Csapolt legyen és magyar!

A hazai sörfogyasztási szokásokat vizsgálta a Beerporn.hu sörmagazin internetes felmérése.

A Beerporn.hu 2017 őszén először vágott neki, hogy online felmérés keretein belül vizsgálja a magyar internetezők sörfogyasztási szokásait, az itallal kapcsolatos ismereteit és a sörhöz való viszonyát. Korábban nem készült olyan független online kutatás, amely mély összefüggéseiben vizsgálta volna a témakört, így fontos eredmények születtek a fogyasztási szokásokról. A kérdőívet 3315-en töltötték ki az interneten, 2017 novemberében. A felmérés nem reprezentatív. A kitöltők 41 százaléka középfokú, 37 százaléka befejezett felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik. Legnagyobb számban a 30-39 éves korosztály képviseltette magát (33%), a kitöltők csaknem másik harmadát a 18-29 évesek, kb. 20 százalékát pedig a 40-49 évesek tették ki, a többiek 50 év felettiek voltak.

Ha tehetjük, a csapolt sört választjuk

A fogyasztók legnagyobb része (39%-a) hetente egyszer fogyaszt sört, 32 százalékuk hetente többször, százból nyolcan pedig naponta élvezik kedvenc italukat. A válaszadók kétharmada, hogyha teheti, csapolt sört iszik, csupán 29 százalék választja legszívesebben az üveges, és 4 százalék a dobozos verziót A felmérés résztvevői az esetek legnagyobb részében (96%) magyar söröket választanak, hogyha pedig külföldi italra költenek, az leginkább (77%) Csehországból érkezik. Ezek népszerűségét csak a német és a belga (62, illetve 60%) sörök tudták megközelíteni, majd kis leszakadással a Nagy-Britanniában készülő (35%), a holland (24%) és az amerikai (19%) sörök jönnek, és olyanok is voltak, akik az osztrák, dán és írországi italokat jelölték meg.

Roppant népszerűek a kisüzemi sörök

Mivel a kutatást szervező Beerporn.hu egy tematikus, sörökkel foglalkozó magazin, nem meglepő, hogy a felmérés kitöltőinek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy fogyaszt kisüzemi söröket. Érdekesség, hogy a fogyasztási gyakoriság és a kisüzemi sörök felé mutatott nyitottság változóinak kapcsolata statisztikailag szignifikánsnak mondható. Vagyis megfigyelhető, hogy azok, akik rendszeresen választják a kisüzemi söröket, gyakrabban fogyasztanak sört. Arra kérdésre, hogy akik a kisüzemek termékeit részesítik előnyben, miért választják azokat, a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy finomabbnak tartják őket, sokan pedig a változatosabb kínálat miatt döntenek mellettük. 5 százalék szerint ezek divatosabb termékek, 1 százalék pedig furcsa mód úgy véli, ezek olcsóbbak a nagy gyárak söreinél.

Mennyit költünk rá?

Természetesen az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy a fogyasztók mennyit szánnak általában egy doboz vagy üveg sörre. Hogyha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók az ilyen kérdőívekben a valóságosnál picit feljebb határozzák meg az összeget, amelyet az adott termékre valójában költenek, nem meglepő, hogy a kitöltők majdnem harmada jelölte meg a 800 Ft fölötti árkategóriát. 26 százalék 600 és 799 Ft között, 19 százalék 400 és 599 Ft között, 23 százalék 200 és 399 Ft között választ sört magának. A 100 és 199 Ft közötti kategóriát a kitöltők elenyésző hányada választotta, és egyetlen válaszadó sem jelölte a 100 Ft alatti ársávot. A felmérés résztvevőinek 80 százaléka sörválasztáskor a legfontosabb szempontként a sörfajtát jelölte meg. Csak ezután következett az ár (44%), a felhasznált alapanyagok (41%), a származási ország (32%) és a címke, vagyis a termék arculati megjelenése.

A Beerporn.hu vizsgálta azt is, hogy milyen összefüggésben áll a kitöltők sörismerete és a sörvásárlás helye. Beszédes adat, hogy míg az egyszerű fogyasztók 31 százaléka vásárol szaküzletben, addig a magukat „sörismerő” kategóriába sorolók 63 százaléka jár ezekbe a boltokba. Az egyszerű fogyasztók 42 százaléka szupermarketben vásárol, és ez az arány a sörökkel kapcsolatos ismeretek növedekésével csökken: a sörismerőknél csupán 15 százalék.

Továbbra is töretlen az IPA népszerűsége

A kutatás nem csak a fogyasztási és a vásárlási szokásokat igyekezett feltérképezni, hanem azt is, hogy melyek azok a sörtípusok, amelyeket az internetezők legszívesebben választanak. A felmérésben felülreprezentált kisüzemi sörök állhatnak amögött, hogy a válaszadók 69 százaléka az általa leginkább kedvelt sörtípusnak a felső erjesztésű (ale) söröket jelölte meg és csak 56 százalék helyezte az első helyre az alsó erjesztésű (láger) típust. A kutatás készítői a válaszadók között igen népszerű felső erjesztésű söröket igyekeztek tovább bontani. A várakozásoknak megfelelően az ale sörök közül messze a legnépszerűbbek az india pale ale (IPA) sörök – 80 százalék jelölte meg, mint általa kedvelt típust – de népszerűek a stoutok és a porterek (kb. 40%) is. A trappista főzeteket a válaszadók negyede kedveli, ezek mögött a bitter ale, a saison és a barley wine következik. Az adatok értékelése során kirajzolódott az is, hogy mely sörtípusok kedvelői hajlandóak a legtöbbet áldozni kedvenc italukra.

Az eredmények tökéletesen visszaadják egyes típusok piaci árának jellegzetességeit. A felsőerjesztésű sörök kedvelőinek csupán 15 százaléka válogat a 200-399 Ft-os ársávban, akik viszont az alsóerjesztésű söröket részesítik előnyben, azoknak csaknem a harmada vásárol ennyiért. Az ale-ek kedvelői közül 37 százalék vesz rendszeresen egy üveg sört 800 Ft fölötti összegért, a lágerek fogyasztóinak viszont csak a 19 százaléka vásárol alkalmanként ennyiért. A legnépszerűbb felsőerjesztésű sör, az IPA elsődleges fogyasztóinak több mint 40 százaléka vásárol a 800 Ft feletti kategóriában, a porter és a stout esetében ez az arány kb. 45 százalék.

A Beerporn.hu a szakma segítése és a trendek változásának feltérképezése érdekében a kutatást a jövőben időről időre megismétli majd. A felmérés eredményeiről ingyenes kiadvány jelenik meg, amely elérhető lesz többek között a Beerselection sörszaküzletben, a Legfelsőbb Beeróság kisüzemi sörbárban, illetve a 2018-as év során több tematikus rendezvényen. A részletes összefüggéseket tartalmazó dolgozat szintén hozzáférhető a Beerporn.hu szerkesztőségén keresztül.

Forrás: Vendég & Hotel


Magyar natúr borok bemutatkozása Stockholmban

Magyar natúr borok bemutatkozása Stockholmban 

Stockholmban mutatkozott be több fiatal magyar borász április 22-én, egy belvárosi, a fiatal közönség körében is népszerű étteremben.
Egy napra Budapestre költözik Hollywood

Egy napra Budapestre költözik Hollywood 

Wolfgang Puck Budapestre hozza a nemzetközi filmipar legnagyobb gálájának hangulatát.
Molnár Bence az Arany Kaviár új séfje

Molnár Bence az Arany Kaviár új séfje 

Április 26-tól új séf vezeti az Arany Kaviár Étterem konyháján a munkát.
Édes élet a májusi Glamping pikniken

Édes élet a májusi Glamping pikniken 

A Nomád Hotel & Glamping 9. alkalommal rendezi szezonnyitó piknikjét május utolsó vasárnapján.
Ezen a badacsonyi hétvégén minden a Szürkebarátról szól

Ezen a badacsonyi hétvégén minden a Szürkebarátról szól 

A Bortriatlon egy nagyon izgalmas rendezvény, aminek egyik fontos állomása a Szürkebarát Hétvége.
Séfváltás a Lidl Konyha élén

Séfváltás a Lidl Konyha élén 

Nem akárki érkezik a cégcsoport konyhájára: egy Michelin-díjat kapó ifjú séf váltja a korábbi, Michelin-csillagos konyhát irányító séfet.
Ehető erdő, fenntarthatóság és gasztronómia

Ehető erdő, fenntarthatóság és gasztronómia 

A Visegrádi Alap támogatásával létrejött nemzetközi eszmecserére öt országból érkeztek előadók és résztvevők.  
Kő-Papír-Olló magyar bajnokság is lesz a Kincsem Parkban

Kő-Papír-Olló magyar bajnokság is lesz a Kincsem Parkban 

Újabb büfékocsik, bővülő ételkínálat, nemzetközi ízek várják a látogatókat.. és persze pizza és hamburger minden mennyiségben.
Javában tart Magyarország exkluzív boreseménye

Javában tart Magyarország exkluzív boreseménye 

Reflektorfényben a magyar borok.
Megvan, ki kapja idén a Boros László-díjat

Megvan, ki kapja idén a Boros László-díjat 

Az MNGSZ 2023-ban alapította a Debrecen és Magyarország ikonikus séfjéről elnevezett Boros László-díjat., amelyet április 30-án adnak át az idei kitüntetettnek.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?