Egy csipet Afrika a Cserhát kapujában
Úgy mondják, Kisbágyon van a Cserhát kapuja, ahol a turizmus meghatározó kitörési pontot jelenthet a következő években. Ehhez járul hozzá többek között az Afrikai-Magyar Vadászmúzeum is.
Kedvező a földrajzi helyzetünk – mondta érdeklődésünkre Nagy Attiláné polgármester –, hiszen közel vagyunk Budapesthez, Gödöllőhöz, Hatvanhoz és Pásztóhoz is. Nálunk a színjátszásnak immár másfél évtizedes hagyománya van. A Köménymag Színjátszó Kört a helyi fiatalok alakították és ők is működtetik a felújított közösségi házban. Ez nemcsak művelődési intézmény, hanem itt található az önkormányzati hivatal és a könyvtár is.
Vendégház, régi asztalosműhely és tájház
Egy helyi születésű, fiatal őstermelő a következő év tavaszán nyit vendégházat a közösségi ház közelében. Ez lesz Kisbágyon új turisztikai nevezetessége, miután az épület első részében egy régi asztalosműhelyt rendeznek be, korabeli szerszámokkal és eszközökkel. A második részben vendégszobák lesznek, az udvaron pedig kemencét is építettek a majdani szabadtéri főzésekhez. Ezek mellett a tulajdonos különböző programokat is szervez, hogy bemutassa a régi vidéki élet néhány jellegzetességét. Így például a tollfosztást, a disznóölést vagy a mustkészítést.
Természetesen az önkormányzat sem tétlenkedik, mert Kisbágyon központjában vásárolt egy régi parasztházat, amelyet tájházzá alakítanak át és turistaszállásokat is nyitnak ott. A húszmillió forintos fejlesztéshez támogatásért pályáztak és 2017-ben szeretnék megvalósítani. Az épületet akadálymentesítik és tíz vendég elhelyezésére szolgáló helyiségekkel várják a turistákat.
A népszerű palotási tó egy része közigazgatásilag Kisbágyonhoz tartozik. Ez a 64 hektáros halastó sok horgász kedvenc helye, akik egyesületi tagsági viszonnyal, napi- és éves jeggyel pecázhatnak. Az utóbbi időben szlovák és lengyel vendégek is megkedvelték ezt a tavat.
Pinceszínház lesz az alagsorban
A falu vezetője azt is elmondta, hogy a valamikori iskolaépületben – ahol jelenleg óvoda és orvosi rendelő működik – az alagsori pincét is hasznosítják a jövőben. Ezért ott pinceszínházat kívánnak kialakítani, ahol az ország különböző részeiből fogadnának társulatokat előadásokra, bemutatkozásokra. A programokra pedig nemcsak a helybelieket, hanem a turistákat is várják majd. A jövőben könyvet is szeretnének kiadni a település történetéről, valamint a Dél-Nógrádi Települések Egyesületének tagjaként másokkal közösen igyekeznek erősíteni a turizmust.
Egyébként Kisbágyon közelében is találnak látványosságokat az érdeklődők. Így például a világörökségi listán szereplő Hollókő értékeit, illetve Béren a megkövesedett andezitömlést, de a szandai várhoz is eljuthatnak.
A falu kiemelkedő nevezetessége az 1940-es években épített egytornyú, modern római katolikus templom, amelyet 2011-ben újítottak fel. A különleges épület előtt parkot is létesítettek zöld növényekkel és egy nagy kőkeresztet is elhelyeztek.
A helyi Táncsics utca végén pedig megtalálható a falu ékkövének számító, igen látványos Afrikai-Magyar Vadászmúzeum, amely magántulajdonban levő gyűjtemény. A község egyik szülöttje – aki szenvedélyes vadász volt – több mint egy évtizeddel ezelőtt hozta létre. Célja az volt, hogy a nagyközönséggel is megismertesse az afrikai és hazai vadászatain gyűjtött állatfajok egy részének kitömött példányait. A múzeumot az egykori családi portán nyitotta meg, amelyet váratlan halála után a fia és a menye vett át és ma is működtet.
A szarvastól a zsiráfon át a krokodilig
A tárlatvezető Kopkáné Nagy Boglárka elmondta, hogy ez a múzeum harminc éves gyűjtőmunka eredménye, amely két részből áll. Az egyikben öt jellegzetes hazai vadállatfaj egy-egy példánya látható, köztük szarvas és vaddisznó is. A másik pedig az afrikai vadászatok során elejtett állatok – például zsiráf, antilop, krokodil – ugyancsak kitömött példányait állították ki. Ezek mellett állatbőrök és agancsok is színesítik a tárlatot.
Egyébként a ma hazánkban megtekinthető öt legnagyobb vadászati gyűjtemény egyike a kisbágyoni. A legtöbb érdeklődő nyáron érkezik hozzájuk főként a környékbeli üdülőhelyekről, de szívesen jönnek az óvodások, az iskolai osztályok, sőt nyugdíjas csoportok is múzeumlátogatásra. A külföldiek közül olasz, német, svéd és norvég vendégeket fogadtak már. 2016 végéig összesen ezer érdeklődővel számolnak.
A múzeum előterében gyereksarkot, az udvarán pedig kéthektáros parkot alakítottak ki. Ott a fiatalok játszhatnak, lovakat, kecskéket is simogathatnak, sőt egy fából készített magaslesről is megfigyelhetik az állatokat. Várhatóan 2020-ig a múzeum jelenleg még üres szárnyában 30-40 turista fogadására alkalmas szálláshelyet alakítanak ki. Emellett nyári táborokat is szerveznek, hogy még többen megismerhessék a gyűjteményt és bepillanthassanak a múzeum mindennapi életébe.
