Az ingyenes, online, angol nyelvű webináron Kelet-Közép-Európa turisztikai iparának négy legnagyobb szereplője – a Szallas Group, a Google, a Previo és a D-EDGE – ismertette a régió turisztikai trendjeit a koronavírus-járvány után, az orosz-ukrán háború idején. 

Szigetvári József, a Szallas Group ügyvezető igazgatója elmondta, a Nielsen IQ-val közösen a magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók körében felmérést végeztek a közelmúltban, hogy a turizmus aktuális helyzetét feltérképezzék a régiónkban. Az eredményeket az orosz-ukrán háború óta aktualizálták, ezekből osztott meg jó néhányat a szakember. Rámutatott, hogy a háború hírére csak átmenetileg esett vissza a foglalások száma. Hangsúlyozta, hogy tovább erősödik a pandémia idején markánssá váló trend, hogy a vendégek a szállodák helyett inkább a kisebb szálláshelyeket keresik.

Továbbra is a kisebb szálláshelyek a nyerők

Akkor a higiénia és biztonság miatt, - ez most már háttérbe szorul - jelenleg azonban az árak tekintetében értékelődött fel a szerepük, tekintve, hogy a kisebb szálláshelyeket alacsonyabb fix költségek terhelik, és nagy előnyük különösen az emelkedő infláció mellett, hogy alacsonyabb árkategóriát képviselnek, mint a hotelek. Szigetvári meggyőződése, hogy szintén folytatódik az élénkülés a szomszédos és közeli országok közötti autós turizmusban, ez nagyobb mértékben nő majd mint a repülős utak piaca. Úgy becsüli a szakember, hogy a régió országaiban 2022-ben a foglalások átlagosan 6 százalékkal maradnak el 2019-hez képest a belföldi turizmusban, a beutazásban azonban jóval nagyobb mértékben, 40 százalékkal lesznek alacsonyabbak. Középtávon azonban némileg jobb kilátásokat vázolt Szigetvári: 2026-ban a csúcsév foglalásait belföldön 34, a beutazásban 9 százalékkal haladják meg a foglalások. Az online foglalások részaránya a digitalizációval jelentősen nő majd.

Nagy nélkülözés, nagy álmok

Moldován Anna, a Google képviseletében arra mutatott rá, hogy a világ turizmusának szereplői jövőre várják leghamarabb az iparág kilábalását. Két jól érezhető trendre is felhívta a figyelmet: egyrészt a két évnyi bezártság és a jelentősen korlátozott utazási lehetőségek után most nagyon sokan valami igazán nagy utazási élményre vágynak, ennek egyik eleme, hogy repülővel, távolabbi úti célokba is utaznak, így ismét nagy tömegekben visszatérnek akár a tengerparti nyaralásokhoz. Másrészt azonban ki is várnak az emberek, az utolsó pillanatban foglalnak, előnyben részesítik a rugalmas lemondási feltételeket tanulva abból, hogy a pandémia és most a háború általánosan sok bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot hozott az életünkbe. Moldován is megerősítette, hogy a háború kitörése csak átmeneti visszaesést hozott a keresésekben, és elmondta, hogy az év első négy hónapjában a turizmus és szálláshely kategóriában 10 százalékkal magasabb volt a belföldi keresések száma a régió országaiban, mint 2019 azonos időszakában.

A Balaton iránt kiugró az érdeklődés

A belföldi lehetőségek keresésének aránya, amely a pandémia hatására ugrott meg, továbbra is nagyobb mint 2019-ben, de valamit javult az arány a nemzetközi javára tavalyhoz képest. Messze a németek érdeklődnek leginkább régiónk turisztikai lehetőségei iránt, az USA több mint fele annyi kereséssel áll a második helyen, Nagy-Britannia a harmadik helyen áll 28 százalékkal alacsonyabb kereséssel mint 2019-ben. A magyar úti célok közül a Balaton iránt 110 százalékkal ugrott meg az érdeklődés. Kiutazási keresésekben a lengyelek és csehek már meghaladták a 2019-es év első negyedévében mért szintet, a magyaroké és románoké még elmarad attól. Fontos megállapítás volt még, hogy minden szállástípus iránt növekedés tapasztalható a keresésekben, de a legnagyobb érdeklődésre a látnivalók tartanak számot, ami azt jelzi, hogy az emberek egyre inkább fókuszálnak arra, hogy mivel töltsék az időt, mintsem csak arra, hogy hol.

Merjenek emelni

A szállodaipari szoftvereket forgalmazó cseh Previo alapító-ügyvezetője, Pavel Kotas is statisztikákat vonultatott fel, és elmondta, hogy a partnerszállodáiktól nyert adatok alapján jól látszik, hogy míg 2019-ben a belföldi és nemzetközi foglalások aránya megegyezett, azóta ez 80-20 százalékkal tolódott el a belföld javára. A szakember szavait a moderátor, Hegedűs Attila, a Dentons Europe Consulting ügyvezetője úgy summázta, hogy tekintve, hogy a kereslet stabilan emelkedik a nyárra a szállodai szobák iránt, ne féljenek emelni áraikat a hotelek, különösen, hogy fix költségeik csillagászati mértékben és rohamosan emelkednek.

Gregor Halek, a D-EDGE képviseletében rámutatott, hogy az egyes országok utazási korlátozásainak feloldásával az üzleti utaztatások piaca is végre elkezdett élénkülni. Az utazási szokásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy egyre rövidül az idő a foglalás és az érkezés között, rövidebb távokra és rövidebb időre vállalkoznak csak az emberek, ha utazásról van szó. Európa láthatóan kezd stabilizálódni, és fontos, a szállodák számára kedvező tendencia, hogy az OTA-k piaci részesedése 2017 óta folyamatosan csökken Európában és sikeres előretörést tudtak megvalósítani a hotelek a direkt értékesítésben. A Booking őrzi piaci részesedédét, míg az Expediáé csökkent. A szakember szerint az a legjobb gyakorlat most a szállodák számára, ha minél több, róluk szóló információval minél célzottabban "bombázzák" potenciális vendégeiket.

A városok még sokáig hátrányban

Az előadók egyetértettek abban, hogy mivel a pandémia után a régió országainak általánosságban üres a zsebe, az imázskampányok is racionalizálásra szorulnak. minél hatékonyabb megvalósítást igényelnek és a távolabbi, repülős úti célok helyett a közeli országokra érdemes küldőpiacként fókuszálni a régió összes államának, mivel a tengerentúlról és a repülős úti célokból még nem épül vissza egyhamar a kereslet. Hosszabb távon ezért megmaradhat még az az anomália is, hogy a vidéki úti célok és szálláshelyek jóval keresettebbek, mint a nagyvárosi helyszínek és szállodák. 

Turizmus Online