'

A jó 2000 hektáros szekszárdi borvidéken 4500 pincét tartanak nyilván, a tolnai megyeszékhelyen a legtöbb család tüke, vagyis van saját szőleje, és ugyanez a helyzet a környező falvakban Zombától Bátáig. A bikavér kifejezést is először szekszárdi borról írta le 1846-ban Garay János. A szelíd dombok déli és keleti lejtőin szőlőültetvények sorakoznak példás rendben, a löszös talaj lágy, savakban szegény, de magas alkoholtartalmú borokat ad. Az évtizedeken át dívó nagyüzemi gazdálkodás után ma már jellemzően 20–40 hektáros területen gazdálkodó magánpincészeteké a terep. Lassan elindul az összefogás is a pincék között.

Bővülő szálláslehetőségek

Pócs Margit, a város marketing- és kommunikációs kabinetjének vezetője szerint nő a városba érkező turisták száma, a fejlődésnek már határt szab a szálláshely-kapacitások szűkössége. Ezért is örvendetes, hogy az idén tavasszal felújítva, megszépülve újra megnyitott a „Deltában” (a 6-os főút elágazásánál, a város határában) az egykori kemping helyén a Sió Motel. Vörös Gábor vállalkozó és családja vette meg a lepusztult kempinget még 1998- ban, és tavalyig mezőgazdasági gépeket árultak a területen. Azután belevágtak a fejlesztésbe, és felújították az egykori jurta formájú üdülőházakat. Az 500 millió forintos beruházás eredményeként ma már 20 darab, minden igényt kielégítő, 60, illetve 80 négyzetméteres apartman várja a vendégeket. A házak mellett étterem is működik, az aktív pihenést teniszpályák és bérelhető kerékpárok szolgálják. Az étterem különlegességei közé tartoznak a füstölt halból készült fogások.

Az egykori kempingből számos környékbeli borospince akár gyalog is elérhető, ami nem utolsó szempont egy bortúra során. A házigazda és borász fivére programot is kínál a hozzájuk érkező vendégeknek, legyen szó sportolásról, kultúráról vagy éppen borkóstolóról. Persze, a borturista sem csak kóstolni akar napestig. Ideális lehet az ökoturizmussal kombinálni a boros programot. Szekszárdtól alig hat kilométerre fekszik a híres gemenci erdő gazdag növény- és állatvilágával. A közeli őcsényi repülőtérről sétarepülésre is indulhatunk, és a decsi tájház is megér egy kirándulást. Ráadásul kiváló szarvasgomba-termőhelyek találhatók a környéken. Kellemes kerékpártúra a városból a Siócsatorna partján fekvő Sióagárdon a leányvári pincefalu, ahol a Hímzés Múzeumban megismerhetjük a környékbeli viseleteket, Faddi Varga János díjnyertes királyi főszakács pedig a Margit-pincében különleges ételsorokkal várja a vendégeket.

Borban az igazság

És most térjünk végre a lényegre, a szekszárdi borra! A végiglátogatott tucatnyi pincében szerzett tapasztalataim alapján állíthatom, hogy érdemes legalább egy hosszú hétvégét rászánni egy szekszárdi borkóstolós programra. A pincék kínálata ugyanis sokszínű, akárcsak a sokféle dűlő talaja. A szőlők többsége ugyan kékfrankos – ennek a karakteres, férfias bornak ragyogó táptalajt biztosít a lágy szekszárdi lösz – de itt a híres kadarka, amely jóformán a feledés homályába veszett az utóbbi évtizedek során. Mostanában újra egyre többen kísérleteznek vele: készül belőle rozé, siller, sőt még félédes fehérbor is. A szekszárdi borturizmus fejlődésének egyik akadálya, hogy a pincék viszonylag távol fekszenek egymástól, így nehezen megoldható az a fajta pincéről pincére való kóstolgatás, ami Villányban vagy az egri Szépasszony-völgyben adottság. Valaha volt ugyan a városközpont közeli domboldalban több kis pinceutca – az egyik az Istifángödre, amelynek egy-egy rövid szakasza még ma is hangulatos –, de mivel nem kapott védettséget, a pincék többségét elbontották, átépítették. E probléma megoldására azt tervezik, hogy a borünnepeken lovaskocsival szállítják a vendégeket egyik gazdától a másikhoz.

A rókarőt és a fehér kadarka

A szekszárdi borászok közös fellépését egyengeti Heimann Zoltán, aki korábban országos nagyvállalatokat irányított, néhány éve tért haza szűkebb pátriájába, hogy egy helyi bankfiók vezetése mellett kiváló borokat készítsen. Heimann sváb telepesek 10. generációs leszármazottja, aki 20 hektáron gazdálkodik, és főleg házasított borokat készít. Szerinte manapság kezd divatossá válni a szekszárdi borok nőiesebb, lágyabb ízvilága, és a most formálódó összefogás révén 2-3 év múlva lesz igazán népszerű a vidék, boraival együtt. Népszerűvé tette a korábban elfeledett sillert, amely nála két napig érik héjon, majd régi sváb neve (Fuchsli vagyis „Rókarőt”) alatt kerül a palackba.

A Bodri-pincészet is családi vállalkozás, 22 hektáron gazdálkodnak, de ha a telepítések beérnek, 40 lesz belőle. Főleg kékfrankos szőlőből áll az ültetvény, szép borházukban 80 főt tudnak egyszerre fogadni. A hely előnye, hogy nincs közvetlen szomszéd, így itt igazán lehet mulatni hajnalig. Tervezik, hogy panziót is építenek. A belvárosban pinceéttermet és bormúzeumot működtetnek, egy 400 éves felújított, egykori papi dézsmapincéban, ahol pörkölteket, hidegtálakat is kínálnak, és akár 100 főt is le tudnak ültetni egyszerre.

Az egyik idei bordeaux-i díjazott, Mészáros Pál óriási, régi pincével büszkélkedhet a belvárosban. Az 1700-as években épült borkereskedőház alatti hatalmas pincébe egykor lovaskocsival is le lehetett hajtani. A borász 40 hektáron gazdálkodik, a hagyományos vörösök mellett félédes fehér kadarkát is készít.

Szekszárdi vörös aszú?!

Az ifjú Vesztergombi Csaba neves borász családból származik, apja, Vesztergombi Ferenc az 1993-as év borásza, számos díjnyertes bort készített már, egyik kiemelkedő „műve” a családi birtokon termett Porkoláb-völgyi kékfrankos. A családban azonban nem az édesapa volt az első borász: Szekszárdon jött létre elsőként Magyarországon a hegybíró intézménye, és az első hegybíró is egy Vesztergombi, nevezetesen György volt. Szép, kóstolóhelynek is kialakított borházukban arról hallottunk, hogy Szekszárdon ideális az éghajlat a merlot számára, itt ugyanis mindig beérik ez a világfajta. A jelenleg 20 hektáros birtokot 30 hektárosra bővítik, de nem tervezik, hogy kilépnek a családi gazdálkodás keretei közül. A most még fiatal kadarka-tőkékről szüretelt borból a fiatal borász szerint húsz év múlva talán lesz újra vörös aszú, amelyet még a 60-as években lehetett elvétve egy-egy itteni pincében találni. Itt is megjelenik ugyanis az ültetvényeken őszszel a Bothrythis gomba, akárcsak Tokaj környékén, és a szemek 10%-a aszúsodik. Emellett Vesztergombi Csaba szerint a hagyományos érlelésű bikavér lehetne az a bor, amellyel Szekszárd elfoglalhatná a helyét a világ borászatainak élvonalában. Az évi 100 000 palack bort előállító pincészet számos országba exportál Belgiumtól Svájcon át Hongkongig.

A szekszárdi borvidék dél felé egészen Bátáig húzódik. A város határában, a Várdombon áll a város borturizmus szempontjából egyik legforgalmasabb létesítménye, a látványában is lenyűgöző Fritz-pince. Ennek a borháznak az építéséhez több tízezer régi, pecsétes téglát használtak fel, a legmagasabb belső kupolával az ő pincéjük büszkélkedhet. A borház mellett étterem, panzió és bortrezor is működik a borturisztikai komplexumban. Boraik 60-70 százalékát helyben adják el a turistáknak. A város másik, északi szélén található a hangulatos Eszterbauer-borház és pálinkáspince, amely nem csupán kiváló borokat, finom falatokat, hanem nyolc fő részére szálláslehetőséget is kínál. A borházban egyszerre akár ötven főt tudnak vendégül látni magyaros fogásokkal, közben a vendégek a falakon lógó, múlt század eleji családi fényképekben gyönyörködhetnek.

Siker Bordeaux-ban

A világ egyik legnevesebb borversenye a Bordeaux-ban megrendezett Challenge International du Vin. Az idén 844 kóstoló 36 országból 5072 beérkezett bormintát kóstolt, 1447 bort díjaztak összesen, 250 arany-, 510 ezüst- és 687 bronzérmet osztottak ki. Magyarország kiváló eredményt ért el a versengésben, 45 éremmel. Négy szekszárdi bort díjazott a zsűri: aranyat kapott a Markvart Kft. 2003-as bikavére, ezüstöt a Szent Gaal Borászati Rt. Q 2003 bora és a Vesztergombi-pincészet 2003-as cabernet sauvignon reserve-je, bronzot pedig Mészáros Pál 2003-as szekszárdi cuvée-je.

Megszépült a centrum

Az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelye gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A város egykori nagyjainak állít emléket Babits Mihály emlékháza, Dienes Valéria szülőháza, illetve a Mészöly Miklós hagyatékából létrehozott állandó kiállítás. A város irodalmi „vigalmi negyed” kialakítását tervezi a Babits-emlékház közelében. A Wosinsky Mór Múzeum 100 millió forintos felújítás után új, interaktív állandó kiállítással várja a látogatókat. A belváros is megújult, díszburkolatos sétálóutca, felújított homlokzatú, változatos építészeti stílusú épületek csábítanak sétára. Az egykori Vármegyeháza udvarán érdemes felkeresni az I. Béla király korabeli apátság romjait. A megfáradt vándor az épület kertjében működő borkútból nyerhet felfrissülést. A régi mesterségek iránt érdeklődőket érdemes elirányítani a Petrics cukrászdába, ahol az országban talán utolsóként együtt gyakorolják az egykor összetartozó, egymást kiegészítő mézeskalácsos és gyertyaöntő mesterséget.

Munkatársunk a Sió Motel meghívására ismerkedhetett meg Szekszárd és környéke látnivalóival.

'