hirdetés
hirdetés

Új világörökségi helyszínek Németországban

Az UNESCO világörökség része mostantól többek között a Mathildenhöhe Darmstadt művészkolónia, valamint Baden-Baden, Bad Ems és Bad Kissingen.

hirdetés

Ezek mellett az úgynevezett SchUM-helyszínek, Mainz, Worms és Speyer az európai zsidóság bölcsőjeként, illetve a világörökség-sorozat „A Római Birodalom határai” keretén belül az Alsó-germán Limes és a Duna-Limes déli szakasza szintén felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

„Az idei újonnan felvett helyszínekkel immár 51 természeti és kulturális világörökség rendelkezik Németországban az „UNESCO-világörökség” minőségi jelzővel. Partnereinkkel, a németországi UNESCO-bizottsággal és az UNESCO-Welterbestätten Deutschland e.V. egyesülettel közösen arra szeretnénk használni az aktuális nemzetközi figyelmet, hogy folyamatosan erősítsük az úticél Németország márkatudatosságát. Így az UNESCO-világörökségi helyszínek fontos része az úticél Németország márkamagjának” – mondta Petra Hedorfer, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) igazgatótanácsi elnöke. 

Az új UNESCO világörökségi helyszínek bemutatása

 

Mathildenhöhe Darmstadt művészkolónia 

A Mathildenhöhe művészkolónia, amelyet 1899-ben az akkori nagyherceg Ernst Ludwig alapított, a századfordulótól egészen az I. világháború kezdetéig az európai modern művészet és építészet egyik legjelentősebb központja volt. A fiatal építészek és műalkotók ezen a kísérletezőtéren megvalósíthatták ötleteiket és ezáltal hidat alkottak a jugendstil és a „Neue Sachlichkeit”, azaz az „Új tárgyilagosság” irányzatai között, amely végül a Bauhaus-mozgalom fontos alapjaként szolgált. 
Az együtteshez tartozik a Joseph Maria Olbrich építész által tervezett Hochzeitsturm (Esküvői torony) – ma Darmstadt városának jelképe és kiváló kilátópont a teljes Rajna-Majna-síkságra –, a Központi Műteremház, amelyben állandó tárlatként a művészkolónia egykori 23 tagjának műveit láthatjuk. Kiemelkedő látványosság az óriási platánligettel és számos szoborral rendelkező parkban az Orosz kápolna és a Liliommedence. A környező lakónegyedben a művészek villái szépen mutatják a 20. század elejének változásra vágyó hangulatát.

 

Hangulatkép Baden-Badenből / Fotó: Adobe Stock
Hangulatkép Baden-Badenből / Fotó: Adobe Stock

Európa jelentős kúravárosai 

A gyógyforrások körül kialakult kúravárosok Európában nem csupán orvosi helyszínek, hanem sokkal nagyobb jelentőséggel rendelkeznek: a fürdőkultúra 1700 és az 1930-as évek között élte virágkorát. Egykoron olyan városépítészeti együttesek jöttek létre, amelyek megalkották a pihenés, a kultúra és a társasági élet építészeti kereteit. Hét európai ország tizenegy helyszíne képezi az „Európa jelentős kúravárosai” nemzetek közötti projektet, amely most része lett az UNESCO-világörökségeknek. A németországi helyszínek Baden-Baden, Bad Ems és Bad Kissingen mellett a cím részesei Spa, Vichy, Bath, Baden bei Wien, Montecatini, illetve a cseh Františkovy Lázně, Karlovy Vary és Mariánské Lázně is. 

A DZT aktuális German.Spa.Tradition. kampánya a figyelem középpontjába állítja Németország több mint 350 kitüntetett kúravárosát és gyógyfürdőjét, illetve azok kulturális hagyományait és a minőségi orvosi és wellness-kínálatát. A koronavírus-járvány előtti időszakban Németország 8,4 millió nemzetközi vendégéjszakát számolt a gyógy- és kúravárosokban, amely az beutazási összvolumen kilenc százalékát teszi ki. A pandémia által pedig jelentősen megnőtt az érdeklődés a wellness- és gyógyüdülések iránt. 

 

SchUM-helyszínek Mainz, Speyer és Worms 

Az úgynevezett SchUM-városok Mainz, Worms és Speyer szövetsége – a név a városok héber kezdőbetűiből alakult ki – az európai zsidóság bölcsőjének számít. A SchUM-helyszínek része, amelyek most a világörökségi címmel gazdagodtak, a Speyeri Judenhof, a Wormsi Zsinagóganegyed, illetve Worms és Mainz régi zsidó temetői is. Ezen helyszínek történelme visszatükrözi az évszázadok zsidó életét – a keresztény közösségekkel való békés együttéléstől, az üldözöttség, a rombolás és a népirtás időszakán át egészen a hit és a hagyományok mai megéléséig a zsidó közösségekben.
Mainz, Speyer és Worms központi fekvésüknek a Rajna-Majna-vidék és a Rajna-Neckar-vidék között, valamint sokrétű kultúrturisztikai kínálatuknak köszönhetően ma nagy népszerűségnek örvendenek mint Rajna-menti kulturális úticélok. 

 

Az alsó-germán Limes 

A világörökség-sorozat „A Római Birodalom határai” keretén belül az alsó-germán Limes szintén világörökség lett. Az antik határerődítmény 400 kilométeres része a Rajna mentén fut a Rajna-vidék–Pfalzban található Rheinbrohltól Észak-Rajna–Vesztfálián át egészen Katwijkig a holland tengerparton. A római provincia és a szabad Germánia közötti természetes határvonalat a folyó képezte. A római élet 44 helységben, várban, légiós táborban és templomlétesítményben folyt – ezek olyan mai nagyvárosok gyökereit alkotják mint Köln és Bonn. Míg az antik korból származó maradványok nagy része ma jól védetten a föld alatt található, addig számos helyszínen múzeumokban és kiállításokon tekinthető meg az ásatások eredménye.

 

Duna-Limes (déli szakasz) 

A kereken 600 kilométer hosszú Limes-szakasz a Duna folyását követve a mai bajorországi Bad Göggingtől Ausztrián át egészen Szlovákiáig terjed. Az általános hittel ellentétben, mely szerint a Limes egy leküzdhetetlen fal, a határvonal egy katonai erődítményrendszerekből és civil épületekből álló hálózat volt, amely lehetővé tette a kontrollált határforgalmat. Ezáltal a Limes nagyban hozzájárul a kultúrtáj kialakulásához. Az egykori létesítmény részei mind a mai napig láthatóak és óvatos módon a turizmus részévé válhatnak – mint például a ‚document niedermünster‘ ásatási helyszín vagy a ‚Porta Praetoria‘ Regensburgban.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai