Tradíció és innováció a borturizmusban
Miként viszi előre az innováció a borászatot, és hogyan erősíthető tovább a gasztronómia és borturizmus? Ez volt a témája annak az egri konferenciának, melyre az ország különböző borvidékéről jöttek el szakemberek.
A városi önkormányzat, az Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényén Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy kidolgozták a hevesi megyeszékhely 2014-2020 között időszakra szóló fejlesztési stratégiáját. Ebben a munkában a vállalkozások, az intézmények, a civilszervezetek is részt vettek és ajánlásokat tettek. Közösen abban állapodtak meg, hogy a hagyományoknak megfelelően a szőlő- és borágazatot továbbfejlesztik a történelmi borvidéken. Ehhez pedig a tudomány újabb eredményeit és a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználják.
Az első kóstolás döntő lehet
Bevezető előadásában Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a bor világpiacán erős versenyt folytatnak. A fejlődő országok az óvilághoz képest jelentős eredményeket értek el az exportban. A kutatások szerint mindezt – többek között – a humán tőke eredményes hasznosításával, a modern technika és a fejlett pénzügyi rendszer alkalmazásával érték el.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat szereplői a jövőben a kutatási, innovációs eredményeket igyekezzenek minél jobban hasznosítani a minőségi szőlőtermesztésben és bortermelésben. További színvonalas szakmai képzéssel, gazdasági nyitottsággal és technológiai korszerűsítésekkel léphetünk előre.
A tudásnak a borászati kultúrában betöltött szerepét méltatta dr. Kállay Miklós professzor, a Magyar Bor Akadémia elnöke. Emellett a fajták tulajdonságaihoz igazított feldolgozási módszerek fontosságát emelte ki. Szólt a minőségi boroknak a turizmusban betöltött szerepéről is. Nem mindegy, hogy egy külföldi vendéget magyar étteremben milyen ízű és illatú vörös- vagy fehérborokkal kínálják: az első kóstolás ugyanis döntő lehet a termék értékének megítélésében. Sokszor a vidéki szállásadók a helyi ételkülönlegességek mellé a saját boraikat szolgálják fel. Lényeges, hogy ezek is minőségiek legyenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jó borok és a gasztronómiai különlegességek mellett a vendégek a helyi kulturális értékekre is kíváncsiak.
Jó példa a Balaton környéke, Villány és Eger
A hazai borászok az elmúlt években jelentősen fejlődtek – hangoztatta dr. Tóth József, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető docense. Például sokat változtattak a palackok formáján, és díszesebb, kifejezőbb címkékkel látták el azokat. Különösen a kis- és a középvállalkozások lettek nyitottabbak az új dolgok iránt nemcsak termelésben, hanem az üzleti munkájukban is. A kutató intézetekkel, a versenytársakkal, a beszállítókkal való együttműködés során szerzett új tudást pedig igyekeznek beépíteni a napi tevékenységükbe.
Hogy mennyire sikeresek napjainkban a bortermelők, azt az határozza meg, hogy miként alkalmazkodnak a fogyasztói igényekhez – emelte ki Horkay András, a Central European Wine Institute igazgatója. Átrendeződés tapasztalható a borok világpiacán: Európában csökkent a fogyasztás, miközben az Amerikai Egyesült Államok került az élre. Ennek a hatása hazánkban is érezhető, mivel jelenleg a ragsorban a 15-20. hely között vagyunk borfogyasztásban.
A borturizmus fejlesztésére a szakértők a szállásokkal, a gyógyfürdőkkel összekapcsolva tartanak borkóstolókat és a bemutatókat. Horkay András példaként emelte ki hazánkban az erre vonatkozó pozitív törekvéseket főleg Egerben, a Balaton környékén és Villányban.
Több vendéglátóhely lesz az egri várban
A konferencia további részében a résztvevők megismerkedhettek a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének munkájával, kutatási eredményeivel. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola Egyetemi Tudásközpontjában folytatott kutatási, fejlesztési projektekről hallhattak. Dr. Várhelyi Tamás, az egri főiskola innovációs igazgatója arról beszélt, hogy a tudásközpontban – többek között – olyan termékeket fejlesztenek, amelyeknek alapjául a borok szolgálnak.
Kiemelte az egri vár és a borok kapcsolatát is. A Történelmi Emlékhelyen ugyanis hamarosan hatmilliárd forint értékű fejlesztést kezdenek, amelyet szeretnének az egri borok imázsának növelésére is kihasználni, és több vendéglátóhelyet kívánnak létrehozni. Emellett Borturizmus címmel a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként írtak jegyeztet az ebben résztvevő hallgatóknak. Véleménye szerint a jövőben még erőteljesebben a borturizmusra, a gasztronómiára és a marketingre kell irányítani a szakemberek figyelmét.
Biofurmint Tokajból
Végül dr. Kovács Tibor címzetes egyetemi docens, a Tokaj-Hétszőlő birtok igazgatója ismertette a hazánkban még kevésbe elterjedt, az ökológiai (bio-) gazdálkodásra épülő bortermelésben szerzett tapasztalatait. A birtokot 1992-ben hozta létre, ahol fokozatosan megvalósította az ökológiai szőlőtermelést. Az első biobort – egy tokaji furmintot – tavaly készítette el. Így másfél évtized után, jövőre már a birtok teljes területén ezt a termelési módszert kívánják bevezetni. Emlékeztetett, hogy a biobor 2012. augusztus 1-jétől létezik az Európai Unióban.
