hirdetés
hirdetés

Casus belli

75 éve történt Kassa bombázása

A 20. századi magyar történelem sajnos nem szűkölködik a szomorú eseményekben. Mai cikkünkben egy olyan incidenst mutatunk be, amely előzményei és a következményei gyakorlatilag egy az egyben felölelik a múlt évszázad magyar történelmét. 

hirdetés

Ezen a héten volt a 75. évfordulója a hírhedt kassai bombázásnak, annak az eseménynek, amely végül is közvetlen okot szolgáltatott arra, hogy az akkori Magyar Királyság a tengelyhatalmak oldalán belépett a második világháborúba. Mivel a bombázást végrehajtó repülőgépek hovatartozását a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, a kassai bombázás a modernkori magyar történelem máig legnagyobb rejtélyének számít - olvasható társlapunk, a GyártásTrend oldalán.

Az előzmények – az I. világháború és Trianon

Mivel az akkori Osztrák-Magyar Monarchia vesztes félként fejezte be az I. világháborút, az államszövetség tagjainak (a többi központi hatalomhoz hasonlóan) szigorú békediktátumokkal kellett szembenézniük. Az 1919-ben és 1920-ban aláírt saint-germaini és trianoni békék nyomán a korábban erős középhatalomnak számító Osztrák-Magyar-Monarchia megszűnt létezni, utódállamaitól jelentős, nemzetiségek által lakott területeket, illetve katonai, valamint gazdasági szempontból kiemelten fontos vidékeket csatoltak el. A korábbi Nagy-Magyarország területe a harmadára, népessége a 40 %-ára csökkent.

A trianoni békeszerződés életbe lépése (1921. július 31.) után az egyik legfontosabb magyar külpolitikai törekvés a revizionizmus, azaz a korábbi határok visszaállításának vagy legalábbis az új határok felülvizsgálatának igénye lett. Az ennek az irányzatnak megfelelő külpolitikai feltételek a 30-as évek végére születtek meg, amikor Adolf Hitler 1938-ban annektálta Ausztriát és a Szudétavidéket, és megfelelő szövetségeseket keresett későbbi terveihez. Az 1938-es első, illetve 1940-es második bécsi döntés (illetve Kárpátalja és a Délvidék 1939-es, ill. 1941-es visszafoglalása) nyomán a csonka-Magyarország területe és lakossága csaknem a kétszeresére nőtt, és a korábban Csehszlovákiához csatolt felvidéki nagyváros, Kassa is visszakerült az anyaországhoz. A háború 1939-es kitörése, de még inkább az 1941. június 22-én a Szovjetunió ellen megindított német Barbarossa-hadművelet miatt azonban a város szó szerint és átvitt értelemben is túl közel került az egymással ellenséges nagyhatalmak katonai érdekszférájához.

Magyarország térképe 1941-ben, a bécsi döntések, valamint a Délvidék megszállása után. Kassa Északkelet-Magyarországon, Abaúj-Torna vármegye székhelyeként látható rajta
Magyarország térképe 1941-ben, a bécsi döntések, valamint a Délvidék megszállása után. Kassa Északkelet-Magyarországon, Abaúj-Torna vármegye székhelyeként látható rajta

A bombázás

A későbbi hadba lépést kiváltó bombázás napja, 1941. június 26-a súlyos katonai incidenssel indult az akkor még semleges Magyarország területén. Déli 12 óra után pár perccel a kárpátaljai (akkor szintén Magyarországhoz tartozó) Rahó városa közelében fekvő Tiszaborkút megállóhelynél szovjet légitámadás ért egy magyar gyorsvonatot. A támadásnak egy (más források szerint kettő vagy három) halálos áldozata és számos sérültje volt, a beszámolók szerint az elkövető gépek szovjet felségjelzésűek voltak.

A szovjet gépek által végrehajtott tiszaborkúti támadás feltételezett lefolyásáról készült festmény
A szovjet gépek által végrehajtott tiszaborkúti támadás feltételezett lefolyásáról készült festmény

Nem sokkal azután, hogy egy közeli magyar megfigyelőállástól Kassa felé tartó ismeretlen típusú repülőgépekről érkeztek jelentések, 13 óra 8 perckor három kétmotoros bombázó került a város fölé. A repülőgépek alacsony magasságban repülve összesen 30 darab 100 kg-os bombát dobtak le a településre (egy bomba feltehetőleg az egyik repülőgép bombavetőjének műszaki hibája miatt a Kassa melletti Enyicke községre hullott), majd dél felé elhagyták a térséget.

 A bombák komoly károkat okoztak a helyi Postapalotában, a tüzérlaktanyában, emellett számos lakóház is megsemmisült a bombázásban. A támadásban 32-en meghaltak (köztük 8 katona), és több százan megsebesültek, az anyagi kár is jelentős volt. Az összesen ledobott 30 bombából kettő nem robbant fel, ezeken, illetve néhány bombarepeszen cirill betűs feliratokat találtak. A rombolóeszközöket később szovjet gyártmányúakként azonosították. A helyi légvédelem megpróbálta lelőni a támadókat, de mindössze három lövést tudott leadni az elhaladó gépekre, azokat egyszer sem sikerült eltalálni (a légvédelmi ágyúk ezután működésképtelenné váltak).

Kassa a bombázások után, 1941. június 26. (képeslap)
Kassa a bombázások után, 1941. június 26. (képeslap)

A távozó bombázókat két magyar vadászrepülőgép is megpróbálta elfogni, azonban a viszonylag régi, olasz gyártmányú, nyitott fülkés, kétfedelű repülőgépek nem tudták követni a támadókat, akik végül a felhők közé emelkedve eltűntek a magyar pilóták szeme elől. A vadászgépek személyzete szintén nem tudta egyértelműen megmondani, milyen típusú repülőgépeket üldöztek, de a beszámolók szerint azok hasonlítottak a német Junkers Ju-52-őkre, illetve az olasz Savoia bombázókra, emellett a(z akkor még semleges országnak számító) magyar repülőgépekhez hasonló sárga szárny- és törzsfelfestéseket viseltek.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő Fiat CR.32-es típusú, kétfedelű vadászrepülőgépe. Ilyenekkel próbálták elfogni a támadó bombázókat, sikertelenül
A Magyar Királyi Honvéd Légierő Fiat CR.32-es típusú, kétfedelű vadászrepülőgépe. Ilyenekkel próbálták elfogni a támadó bombázókat, sikertelenül

A következmények

A Kassát ért bombázás nyomán a Bárdossy László miniszterelnök másnap, június 27-én délelőtt bejelentette a hadiállapotot a Szovjetunióval (a később kiadott indoklásban a helyszínen talált szovjet bombákra hivatkozott a kormány). Horthy Miklós kormányzó szintén június 27-én kelt levelében tájékoztatta Adolf Hitlert a hadiállapot beálltáról. A Magyar Honvédség ún. Kárpát-csoportja még aznap megindult Galícia felé, és Magyarország bekapcsolódott a Szovjetunió ellen néhány nappal korábban megindult Barbarossa-hadműveletbe.

Kik lehettek?

Mivel a bombázók hovatartozásával (illetve a feltételezett indítékkal) kapcsolatban a mai napig senkinek sem sikerült minden kétséget kizáró bizonyítékot felmutatnia, számos változat kering arról, hogy kik és pontosan miért hajtották végre az akciót, amely a Magyarország szempontjából katasztrofális eseménysorozatot elindította.

A legvalószínűbbnek az elsőre leginkább egyértelműnek tűnő szovjet támadást tartják, hiszen a bombázás után szovjet bombákat találtak a helyszínen. A Szovjetuniót megnevező elméletekből mindjárt két változat is kering. Az egyik – kevésbé alátámasztott – elképzelés szerint szándékos provokációról volt szó, azonban ez azért tűnik valószínűtlennek, mert a bombázást követően a Szovjetunió határozottan tagadta, hogy ők hajtották volna végre azt. Elméletileg sem igazán volt értelme egy ilyen támadásnak, hiszen a Szovjetuniónak – tekintve, hogy akkor már 4 napja tartott a német támadás ellene, és a kezdeti német sikerek teljesen váratlanul érték a szovjet vezetést – nem állt érdekében még Magyarországgal szemben is háborút indítani. Sztálin a háborút megelőző években is békülő politikát folytatott a magyarokkal, ugyanis nem akarta, hogy egy feltételezett német támadás esetén szövetségre lépjenek Hitlerrel. A háború 1939-es kitörése után a szovjet vezetés több alkalommal is biztosította Magyarországot arról, hogy nincsen támadó szándéka vele szemben. A kassai bombázások után megtalált szovjet bombatípust ráadásul a Szovjetunió nagy számban szállította más országoknak is pár évvel korábban; ezek az országok később a megmaradó készleteket értékesítették; tehát önmagában még nem feltétlenül jelenti azt, hogy szovjet gépek támadták meg Kassát.

A kassai bombázást végrehajtó repülőgép egyik lehetséges típusa, a szovjet Iljusin Il-4 bombázó
A kassai bombázást végrehajtó repülőgép egyik lehetséges típusa, a szovjet Iljusin Il-4 bombázó

A másik – és egyben a leginkább alátámasztott, valamint a történészek által legvalószínűbbnek tartott – elképzelés a tévedésből végrehajtott szovjet bombázás elmélete. Eszerint a szovjet bombázók a semleges országban fekvő Kassát összetévesztették a mindössze tőle 30 km-re északra található (Trianon előtt Magyarországhoz, de akkor éppen az újonnan megalakult, német bábállamnak számító Szlovákiához tartozó) Eperjes városával. Eperjesen a Wehrmacht fontos támaszpontot tartott fent, és a két város viszonylag kis távolsága átlagos navigációs hibának számított akkoriban; emellett a települések alapja is hasonló volt. Ennek az elméletnek egyedül az a buktatója, hogy ha véletlen bombázásról volt szó, akkor nem volt értelme elfedni a gépek felségjelzéseit.

Sokak szerint a szovjetekről szóló teóriákat erősíti a háromgépes támadás ténye is, ugyanis ekkoriban egyedül a szovjetek repülték ezt a formációt. A többi országban a 2 x 2-es alakzatot alkalmazták.

Népszerűnek számít még a német provokatív támadás elmélete is, hiszen az egyrészt megmagyarázná, miért nem voltak felségjelzések a gépeken, másfelől pedig Németországnak elvileg érdeke volt, hogy Magyarország az ő oldalán lépjen be a háborúba. Ennek az elméletnek azonban számos buktatója akad. A német repülőgépek gyakori vendégnek számítottak Kassa repülőterén, az akkori Magyar Királyi Honvéd Légierő pilótái, illetve a városban állomásozó katonák, de valószínűleg még a civilek is felismerték volna, ha német repülőgépek támadnak. A helyszínen talált szovjet bombák ledobásához ráadásul ezeket nagymértékben át kellett volna alakítani, ami szintén tovább gyengíti ezt a verziót. Németországnak emellett a Barbarossa-hadművelet első hónapjaiban a kezdeti sikereknél még nem volt szüksége Magyarország segítségére.

A román bombázás elmélete szerint a támadást az olasz gyártmányú Savoia Marchetti SM.79-esek kétmotoros változatával hajtották végre. A gép típusa és festése megmagyarázná, miért nem ismerték fel a pilóták a gépet, és miért számoltak be többen is a repülőkön látható sárga felfestésekről
A román bombázás elmélete szerint a támadást az olasz gyártmányú Savoia Marchetti SM.79-esek kétmotoros változatával hajtották végre. A gép típusa és festése megmagyarázná, miért nem ismerték fel a pilóták a gépet, és miért számoltak be többen is a repülőkön látható sárga felfestésekről

Sok évvel a bombázás után, az 1980-as években (részben az akkori Ceausescu-rezsimmel megromlott viszony miatt) vetődött fel, hogy a támadást végrehajtó repülőgépek lehettek akár a román légierő gépei is. Az elmélet szerint a román hadvezetés attól tartott, hogy Magyarország – kihasználva, hogy a román csapatok jelentős része a német offenzívában vesz részt – esetleg megtámadná Romániát Dél-Erdély visszaszerzése érdekében, ráadásul a románok rendelkeztek a bombázás végrehajtására képes típusokkal is. Ezt az elméletet azonban kevesen támogatják, mivel a háborúnak ebben a szakaszában Romániának nem állt érdekében a vele szövetséges Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarországot megtámadni.

A számos alternatíva közül még megemlíthető egy provokatív magyar „önbombázás” elmélete is (így akartak ürügyet szolgáltatni a háborúba való belépéshez), de ez is valószínűtlen, tekintve, hogy Kassán komoly magyar erők állomásoztak akkoriban, ezeket nem lett volna értelme megtámadni (kockáztatva, hogy esetleg komoly károkat szenvednek az ottani katonai létesítmények). A létező, de szinte teljesen alaptalan verziók közé tartozik a jugoszlávok és a csehek által elkövetett támadás, illetve egy esetleges angol bombázás teóriája is, de ezek az elméletek a távolságokat, illetve az egyes országok által hadrendben tartott repülőgép-típusok jellemzőit tekintve szinte egyértelműen kizárhatók.

Veit András
a szerző cikkei

(forrás: GyártásTrend, Romsics Ignác – Ki bombázta Kassát? , Rubicon)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Ön szerint a hazai nyilvános vécék állapota pozitívan hat a turizmusra?

Kiadónk társoldalai