A résztvevők a turizmus és az innováció kapcsolatáról, az ebben a témakörben folytatott kutatási eredményekről és a tapasztalatokról hallgattak meg beszámolókat. Dr. Pallás Edith főiskolai docens a Németországi bajor tartomány nagy múltú Franken-borvidékén végzett munkájáról beszélt. Elmondta, hogy ott 6200 hektár területen termelnek szőlőt a gazdák és több mint négyezer borászati üzem tevékenykedik. Évente 50 millió palack bort állítanak elő és értékesítenek.

Partneri összefogással lettek sikeresek

Az előadó hangsúlyozta: a termelők egyik fő feladata, hogy a borturizmus kiszolgálják. Zászlósboruk a Zöldszilváni, amelyet sokan megkóstolnak. A gazdák a munkájukhoz az évek során szoros partneri együttműködést alakítottak ki. Így a szállodákkal, az utazási irodákkal,a vidékfejlesztőkkel is együtt dolgoznak és stratégiát építettek fel Utazások a borhoz címmel. Ehhez pedig jól működő minősítési- és kommunikációs rendszert alakítottak ki. Mindez - többek között - kiterjed a boros szálláshelyekre, a gasztronómiára, a jeles ünnepekre, a borászatokra és az idegenvezetőkre is.

Fontosnak tartják, hogy minden szálláshelyen jelen legyenek a borok. Ezek mellett vezetett borúurákat, konferenciákat is tartanak a vendégeknek a szőlő- és borfajtákról. Utóbbiak az ültetvényeken kialakított tanösvények bejárásakor ismerhetők meg. A pincészetek bormúzeumaiban a borkóstolók mellett kulturális és szórakoztató programokat is kínálnak.

Dr. Pallás Edit kiemelte, hogy a Franken-borvidék ma is Németország egyik fontos kultúrtája, ahol mai eredmények bemutatása mellett őrzik, ápolják és fenntartják a múlt örökségét. Szerinte a német borturizmusban szerezett jó példákat hazánkban is érdemes lenne hasznosítani a borvidékeinken. Ebben fontos a jó kommunikáció, a turisták pontos és folyamatosa tájékoztatása a szálláshelyekről, a programokról,a családokkal érkezőknek pedig a gyermekfelügyeletről is. Lényeges, hogy a turisták megismerjék a magyar falusi élet szokásait, lássanak, halljanak, ízleljenek és mozogjanak az ajánlott helyeken. Így az élményeiket várhatóan tovább is adják majd az ismerőseiknek, akik szintén vendégek lehetnek a településeken.

A sajtforradalom részesei lehetünk

Ezután Kereskesné dr. Mayer Ágnes főiskolai docens a Magyar Sajtúthálózatnak a hazai turisztikai piacon való bevezetéséről beszélt. Szerinte Magyarországon sajtforradalom zajlik. Egyre több kézműves jelenik meg termékeivel a piacon, egyre több fogyasztó keresi ezeket a cikkeket. Azt is kiemelte, hogy megalakult a Sajtkészítők Egyesülete, amely hazai úgynevezett sajtúthálózat létrehozását javasolja. Ez azonban még csak a kezdeti állapotban van. Cél, hogy minősített sajtkészítő üzemeket hozzanak létre, amelyek a borászokkal együtt, egyre nagyobb szerepet tölthetnek be a falusi turizmusban. Ma már a Sajtút, mint gasztroturisztikai csomag jelen van a piacon. Ugyanakkor sok még a tennivaló a vállalkozók képzésére, a jó szakmai kiadványok közzétételére is.

Az előadó kijelentette, hogy az érintettek a jövőben szervezzenek túrákat a sajtüzemek megismerésére és a termékek kóstoltatására, annak érdekében, hogy a termelők tovább bővíthessék a piacaikat. Jó példaként említette az etyeki-, a szentei-, a bükki sajtút állomást, a nagyrédei kecskefarmot, továbbá a hollókői sajtos portát, amelyek mind működnek. Az is fontos szakmai törekvés, hogy 2017 végére legalább húsz nyitott sajtos porta, sajtállomás, illetve sajtmegálló tevékenykedjen Magyarországon.

A szállodáktól, a zöldség és gyümölcs mesékig

Kovács Gyöngyi főiskolai tanársegéd a hazai szállodaiparban fenntarthatósásg vizsgáló kutatásról beszélt, ami kiterjedt a környezeti hatásokra, a hotelekben folytatott felelős üzletvezetői munkára, a jó gyakorlatok bevezetésére és a minősítési rendszerre is. Ezekkel összefüggésben néhány egyéni szállodát, illetve szállodaláncot vizsgált. Ugyanakkor azt is kutatta, hogy a 2015-2020 közötti időszakban hogyan minősítik a hoteleket és azok mennyire használják a tanúsító védjegyeket.

A szakértő arra is kíváncsi volt, hogy a szállodákban mennyire hatékony a marketing munka, és a vendégek mennyire elégedettek a szolgáltatásaikkal. A témák között az is szerepelt, hogy a hotelek éttermeiben miként kínálják a régiós ételeket, van-e diétás konyha, illetve, hogy akadálymentesítéssel segítik-e a mozgássérült vendégeket.

Kovács Gyöngyi hangsúlyozta, hogy a minősített hazai szállodák száma örvendetesen emelkedik hazánkban. De nagyon fontos, hogy ezek a jövőben még inkább olyan környezetet teremtsenek, melyekkel hozzájárulhatnak a vendégek pihenéséhez és ellátásához. Ezért kínáljanak olyan programokat és nyújtanak szolgáltatásokat, amelyekkel még több érdeklődő turistát nyerhetnek meg.

Egészségturizmussal, az egészségtudatos életmódra neveléssel és az ebben a munkában a média szerepével foglalkozott tájékoztatójában dr. Szántó Ákos, egyetemi docens. Kitért a táplálkozásra, mozgásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, a családok anyagi helyzetére, illetve a neveltetésre. Az erre utaló szokásokat az elmúlt időszakban a fiatalok körében végzett felmérésekkel vizsgálta meg. Arra a megállapításra jutott, hogy ma sokakat, különösen a gyerekeket, fiatalokat befolyásolja a média. Példaként hozta fel az angol meséket, amelyekben - egyebek között - fontos szerepet kap a zöldség- és a gyümölcsfélék népszerűsítése is. Ezzel szemben a magyar mesékben inkább a különböző édességek, a palacsinták, illetve a szendvicsek vannak előtérben. Ez kedvezőtlenül hat a gyerekek egészségére. Ezért napjainkban különösen fontos szerepet kap az egészségtudatos nevelés és az életmód alakítása a családok körében. Ehhez a munkát már kis gyermekkorban el kell kezdeni. Ebben pedig nagy felelősség hárul a képi- és az írott médiára, továbbá a kiadókra, a tanácsadókra is, hogy a munkájukkal mennyire segítik a szülőket és az iskolákat.