A hazai munkavállalók több, mint fele tervezi, hogy felmond a munkahelyén
A Deloitte Big Quit felmérése arra kereste a választ, hogy mekkora önkéntes felmondási hajlandóságot mutatnak a magyar munkavállalók jelenleg, mely munkavállalói csoportok a legérintettebbek, melyek a felmondáson való gondolkodás fő okai, és hogyan kapcsolódik ez a hibrid munkavégzéshez.
A "Big Quit" kifejezéssel valószínűleg már sok HR szakember és vállalatvezető találkozott: ez a jelenség a munkavállalók jelentős arányú, önkéntes távozását jelenti, amely a világ számos országában megfigyelhető volt az elmúlt időszakban. Hatással van a vállalatok hatékonyságára és üzleti eredményességére, a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, ezért fontos, hogy a munkaadók mindent megtegyenek a visszaszorítása érdekében, mondja Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás területének igazgatója.
Jelentős felmondási hajlandósággal kell szembenéznie a munkáltatóknak
Az eredmények összesítése alapján a nemzetközi trendekhez hasonló kép rajzolódik ki hazánkban is: a kitöltők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg munkahelyváltáson gondolkodik, közülük minden ötödik válaszadó a következő három hónap során, egy éven belül pedig közel minden második megkérdezett. Egyértelműen azoknál erősebb a felmondási szándék, akik kevesebb, mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön, körükben 3-ból 2 munkavállaló gondolkodik a váltáson, nem elhanyagolható azonban a szándék mértéke a 3-5, 5-10 és 11-20 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók körében sem, hiszen a távozni vágyók aránya e válaszadói csoportokban is meghaladja az 50 százalékot.
Fontos megjegyezni, hogy nem csak a fiatal, pályakezdő kollégák részéről mutatkozik felmondási hajlandóság, hanem a középkorosztály is erősen érintett. A felmérés tanulságai közül kiemelendő, hogy a beosztottak mellett a vezetői pozícióban lévők 47 százalékát is foglalkoztatja a felmondás gondolata, így az ő megtartásuk is kiemelt figyelmet igényel a munkáltatók részéről.
Nem csak a bér a probléma
Az elmúlt évben tapasztalt inflációs helyzet és gazdasági nehézségek ellenére az elvártnál alacsonyabb fizetés mögött szorosan felsorakozik több más, távozásra motiváló tényező, többek között a nem hatékony munkafolyamatok és a fejlődési lehetőségek gyengesége. A kitöltők harmada panaszkodik a munkavállalói jól-lét figyelmen kívül hagyására, pedig a COVID-19 óta ez az egyik fókusztéma a HR szakemberek körében.
Kiemelten fontos a rugalmas munkavégzés lehetősége
A felmérésben megvizsgálták, mely juttatások a legfontosabbak a munkavállalók számára és milyen kapcsolatban állnak ezek a felmondási szándékkal. Egyértelműen kirajzolódott, hogy a rugalmas munkavégzés biztosítása meghatározó fontosságú elem: a munkavégzési hely rugalmas megválasztásának lehetőségéért a kitöltők 40 százaléka lemondana fizetése egy részéről, és a kötelező irodai napok számának növelése a munkavállalók közel felét arra késztetne, hogy munkahelyet váltson, mondja Somogyi Anna, a cég HR tanácsadási területének szenior tanácsadója.
Bár jelenleg a válaszadók negyedének egyáltalán nincs lehetősége hibrid munkavégzésre, 94 százalékának lenne igénye legalább heti 1, napra 60 százalékának pedig 2-3 távoli munkavégzéssel töltött munkanapra.
A kutatásból kiderült az is, hogy a rugalmas munkavégzés lehetősége pozitívan hat a munkavégzési hatékonyságra: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb vagy sokkal jobb eredményeket ér el, mikor otthonról dolgozik, 43 százalékuk pedig azt érzi, hogy ugyanolyanok az eredményei az irodában, mint távoli munkavégzéssel.
