A kiadvány budapesti bemutatóján szerdán Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a könyvecske nem csupán egy útikalauz, gasztrokulturális összefoglaló, amely rengeteg élményt, helytörténeti érdekességet mutat be, hanem egyben kvintesszenciája azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a magyar kormány tesz a kárpátaljai magyarságért a régió turisztikájának fejlesztésén keresztül. A kárpátaljai magyarság jelenleg a legveszélyeztetettebb nemzetrészünk - mondta Grezsa István, aki kitért arra is: öt évvel ezelőtt a kelet-ukrajnai harcok hírére eltűntek a magyar turisták Kárpátaljáról, ezen is próbál a magyar kormány segíteni különféle kezdeményezések támogatásával.

Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője kiemelte, hogy a Kárpátaljai Gasztrokalauz úttörő munka, soha sehol nem készült még hasonló összefoglaló a régió sokszínű konyháiról. Hiteles könyv, hiszen a benne szereplő vendéglátóhelyek, szállodák, panziók, kocsmák, cukrászdák, büfék, piacok, pincészetek és kézműves ételkészítők nem fizettek a szerepeltetésükért. Gesztusértékű, hogy nemzetiségi hovatartozástól függetlenül minden olyan vendéglátóhely bekerült a Pákozdi Judit által szerkesztett kalauzba, ahol jóízűen lehet enni-inni - fűzte hozzá. Kitért arra is: a 190-ból 60 helyen egyáltalán nem beszélnek magyarul, ezért a könyvben van egy ukrán-magyar szótár is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy vélte, Kárpátalja rendkívül hányatatott sorsú vidék, az elmúlt 100 évben öt államhoz tartozott. Mindennek egyetlen haszna, hogy rendkívül változatos a helyi konyha, egyszerre találhatóak meg benne a magyaros, cseh, román, ukrán, orosz és kaukázusi ételek is. A gasztroakaluz a Magyar Konyha magazin és a Kárpátaljai Nagyar Turisztikai Tanács közös kiadványa. Mester András, a tanács elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: fontos lenne megjelentetni a könyvecskét ukrán nyelven is, hiszen az ukránok többsége sem ismeri eléggé a soknemzetiségű régió, vagy az ott élő magyarság történetét, kultúráját.