Kérdések a kamarai regisztrációról

Bár korábban már foglalkoztunk az egyéni vállalkozók, így az idegenvezetok kötelezo kamarai regisztrációjának kérdéseivel, az elmúlt idoszakban felmerült, hiányos és részben ellentmondó információk miatt részletes felvilágosítást kértünk a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fotitkárától, dr. Kupcsok Lajostól.

A kamarai kötelezo regisztráció eloírása értetlenséget váltott ki az idegenvezetok között is, akik többnyire egyéni vállalkozóként évek óta muködnek kamarai nyilvántartás nélkül. Miért volt erre szükség?

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szabályozza a gazdasági kamarák, így a kereskedelmi és iparkamarák muködését is. E törvény angolszász mintára önkéntessé tette a kamarai tagságot, és nem írt elo regisztrációs kötelezettséget a vállalkozóknak. Múlt év novemberében, 2012. január 1-jei hatállyal, a parlament – német-osztrák mintára – módosította a jogszabályt, a vállalkozói regisztrációs kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó kamarai alapszolgáltatások eloírásával. A módosítás célja annak a versenyhátránynak a megszüntetése volt, amelyet az átfogó, teljes köru nyilvántartás hiánya okozott. A vállalkozók nem tudtak egymásról, nem ismerhették egymás tevékenységét, elérhetoségét, hiszen nem volt általános nyilvántartásuk. Az állami és önkormányzati szervek fejlesztési terveihez, elemzéseihez is nélkülözhetetlen az adatbázis. A gazdaságszervezés pedig nemcsak a németeknél és az osztrákoknál feladatuk a kereskedelmi és iparkamaráknak, hanem a franciáknál, olaszoknál, hollandoknál is, méghozzá regisztrációs vállalkozói kötelezettséggel. Ez a kötelezettség van, ahol több mint száz éve létezik.

Ezentúl rend lesz ezen a területen?

Országszerte tart az adatlapok feldolgozása. Terveink szerint 2012 júniusától már használható lesz a nyilvános kamarai adatbázis, amely amellett, hogy segít elkülöníteni az aktív, és alvó vállalkozásokat, komoly piaci, reklámértékkel is bír, mert az adatbázisban a potenciális megrendelok is kereshetnek.

És persze az állami ellenorzo szervek is nagyobb betekintéssel bírhatnak majd a vállalkozók világába…

Németországtól Franciaországig évtizedek óta alkalmazzák a kötelezo regisztrációt. Számukra elképzelhetetlen a gazdaság muködtetése megfelelo adatbázis, teljes köru nyilvántartás nélkül. Nyugat-európai társkamaráink az elmúlt években a nemzetközi találkozókon többször hangoztatták: a nyilvántartás hiánya Magyarországon gátja az üzleti kapcsolatok létesítésének. Ez a törvénymódosítás jelentos lépés a lánctartozások, a feketeés szürkegazdaság visszaszorításának útján, de még követi néhány.

Kollégáink egy része azt is megemlíti, hogy az 5000 forintos díjért a bejegyzésen kívül nem kapnak semmit…

A regisztrációs díj éves összeg, évente fizetendo. Ez havi 416 forintot jelent. Mit kap a regisztrált vállalkozó havi 416 forintért? Három térítésmentes kamarai alapszolgáltatást: tanácsadást adózási, pénzügyi, hitelezési kérdésekben, üzleti partnerkeresést, pályázatfigyelést. E szolgáltatások közül melyiket lehet megvásárolni a piacon ennyiért?

Többen nehezményezik, hogy a kérdoíven vannak a személyi jogokat sérto kérdések.

Az egycsillagos adatok a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, fo tevékenységét és ténylegesen végzett tevékenységeit tartalmazzák. Ennek a blokknak a kitöltése kötelezo, adatai nyilvánosak és komoly reklámértékkel bírnak. A kétcsillagos adatok megadása nem kötelezo, tehát ez nem sérthet senkit. A háromcsillagos adatok megadása kötelezo, viszont nem nyilvánosak: a cégvezeto neve, telefonszáma, e-mail címe, a vállalkozás honlapcíme, a bankszámla száma, azt a kamara belso használatra kéri, következésképpen állampolgári jogokat megadásuk nem sérthet.

Ellentmondó hírek láttak napvilágot a díj beszedésérol. Többen nehezményezik, hogy a befizetett összegrol nem kapnak számlát.

A regisztrációs kötelezettség meg nem fizetése esetén a kamara felszólítást küld a vállalkozónak. A felszólítás munkadíja, költsége, az egyéb esetlegesen fennálló állami köztartozások már lényegesen meghaladhatják az 5000 forintot. Másfelol törvényrol beszélünk, amely jogköveto magatartást vár a vállalkozótól, az érdek-képviseleti szervektol, a szakmai kamaráktól egyaránt. A kamarai hozzájárulást háromféle módon lehet befizetni; készpénzben a kamarában, ahol errol hivatalos nyugtát kap, sárga színu postai csekken, ahol a feladóvevény képezi a nyugtát, banki átutalással, ahol az igazolást a banki kivonat dokumentálja. Mindhárom esetben bizonylatolható a regisztrációs díj befizetése. A NAV megerosítette, hogy a kamarai hozzájárulás megfizetésérol nem kell számlát kiállítani, így a bizonylatolási kötelezettség teljesítéseként a nyilvántartásba vételrol és a kamarai hozzájárulás befizetésérol szóló igazolást a kamarák fogják kiállítani.

A három idegenvezetoi szövetség közül egyikkel sem volt konzultáció a törvény kapcsán. Miért?

Tudomásom szerint a korábbi egyeztetési fázisokban is nyitva állt a lehetoség, hogy az idegenvezetoi szövetség véleményt formáljon. Mivel a gazdasági kamarák törvényi szintu átalakítása még nem fejezodött be, lehetoségük van véleményük megfogalmazására.

Hogyan osztozik a regisztrációs díjon a területi és az országos kamara?

A kamarai hozzájárulás 90%-a a területi kamaráknál, 10%-a az országos kamaránál marad. A kamarai hozzájárulás alapvetoen a nyilvántartás kiépítését, muködtetését, üzemeltetését, informatikai és szakemberigényeinek megteremtését, a szolgáltatási struktúra muködését szolgálja.

Mi az oka, hogy a törvény nem vonatkozik a mezogazdasági, állattenyésztoi ágazatokra?

Mint említettem, a gazdasági kamarák törvényi szintu átalakítása nem fejezodött be. Elkészült a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény tervezete, és két kérdés kivételével lényegében elkészült az agrárkamarákról szóló törvény tervezete is. Tekintettel arra, hogy az egyik konszenzusra váró kérdés a két tervezetet illetoen a tagi szabályozás kérdéskörében van, a törvényalkotó úgy látta jónak, hogy ezúttal az agráriumhoz tartozókra ne, hanem az iparba, a kereskedelembe és a banki szolgáltatásba tartozókra terjedjen ki a törvénymódosítás. Ugyanakkor az etikátlan üzleti magatartás kiszurése, illetve szankcionálása szükségessé teszi a német-osztrák mintájú kamarai törvény megalkotását.


Művészet és vendéglátás a Káli-medencében

Művészet és vendéglátás a Káli-medencében 

A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen?

Hamis hotelértékelések - mit tehetünk a csalók ellen? 

A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
Szállodatörténelmet ír a Hunguest

Szállodatörténelmet ír a Hunguest 

480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
Ráborították az asztalt a Bookingra

Ráborították az asztalt a Bookingra 

A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban

Kiemelkedő vendégforgalom a vidéki fürdővárosokban 

A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése

A 30 milliós gyémántgyűrű rejtélyes eltűnése 

A párizsi Ritz alkalmazottainak volt néhány izgalmas órája, mire egy porszívózsákból előkerült az ellopottnak hitt ékszer.
Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten

Nyáron nyílik a Kimpton Hotels első szállodája Budapesten 

A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
Vendégélmény fokozása az AR segítségével

Vendégélmény fokozása az AR segítségével 

A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata

Rangos nemzetközi díjat nyert a Hunguest Hotels arculata 

A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat

A Dorothea Hotel elnyerte az Év Hotelprojektje díjat 

A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.