Az április 29-én nyitott Pannon Csillagda megvalósítására a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága az Új Széchenyi Terv keretében 358 millió forint Európai Unió-s pályázati támogatást nyert el, a projekt összességében 421 millió forintból valósul meg, tudta meg lapunk.

Ökoturizmus és fényszennyezettség

A fényszennyezettség a civilizáció okozta problémája a fejlett társadalmaknak. A nem kellően kialakított közvilágítás, a pazarló és gyakran oktalanul használt mesterséges fény komoly rendellenességet okoz a Föld ökoszisztémájában. Az élővilágban előidézett – és közel sem elhanyagolható – zavarokon túl, a fényreklámok leradírozzák a csillagokat a városi égboltról, eltüntetik a Tejút csodálatos fénysávját. A világ számos, híres csillagászati obszervatóriumának működését fenyegeti a hozzá egyre közelebb érő fényáradat.

Napjainkban így már a csillagos égboltnak is szüksége van sötét egű rezervátumokra. E területeket szükséges bevonni az ökoturizmusba, hogy minél többünknek tárulkozzon fel csillagfényes világuk. Ezen okok ösztönözik a világ nemzeti parkjait, hogy turisztikai programjaik részévé tegyenek csillagászati bemutatókat. A nemzeti parkok felügyelete alatt állnak olyan területek, melyek védettek a fényszennyezéstől, és alkalmasak csillagászati látogatóközpontok üzemeltetésére, valamint a jövőben is képesek megőrizni a fényszennyezéstől e térségeket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) 2007-ben kezdte el csillagászati koncepciójának kidolgozását és megvalósítását. A Bakony kedvező fényszennyezettség-eredményei alapozták meg egy komplex csillagászati élménycentrum megvalósítását Bakonybélben.

Magyarország úttörő a fényszennyezettség elleni küzdelemben, hazánk számos területét térképezték már fel az éjszakai égbolt minősége szerint. Ezek alapján, az IDA (Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség) besorolása szerint Magyarországon még vannak „ezüst” fokozatú területek, ahol európai viszonylatban kiváló minőségű az éjszakai égbolt. A BfNPI munkatársainak az SQM (Sky Quality Meter) műszerrel a Magas-Bakonyban elvégzett előzetes mérései alapján, ehhez a kevés, kiváló minőségű területhez tartozik Bakonybél térsége is. Ugyanakkor e terület könnyen megközelíthető, így alkalmas a turizmusba való integrálásra.

Naptávcső a Bakonyban

A komplexum egyik attrakciója lesz az a naptávcső, amely segítségével a Nap felületének döbbenetes részletei figyelhetők meg. A legmerészebb hollywoodi efekteket is túlszárnyaló látványt, egészen a közelmúltig, csak kiváltságos kutatók szemlélhették. Bakonybélben bárki átélheti majd a turisztikai attrakciónak és ismeretterjesztésnek egyaránt elsőrendű élményt. A távcső tervezője, A. Lunt szerint: „a műszer a tudomány és a csoda egyesítése. A tudományos megfigyelések eszköze e naptávcső, de ha érdeklődők pillantanak bele, akkor csodát látnak: kitárulkozik előttük a Nap titkos világa. 

A távcsőkupola

A Bakonybélbe telepített távcsőkupola, az 5,5 m átmérőjével, és egy tonna súlyával a professzionális csillagászat kategóriájába tartozik, ilyen szintű berendezés az elmúlt években, Magyarországon nem került kiépítésre.

A csillagászati kupola alatt kap helyet a csillagda főműszere, mely négy teleszkópból álló távcső csokor. A különböző feladatokat ellátó távcsövek közül a legnagyobb – a 40 cm átmérőjű főműszer – az emberi szem érzékenységéhez képest, mintegy 4500 szorosára erősíti fel a távoli csillagok fényét. A távcsőhöz kapcsolódó professzionális CCD kamera alkalmas rendkívül halvány égitestek megjelenítésére is, hiszen a szabad szemmel láthatónál csaknem 16 milliószor halványabb égi objektumokat is képes lefényképezni.

Ennek a fantasztikus számnak a hátterében fontos összefüggés áll: a távcső mérete és az éjszakai égbolt minősége együttesen határozza meg az elérhető maximális teljesítményt. Ma pedig hazánkban nincs még egy ilyen jó minőségű égboltú területen ilyen nagyméretű távcső üzemben, mint a Pannon Csillagda főműszere.

Bakonybéli robotok

A kupolarésen keresztül látható csillagok azonban, az égbolt látszólagos mozgása folytán, egyszer csak „kimásznának” a távcső látómezejéből. Ezért mind a távcsövet, mind a kupolát folyamatosan forgatni kell az égbolttal, hogy a kiválasztott égitestek állandóan megfigyelhetőek legyenek. A csillagda távcsöveit és kupoláját – a saját meterológiai állomásával is összehangolva – számítógép vezérelt robot-motorok irányítják. Ha ehhez még hozzáképzeljük, hogy időnként a kupolából zöld lézernyaláb vetül majd az égre, mutatva a látogatók számára a távcső éppen megfigyelés alatt tartott területeit, akkor bátran mondhatjuk, hogy a csillagda a tudományos-fantasztikus világba repíti el látogatóit.

Kupola – van másik!

A Pannon Csillagda egy másik kupolával is rendelkezik, amely a digitális planetáriumba került beépítésre. Ez a kupola, a világhírű SPITZ Planetárium gyárából származik. A kupola 8 méter átmérőjű, 54 fős nézőtért fed be, és speciális vetítőrendszerével a hagyományos planetárium funkciókon túl, 3D filmek bemutatására is alkalmas. A csillagda műsorán, 3 ilyen filmet láthatunk majd. A Fekete Lyukak igazi 3D-s szupermozi. Az iskolásoknak az Oázis az űrben című show kerül vetítésre, amely a Naprendszert tárja elénk. Gondoltak a legkisebbekre is: az óvodásoknak egy zenés 3D-s rajzfilm mutatja be a bolygókat, és azt a galaktikus összeesküvést, melyet a rajzfilm hősei lepleznek le.

A SPITZ szakembereinek közlése alapján: „ez idáig ez a legmodernebb planetárium, amit Európában telepítettünk”.

Galilei és Newton nyomdokain

Az állandó kiállítás a csillagászat, és az űrkutatás történetét foglalja össze. A tárlat része egy foglalkoztató is, ahol Galilei híres távcsövének pontos másolatát lehet összeállítani, vagy éppen Newton fénytani kísérleteit ismételhetik meg az érdeklődők. A kiállítás az űrkutatás fontos lépcsőin keresztül (pl. Holdra szállás, Mars expedíciók stb.) egészen korunk űrturizmusáig vezetik a látogatókat. Kiállított szkafander, vizuális installációk, az Opportunity Marsjáró életnagyságú másolata teszik izgalmassá a tárlatot. Az érdeklődők kipróbálhatják az Apollo űrhajóskiképzések során használt pilótaszéket, vagy éppen megcsodálhatnak egy közel 30 kg-os Gibeon meteoritot.

Bakonybél kisbolygó

Sárneczky Krisztián észlelő-csillagász a Pannon Csillagda szakmai munkacsoportjának vezetője. A neves „kisbolygó vadász” egy kisbolygóval ajándékozta meg a csillagdát. Mármint számos aszteroida felfedezésének egyikét a csillagda és az annak otthont adó település tiszteletére Bakonybél névre keresztelte. A kisbolygó 450 millió kilométerre található a Földtől. Keringési ideje öt és fél év. Elnyúlt alakú égitest, mely a NASA honlapján így szerepel: 160001 – Bakonybél. A kisbolygó ötven négyzetkilométer, ami észlelője szerint jelentős „külső birtoka” a bakonyi településnek.

A projekt hatásai

Várhatóan a Pannon Csillagda nagyszámú látogatót vonz majd a térségbe. A csillagda éjszakába nyúló tevékenysége a szálláséjszakák számában okoz majd növekedést. Ugyanakkor, e beruházás érdekelt abban, hogy Bakonybél jelenlegi ismert és szeretett hangulatát ne változtassa meg. Ennek záloga a csillagászat alapfeltételeinek megőrzése: nyugodt környezet, tiszta levegő, és modern fényszennyezés-mentes közvilágítás. A csillagda és a falu közös érdeke, hogy úgy fokozza a látogatók számát, hogy a falu bája ne vesszen el a tömegturizmus gépezetében

A BfNPI munkatársai bíznak abban, hogy a 2012. április végén megnyíló Pannon Csillagda a Bakony számára egyedi turisztikai vonzerőt biztosítva, nem csak az időjárás- és szezonfüggetlen turisztikai attrakcióhoz járulhat hozzá, hanem a csillagos égbolt örökségének védelméhez is.