Ingázás az ingatlanért
A főváros egyre növekvő ingatlanárai után az agglomerációs települések népszerűsége és áremelkedése is rohamtempóban nőtt az elmúlt időszakban. Vajon meddig kell mennünk, hogy kedvezőbb ingatlanárakat találjunk? Hol húzódik a fővárosba ingázás határa és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca?
Eltérő tendenciák jellemzik a budapesti és a vidéki lakáspiacot. Az árak a fővárosban magasabbak, de a friss kínálat és az eladási idő szempontjából is különböznek egymástól – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely közel 10 ezer magánszemély által feladott hirdetés alapján vizsgálta a piacot.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdaság szakértője szerint az, hogy a feladott hirdetések számának csökkenése mellett a fővárosban a kínálat nem csökkent azt mutatja, hogy több a beragadt, eladatlan lakás a piacon. A vevők pedig elsősorban a frissen megjelent lakásokból válogatnak, erre utal, hogy a panellakások és családi házak eladási ideje lerövidült. A szakember azt is elmondta, hogy az ingatlan.com adatai szerint az ingatlanközvetítők által feladott hirdetések száma is 5,4 százalékkal csökkent a fővárosban, ez pedig a budapesti lakáspiaci forgalom csökkenését vetítheti előre.
Agglomeráció
Budapesten az átlagos négyzetméterár 514 ezer forint használt lakások esetében, de a legolcsóbb kerületekben is ritkán találunk már 300 ezer forintos négyzetméterár alatt ingatlant. Ezzel szemben a hagyományos, első vonalas agglomerációs környék használt ingatlanjainak 200-300 ezer forintos átlagos négyzetméterára már egy fokkal elviselhetőbb a vásárlók számára, azonban, hogy ennél is kedvezőbb árú lakhatási lehetőségeket találjunk még többet kell utaznunk.
„Az agglomerációs környék 30 kilométeres szakaszán túl kell már nézelődnie annak, aki 200 ezer forint alatti négyzetméteráron szeretne ingatlant vásárolni. A másodlagos, 40-60 kilométeres körzetben, már jónéhány ilyen lehetőséget találunk, amelyek közül elsősorban a kötöttpályás közlekedéssel elérhető települések iránt érdeklődnek fokozottabban.” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
A főváros délkeleti agglomerációs szektorát vizsgálva látható a folyamat, hogy aki eddig Gyömrőn tudott kedvezőbb árakon ingatlant vásárolni, jelenleg már az 1-2 évvel ezelőtti árakat csak Sülysáp, Tápiószecső magasságában találja meg. Az ingatlanárak azonban itt is emelkednek, így amely házat néhány éve 10-12 millió forintért meg lehetett venni, most már 16-18 millió forintot ér Tápiószecsőn. Ennél olcsóbban a környéken például Tápióság településen kaphatunk családi házat, cserébe innen már csak buszos csatlakozással tudjuk a vonatközlekedést elérni.
Idő és költségfaktor- amivel számolni érdemes
Bicske és Monor kevesebb, mint 40 kilométeres távolságra fekszik Budapesttől. Ingatlanárak tekintetében már itt is találhatunk a fővárosnál és az első agglomerációs övezetnél kedvezőbb árakat, azonban érdemes az utazási idővel és költségekkel is kalkulálni. Vonattal 34 perc alatt érhetők el a főpályaudvarok, autóval pedig 40-80 perc alatt érhetünk a főváros központjába forgalomtól függően. Forintban kifejezve a vasúti bérlet előbbi település esetében 24 900, utóbbi esetben 14 200 forint havonta, autóval pedig 1-2000 forint körül alakul a napi munkába jutás költsége.
Gyakori, hogy ennél távolabbi lakhellyel is vállalnak Budapesten munkát, így ingáznak például Székesfehérvárról és Tatabányáról is. Esetükben 44-50 perc alatt lehet beérni ideális esetben a fővárosba vonattal. Az ingatlanárakat azonban ezekben az esetekben már nem csak a fővárostól való távolság befolyásolja, így relatíve magasak, vetekszenek az agglomerációs értékekkel, 200-250 ezer forint között van jellemzően a négyzetméterár.
