A Green Holidays csődje kapcsán felmerült, hogy a bankkártyával fizető károsultak igénybe vehetik-e a bankkártyatársaságok kártyás visszatérítés (chargeback) szolgáltatását.

Ez az eljárás eredetileg a kártyatulajdonosokat védi az egyedi – főként az online vásárlásokhoz kapcsolódó – nem vagy hibás teljesítés esetén. Ilyenkor – a teljesítés meghiúsulása vagy a hibás teljesítés igazolásával – a kártyakibocsátó bankjuknál kezdeményezhetik az érintett fizetési tranzakció visszavonását és a kifizetett összeg visszatérítését.

Az eljárás nem automatikus, részletes vizsgálattal jár minden esetben, és általában két-három hónapig tart. A szóban forgó összeget a bank jellemzően azonnal továbbigényli a bepanaszolt eladó/szolgáltató kártyaelfogadó bankjánál, amely a követelés összegét inkasszálja az eladótól/szolgáltatótól.

Ugyanakkor – miként 2012-ben a Malév-csőd rámutatott – utazási szolgáltatásnál sok esetben nem a szolgáltatónál, hanem egy közvetítő cégnél történik a fizetés. Akkor a repülőjegyet ügynökként értékesítő utazási irodák tömegénél inkasszáltak a kártyaelfogadó bankok a náluk panaszt tevő utasok „megbízásából”. 

A Green Holidays ügyében még összetettebb a kép: maga a Green nem is rendelkezett bankkártya-elfogadással, ám az útjait értékesítő kisebb irodák egy része igen. Ők azonban – hasonlóan a Malév-ügyhöz – csak jutalékbevételt realizáltak az értékesített utakon.

Most közel 200 iroda felett lebeghet Damoklész kardjaként, hogy a chargeback miatt a kártyaelfogadó bankjuk inkasszóz olyan összegeket, amelyekkel ők már nem rendelkeznek, mivel azokat szerződésszerűen még azt megelőzően továbbutalták a Green Holidaysnek, mielőtt az megszüntette tevékenységét.

Ez pedig utazásközvetítők tömeges csődjéhez vezethet, de utazásszervezők is bajba kerülhetnek értékesítési hálózat híján – figyelmeztet Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke.