A közgyűlés szünetében szerkesztőségünknek Csomós Miklós, kultúráért, sportért és turizmusért is felelős főpolgármester-helyettes elmondta, a budapesti turisztikai menedzsment és marketingfeladatokat továbbra is a BFTK Nonprofit Kft. látja el, marad tehát önálló szervezet. Hozzátette, hogy a Vitézy Zsófia brüsszeli távozását követően, az ügyvezetői teendőket Bán Teodóra viszi a jövőben, de a Szabadtér szervezetileg nem egyesül a BFTK-val.
Bán Teodóra először tájékozódni kíván a területen, felméri a feladatokat, a partnerkapcsolatokat. A Turizmus Trend kérésére elárulta, hogy vezetői megbízását szeptember 11-én veszi át, ami nem szól hosszú távra, hiszen 2014-ben biztosan feláll a kormányzat és a Főváros közös tulajdonú szervezete, amely a kulturális programok szervezésére és promóciójára jön létre. Ennek csúcsvezetője szinte bizonyos, hogy a már többször is jó bizonyítványt kapott Bán Teodóra lesz.
A turisztikai ágazat kérdése azonban továbbra sem egyértelműen megoldott. Csomós Miklós utalt arra is, hogy a Magyar Turizmus Zrt. jelenleg is sok Budapestet népszerűsítő munkát végez, ami nyilvánvalóan csak szaporodhat a jövőben.
A közgyűlés napirend előtt egyperces néma csenddel tisztelgett az elhunyt Horn Gyula, Gyarmathy Dezső, vízilabdázó, a Nemzet Sportolója előtt, aki 2008-tól a Főváros díszpolgára is volt. Berki Béla cigányprímás is a nyáron távozott el közülünk, akinek méltó emléket állít a főpolgármester külön intézkedésére megvalósult díszsírhely. Három éve már, hogy a 11 éves korában a Rajkó Zenekar prímásaként, majd a 100 tagú Cigányzenekar vezetőjeként működő Berki Béla betegsége miatt nem dolgozhatott, családja ezzel mélyszegénységbe is sodródott.
Megnyugtató hír, hogy a választásokig már nem lesznek közterület-átnevezések, így legalább az elmúlt időkben ezek nyomán feléledő és sokszor ellentmondásos viták nem terhelik majd az amúgysem csendesnek ígérkező önkormányzati kampányt.
Elfogadta a Közgyűlés a Margitsziget Fővároshoz történő csatolását is, amely az ellenzéki padsorokban a „megszületett a XXIV. kerület” jelmondatot fogalmazta meg. Tarlós István úgy reagált, hogy a sziget fejlesztési koncepciója 4 hónapja nyilvános, és olyan célokat fogalmaz meg, amelyek végre a valós előrelépést garantálják, szemben az elmúlt évtizedekkel, amikor gyakorlatilag nem történt érdemi fejlesztés. Megerősítette, hogy kaszinók nem nyitnak kaput a város zöld szívében.
Az Főkefe (FKF) vezérigazgatója képviselői kérdésre reagálva elmondta, hogy az új, téli csúszásmentesítő sókészlet tárolására valóban új telep létesül, de nem Dél-Budán, hanem Dél-Pesten. A beruházás sajnos csúszik, de az FKF egyre inkább a környezettudatos megoldások felé fordul: tudjuk, a sokszor mintaként felhozott Bécsben, a zöld felületeket 10 méteres körzetükben nem szabad sózni.
A budapesti diszkivilágításért felelős BDK többlettámogatást kap adómentesség formájában, ugyanakkor a Fővárost ennek ellentételezéseként 706 millió forintra rúgó közműadó terheli majd a jövőben, amit a kormányzatnak fizet. Az ország imázsában fontos elemet jelentő BDK-szolgáltatás tehát a jövőben is megmarad, mindannyiunk örömére. A BDK ma még vegyes tulajdonú, a német résztulajdon kiváltása is egy távlati cél, mint, ahogy jó pár fővárosi ellenőrzés alá tartozó cég esetében is.
A közösségi közlekedés új elemeként hamarosan megjelenő kerékpáros gyűjtőpontokra vonatkozó előterjesztést is egyhangúlag támogatta a közgyűlés, ennek projketgazdája, mint ismert, a Budapesti Közlekedési Központ.
A Műjégpálya fejlesztésre is több pénz jut, hiszen pályázati forrásokból mintegy 55 millió forint áll rendelkezésre a jövőben. A világörökségi helyszínekre viszont megszűnik majd a tervpályázati kötelezettség, mivel e kötelezettség nem volt életszerű és gyakorlatilag senki nem élt ezzel, a Budapest Főutcája fejlesztési program sem.
A legnagyobb vitát a volt CET, mai nevén a Bálna váltotta ki. A minden bizonnyal októberben kapuit megnyitó és építészetileg is kiemelkedő épületegyüttes az ellenzék szerint, a létező legolcsóbban kínált bérleti helyeivel, az ócskásoknak és bolhapiacosoknak ad majd helyet. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes úr ezt cáfolta és kifejtette, hogy az elmúlt rezsim hozta igen hátrányos helyzetbe a városvezetést a hátrahagyott szerződéssel és befejezetlen projekttel. Most végre megnyithat a komplexum, ami kétség kívül, az első időszakban kedvezményes, bevezető bérleti konstrukciót kínál. A CET-komédia tehát lezárulhat azzal a folyamattal, hogy az adósságcsapdába kényszerített város új életet lehet a már saját tulajdonába került épületcsodába.
A Főváros saját maga vállal egy 30 millió forintos műemlék felújítási keretet is, amire pályázni lehet majd. Az összeg nem nagy, a gyakorlat megmutatja majd, ki-hogy él vele, hogyan lehet ennyit jól hasznosítani: az érdemi eredmény nem lesz látványos, az biztos, de gesztusnak mindenképp szép. A települési értéktárat valamikor a jövőben hozza majd létre a Közgyűlés, ami azt jelenti, hogy szükség van rá, de az érdemi tartalommal csak a jövőben foglalkoznak majd.
Az üres és kiadatlan üzlethelységek hasznosítási programja is elindulhat, hiszen a közel másfél éve kidolgozás alatt lévő elgondolás mára kiforrott: megszületi egy komoly, elsősorban a belvárosra fókuszáló adatbázis, amely kedvezményes árakon juttatja a leendő boltosokat, a kezdő és tőkeszegény vállalkozásokat ötlethelyhez. A példa itt Győr városa volt és külön öröm, hogy a civil és külsős szakmai szféra is részt vehetett ennek kidolgozásában.
