Mohamed Khatertől, a Malda Tours Hurghadába telepített helyi idegenvezetőjétől megtudjuk, a legtöbb nyaralóvendég ma már orosz nyelvterületről érkezik Egyiptomba. Őket követi az angolok hada, akik viszont nem a hurghadai tengerpartot, hanem inkább a nílusi hajóutakat és az ókori nevezetességeket bemutató programcsomagokat részesítik előnyben. Ha viszont megpihennek a Vöröstengernél, inkább a magasabb árkategóriájú Sharm el-Sheiket vagy a jelenleg hatalmas építkezések, monstre befektetetések színhelyeként szereplő, Hurghadánál délebbre fekvő, nagyon divatos nyaralóhelynek számító Marsza Alamot választják.

Nyaralók és kulturális utazók

Egyiptom területének 35 százalékán találunk történelmi nevezetességeket, és mivel a helyiek büszkék a történelmi emlékekre, tisztelik azt a turistát, így a magyart is, aki általában érdeklődik a történelmi emlékek iránt. Azokból pedig akad bőven a hatalmas országban. A piramisokon túl érdemes felkeresni Kairó világhíres múzeumi gyűjteményét, vagy a Níluson lejjebb ereszkedve megállni Luxornál, megtekinteni a Királyok- és a Királynőkvölgyét, a karnaki templomromokat, valamint az egykor a szfinxek útjával összekapcsolódó luxori templomegyüttest.

A britek és magyarok többségével szemben az orosz nyelvterületről érkező turisták főleg a nyaralást, a pihenést választják, az aktív turizmus területén pedig a szigetlátogató hajókázás, a dzsipszafari és a quados sivatagi száguldozás vonzza őket. Az orosz ajkú vendégek többsége úgy üdül a vörös-tengeri nyaralóhelyeken, mint egykor a Feketetengernél, Szocsiban: a teljes összkomforttal felszerelt és rendszerint all inclusive ellátást biztosító resortok területéről a nyaralás ideje alatt szinte ki sem mozdulnak. Mégsem lehet egy rossz szavuk rájuk házigazdáiknak, hiszen az oroszok nagyon jó vendégek: sokat és szívesen költenek, nem verik fogukhoz a garast. Persze ebben szerepet játszhat az is, hogy nagyon olcsón kínálják számukra az irodák az egyiptomi üdüléseket. Nem véletlenül, hiszen óriási felvevőpiac az övék, a magas turistaszám miatt a nyomott árakon meghirdetett utak nyereségesek.

Útban az ősi Théba, vagyis a mai Luxor felé meséli az egyiptológus szakértő, hogy napi 4 millió dollárral a Szuezicsatornán való átkelés a fő bevételi forrás az országban, második helyre szorulnak a turisztikai bevételek, a harmadik helyen pedig az olajés gázexport áll. Egyiptomban egy liter benzin mindössze 50 forint körüli összegért vásárolható meg. Negyedik helyen, halljuk még, a textilipar található, ötödik helyen a mezőgazdaság. A legnagyobb gond az országban a munkanélküliség. Egy riasztó adat: a 66,5 millió lakosú Egyiptomban hárommillió olyan diplomásról tudnak, aki nem kap végzettségének megfelelő munkát. Így állhat az ötcsillagos hurghadai szálloda bejáratánál ajtónyitóként egy végzett agrármérnök, de korábbi beszélgetőpartnerünket, Mohamedet is említhetnénk, aki műszaki egyetemet végzett. És bár végzettségének megfelelően nem tudott elhelyezkedni, mégis boldog, hogy idegenvezetőként kapott munkát. A keresetét is elárulja: ez havi 300 egyiptomi font. És ebből az öszszegből nem csupán önmagát, hanem, ahogy Egyiptomban ez általános, a délen élő népes famíliáját is eltartja.

Egyiptomban megbecsülik a turistát. Nem véletlen, hogy azt a csaknem 8-9 millió külföldit, aki évente megfordul a közel-keleti arab országban, minden körülmények között megpróbálják megvédeni. Ezt a célt szolgálja az 1997-ben felállított turisztikai rendőrség is. Az időpont nem véletlen: ekkor történt először komolyabb merénylet turisták ellen: a kairói Egyiptomi Múzeum előtt mészároltak le turistákat, majd a thébai Hatsepszut királynő temploma előtti buszparkolóban 58 német turista esett áldozatul. A tragédia óta a turisztikai rendőrség mindenütt ott van, őriz és véd, és annyira tartanak tőle a helyiek, ha csak megemlíti az idegen, hogy vitás kérdésben (mondjuk a taxi kialkudott árának ügyében) forduljanak a turisztikai rend éppen arra haladó őreihez, máris abbahagyja a vitát az addig hangoskodó sofőr, és inkább odébbáll.

Három testvér

Erősen nyomott árakkal robbant be az elmúlt hónapokban a magyar piacra az Egyiptomra specializálódott Malda Tours. A három egyiptomi testvér – Haysam, Mohamed és Rany Gamil – által alapított cég Csehországban már 1994 óta működik. A Magyarországon január elsejével bejegyzett társaság ez év májusáig már 7 ezer utast szállított Egyiptomba. A három testvér a magyar piacon speciális marketingstratégiával dolgozik. Amit egyébként az Egyesült Államokból visszaköltözött egyik Gamil, nevezetesen Haysam tanult, és hozott magával. Az ő megfogalmazásában jó szolgáltatást kínálnak rendkívül alacsony áron, és mi tagadás, ez az üzletpolitika idáig bevált. Akadt olyan utasuk, akit 19 900 forintos áron vittek el egy hétre Hurghadába, kétcsillagos szállodába, félpanzióval, charterrel. Azt tartják, a rugalmasság elve mindenekfelett, vagyis ha marad a repülőn üres hely – azt az utolsó pillanatban akár ingyen is odaadják. Ezt tartják igazi last minute-nek.

Mínusz egy csillag

Az egyiptomi szállodák színvonala általában jó, megbízhatóan kínálják azt, amit kategóriájuk alapján vállalnak, európai mérce szerint azonban általában egy csillaggal kevesebbet kapnának. Felesleges ezen felháborodni, mert általános szabály, hogy egy adott ország elvárásai, előírásai szerint állapítják meg a csillag szerinti besorolást, erre nincsenek egységes, az egész világon elvárható és kötelező szabályok. Hotelek, flotelek (nílusi kirándulóhajók), panziók, ifjúsági szálláshelyek, kempingek, sőt, az egyre divatosabbá váló resortok, környezetbarát üdülőtelepek – ma már a szálláshelyek teljes skálája megtalálható Egyiptomban. Mindenütt az országban hatalmas építkezéseket találunk, a befektetők ma mind hoteleket, kiadható lakásokat építenek végig a tengerparton, üdülőhelyeken. Csak egyetlen adat: az állam és a magánbefektetők ma 1,6 milliárd dollárt szánnak új szálláshelyek kiépítésére, hiszen tudják, óriási a felvevőpiac, a folyamatosan növekvő turistaszám alapján joggal gondolják, befektetésük idővel – ha nem is 1-2 éven belül, inkább 5-10 éves intervallumban – megtérül.