Bódis Gergely, a Tonic Reklámügynökség képviseletében prezentációt tartott a digitális fejlesztésekről, melyek elkerülhetetlenné váltak minden szektorban, köztük a turizmusban is. Előadásában fontos fogalmak kerültek tisztázásra, mint a chatbot (öntanuló rendszerek), melyek néhány év múlva lehetővé teszik, hogy ne kelljen személyes ügyfélszolgálat. Ezután szó volt a IoT-ról, melyet másnéven „dolgok internetének” is neveznek, ehhez a rendszerhez olyan eszközök tartoznak, melyek kétirányú kommunikációra is képesek, mint az okos hűtő, okostévé. Szintén említésre került az NFC, a rövid hatótávú kommunikációs szabvány, mint például a PayPass fizetési lehetőség.

A szakember szerint a turisztikai szektor számára a legnagyobb lehetőséget a VR, azaz a virtuális valóság és az AR, a kiterjesztett valóság kínálja. Ezekkel a technológiai rendszerekkel ugyanis az adott desztináció és hotel is a teljes valóságában meg tud mutatkozni az utasoknak. Az egyik kérdező kiemelte, hogy ha ezek a rendszerek ennyire közel hozzák a valóságot, akkor mi fogja rávenni az embereket, hogy felálljanak a kanapéjukról és valóban útnak induljanak? Bódis Gergely szerint ez a folyamat már lényegében el is indult, hiszen nagyon sokan beérik pusztán az illúzióval, ez ellen nem lehet mit tenni.

A reklámszakember kitért előadásában az egyre népszerűbb kriptovalutákra is, amelyek blockchain technológián alapulnak és mint egy virtuális devizát lehetne őket elképzelni. Az egyik legismertebb formája a bitcoin, melynek értéke jelenleg 15 és 17 ezer dollár között mozog. Ezeknek a valutáknak jelenleg nincs felügyeleti szerve, anonimok és kizárják a csalás lehetőségét.

A prezentációban szó esett a „big data” effektusról is, melynek a lényege az, hogy a digitális fejlődéssel azok fognak jól járni, akik minél több információ birtokában lesznek és ezeket képesek lesznek megfelelően kielemezni. Erre egy konkrét példát is hozott Bódis Gergely, aki a Skyscanner repülőjegy kereső oldalon és a Google rendszerében is rákeresett a londoni repülőjegyre és míg a Skyscanner 109 ajánlatot talált, addig a Google 215 lehetőséget ajánlott fel.

A szakember szerint a személyre szabott ajánlatokkal és kínálattal tudjuk felvenni a versenyt, mert a Google például erre még képtelen.

A jövő fejlesztéseiben benne van még, a digitális állam és az új üzleti modellek, mint amit az Utazómajom, a Holiday Pirates vagy az Eco-Luxus kínál.

A turizmusban egyre jobban előtérbe fognak kerülni a megosztáson alapuló szolgáltatások is, mint az Airbnb, a nálunk betiltott Uber vagy a Bubi.

A szakember szerint, aki nem fejleszt az végérvényesen lemarad a versenyben. A vállalkozásoknak állandó digitális fejlődéseken kell dolgozniuk, hogy mindig az ügyfelek előtt járjanak pár lépéssel.

Önálló és hosszútávú fejlesztésekre van szükség

Ezt követte Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettesének előadása, aki hangsúlyozta, hogy az állam befektet a turizmusba, de a piaci szereplőknek olyan fejlesztésekben kell gondolkozniuk, amelyek nem kötődnek az állami illetve Európai Uniós támogatásokhoz.Ehhez igyekeznek minden segítséget megadni.

Prezentációjába bemutatta a nemrég megalakult Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt is, melynek 22 tagja van és jelenleg 3 új szervezet is jelezte a csatlakozási igényét. Az Alapítvány célja, hogy a turisztikai szektort érintő kérdésekben összehangolt megoldások és programok szülessenek. Ilyen fontos téma például a képzésfejlesztési – és vidékfejlesztései tervek. 

Mennyi az elég turista Budapesten?

A vezérigazgató-helyettes előadása után panelbeszélgetés kereti között Erdei Bálint (MUISZ) vezetésével Bán Teodóra (BFTK), Szalók Csilla (BGE), Darvas Judit (IBUSZ), Békefi Veronika (Neckermann) és Princzinger Péter (MTÜ) beszélgettek a fenntartható turizmus kérdéséről.

A beszélgetést Bán Teodóra nyitotta, aki szerint a turisták „oktatása” nagyon fontos, erre irányul a BFTK legutóbbi kampánya is. Azt az üzenetet szeretnék átadni, hogy az emberek szeretnek Budapesten élni, szeretik a turistákat, de az értékeinket óvnunk kell. Nem szabad hagyni, hogy a jövő generáció számára feléljük a javakat.

Princzinger Péter kiemelte a biztonság kérdését, melyet azontúl, hogy Magyarország biztonságos desztináció, kiterjesztette általánosságba is, hogy minden téren erre kell törekedni (pl. élelmiszerbiztonság). Ezentúl fontosnak tartja, hogy a magyar desztinációk ne legyenek túlterheltek.

Erdei Bálint felhozta az európai példákat is, hiszen Velence, Amszterdam és Barcelona folyamatosan küzd a nagy számú látogatósereggel. Szalók Csilla szerint ez a jelenség már Budapestet is elérte, például a VII. kerületet. Az oktató szerint nagyon fontos és erre törekszenek az egyetemi képzéseknél, hogy megtanítsák a fiataloknak a felelős turista személyét, de ezt már jóval hamarabb kellene elkezdeni, mint a felsőoktatás. Az utazás már nem kiváltság többé, hanem jár, természetessé vált, hogy nyaralunk és városlátogatásokra megyünk.

Felvetődött az a kérdéskör is, hogy Budapest lépjen ki az olcsó desztinációk köréből. A szakemberek szerint már így is nehéz találni pl. egy átlagos nyugdíjas csoportnak megfizethető szállást. A fiatalok pedig már az Airbnb-t választják. A magas költésű turisták esetében azonban felvetődött, hogy ők mennyire fogják ténylegesen felfedezni a várost és akkor mi lesz például a városi vendéglátósokkal? Egy üzleti és MICE turista idejének nagy részét a szállodájában tölti.

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy megfelelő kommunikáció szükséges a turisták, a szektor szereplői és Budapest lakossága között. Fontos lépés lenne, hogy a külföldi turisták ne csak Budapestre és azon belül is ne egy-két kerületre fókuszáljanak. Bővüljön a budapesti kép, amely a Grand Budapest városmárkának is a célja és a vidéki desztinációk is kerüljenek fel a külföldiek térképére.

A közgyűlést a Virtuózok koncertje zárta.