiszen az áraikat 20-25%-kal kellene emelniük egy olyan piacon, ahol folyamatosan dömpingárakkal dolgoznak az óriási túlkínálat miat t. Csak egy adat a helyzet érzékeltetésére: a Prof.Travel szakmai oldal összeszámolta, hogy csak Moszkvából nyáron havi közel ezer járat repül Törökországba, ami 541 028 eladásra váró helyet jelent. És hol van még a többi desztináció és a vidéki repülőterekről induló járatok száma! Két lehetőség van. A tour-operatorok követik az inflációt, de ezzel a nagyon árérzékeny utasokat elveszítik, ami komoly szegmenst jelent. A másik lehetőség, hogy nyomott áron töltik a helyeket, és bíz- nak a Mindenhatóban. Oroszországban az Ukrajna kapcsán már említett ujjlenyomat- levételezést 2015-ben vezetik be. A piac ke- vésbé árérzékeny, így ennek Oroszországban akár pozitív hozadéka is lehet. A tervek szerint itt is kialakítanak vízumközpontokat. Minél több városban nyílnak meg Moszkván kívül, annál szélesebb utazóréteg számára tudjuk megkönnyíteni a vízumkérelem beadását. Csehország már 17 ilyen pontot üzemeltet Oroszországban, Lengyelország 13-at.

ERŐSÍTIK AZ OROSZ BELFÖLDI TURIZMUST

Számolni kell azzal a kormányzati akarattal is, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni Oroszországban a belföldi és a be- utazó turizmusra. Az orosz Állami Turisztikai Ügynökség (Rosturizm) újonnan kinevezett vezetője, Oleg Szafanov május 22-én tartott első sajtókonferenciáján ezt határozottan ki is emelte. Külön felhívta a fgyelmet arra, hogy már ebben az évben hárommillió fő orosz turistával számolnak a Krím-félszigeten. Hoz- zátette, júliusban ő maga is a Krímbe utazik nyaralni a családjával. Állami támogatásra is számíthat a Krím-félsziget: számos szakmai konferenciát tar tot tak a térség turisztikai fej- lesztésével kapcsolatosan, és aktívan keres- nek befektetőket. Az év végéig a Krím bekerül a kiemelt turisztikai fejlesztési területek közé, ami állami tőkebevonást biztosít a fejlesz- tésekhez. Addig is szerveztek Moszkvában egy turisztikai kiállítást a félsziget turisztikai szolgáltatóinak. Állítólag ezen a vásáron csak- nem ötezer foglalás realizálódot t. Hasonlóan a kalinyingrádi exklávéhoz, a Krím-félszigetre repülő légitársaságok is komoly állami támo- gatást kapnak. Az egyéb orosz tengerparti üdülőhelyekhez képest (Krasznodari körzet és Azovi-tenger) amúgy is alacsonyabb ára- kat kínáló Krím így még versenyképesebb ajánlatokkal tud megjelenni az immár belföldi piacon. Ezzel egyrészt a belföldi turisták egy részét, másrészt az eddig külföldre utazó, de árérzékeny réteget tudja elcsábítani. És végül, de nem utolsósorban a nemzeti érzelmekről se feledkezzünk meg. A Krím annektálása kapcsán a rubel árfolyama mélyrepülésbe kezdett, míg Vlagyimir Putyin elnök támoga- tottsága és népszerűsége csúcsot döntött.