A vallási turizmus napjainkban reneszánszát éli, de az eredeti indítékhoz képest sokféle, módosult, modern korunk lelkiségéhez igazodó elágazás figyelhető meg. A testi-lelki megújulást keresők – belső zarándokutat is járók – a meditáció jegyében elsősorban a gyaloglással elérhető célpontokat választják. A sokasodó magyarországi vagy hazánkon átmenő zarándokutakról az érdeklődő minden információt megkaphat a zarándokpont.hu honlapon. Megalakult a VATUSZ, a Vallási Turizmus Szövetsége is, a zarándoklatok és a zarándokok érdekvédelmi szervezete.
A szakrális műemlékek a történelem és a kultúra hordozói is
Újabb jelenség a szakrális terek – templomok, monostorok – felújítása, majd tematikus útba kapcsolása. Értékmentés ez, olyan történelmi, műemléki és művészettörténeti értékekre hívja fel a figyelmet, amelyek korábban ilyen összefüggő formában nem szerepeltek a turisztikai kínálatok között. Ebbe a profilba illő, új tematikus utat járhattunk be az újonnan alakult Vallásturisztikai Iroda meghívására. A Vallásturisztikai Iroda által most bemutatott "Magyar Szent Család tematikus út" is új értelmezésben teremt ismert műemlékekből turisztikai vonzerőt. A nonprofit társulás alapítói a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft., a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. és a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. Az út látnivalói Szent István király, Boldog Gizella, valamint fiuk, Szent Imre emlékéhez kapcsolódnak. Főbb állomásai Székesfehérvár, Bodajk, Zirc, Bakonybél, Veszprém és Balatonalmádi. A "Magyar Szent Család tematikus út" lelkiségéhez hozzátartozik, hogy az Árpád-házi leszármazottak minden más királyi háznál több szentet adtak a kereszténységnek. De ez az út megmutatja azt is, milyen viharos pusztítást szenvedett el az ország ezer év alatt. Kézenfekvő, hogy most, amikor sikerült felújítani ennek a korai középkori királyi területnek a pusztítás után is igen értékes szakrális műemlékeit, tematikus úttá alakítva összefüggő kínálatként mutassák be az érdeklődő nagyközönségnek.
Kulturális útravaló több napra, új megvilágításban
Székesfehérvár, a királyok városa különleges, többrétegű jelentőséggel bír: itt volt a középkori Magyarország szakrális, királyi és közigazgatási központja. I. István magánbazilikájában 43 királyunkat koronázták meg, és 14 király választotta nyughelyéül e helyet. Fehérváron őrizték a koronázási ékszereket, az ország levéltárát, itt tartották a középkori országgyűléseket, itt hirdették ki az Aranybullát. A csupán alaprajzában fennmaradt bazilika régi fényére alig néhány vizuális hatást keltő kincs emlékeztet. Szent István szarkofágját Aba-Novák Vilmos modern, látványos faliképei (secco) veszik körbe. A mi „torinói leplünk” III. Béla király és felesége vörös márványszarkofágjának alaplapja, melyen tisztán kivehetők a két királyi halott testének körvonalai.
Veszprém, a királynék városa szintén bővelkedik részben fennmaradt vagy erősen átalakított, ezeréves műemlékekben. Ilyen a Szent Imre Piarista- és Helyőrségi templom, a Szent Mihály Bazilika, a Gizella- és Szent György kápolna, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ. Az államalapító királyi pár és leszármazottainak köszönhető a Bakony sűrűjében megbújó monostorok – a Zirci Ciszterci Apátság és Látogatóközpont, a Romkert, a Zirci Arborétum, valamint a Szent Mauríciusz Monostor és Szent Kút – alapítása. A sokak által nem ismert Bodajkot illeti meg a "legrégibb magyar búcsújáró hely" címe. Már a 9. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében, a Szűzanya tiszteletére. Többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre. Megjelent Bodajkon Szent Gellért, sőt Szent László király is. A bodajki kegykép a passaui Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképének másolata.
A török hódoltság, a pusztító háborúk cunamiként söpörték el e terület egykor Európával vetekedő építészetét, műkincseit. Elsüllyedt Atlantiszunk megmaradt emlékeit tovább pusztította az egyházzal ellenséges ideológia. Így helyezték át 1956-ban a budai várból Balatonalmádiba, a Szent Imre templom melletti Szent Jobb kápolnába Szent István jobbjának egy fragmentumát. A kápolnát díszítő, Szent Istvánt ábrázoló, kivételesen szép aranymozaik Róth Miksa művészetét dicséri.
Időben érkezett a RECULTIVATUR projekt
A Vallásturisztikai Iroda Nonprofit Kft. létrejöttében nagy szerepet játszott a RECULTIVATUR projekt. A Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. az Európai Területi Együttműködési Programok Dél-kelet Európai Transznacionális Program keretében nyert el támogatást. A projekt célja, hogy a dél-kelet-európai térség vallási-kulturális értékeit hasznosító fejlesztési koncepciókat integrálja. Alakul a Dél-kelet Európa Vallásturisztika Általános Fejlesztési Modellje, amelyet a négy országban (Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Görögországban) létrehozandó Helyi Vallásturisztikai Fejlesztési Ügynökségek formálják.
A Vallásturisztikai Iroda indulásához szükséges finanszírozást a Közép-Pannon Zrt. biztosítja. A Nonprofit Kft. a kínálati – egyházak, önkormányzatok, turisztikai szervezetek és kiegészítő szolgáltatást nyújtók –, illetve a keresleti oldal – turisták, lelki gyakorlatok résztvevői – számára egyaránt nyújt szolgáltatásokat. Hozzájuk kötődik a Magyar Szent Család tematikus útkidolgozása, menedzselése. A legoptimálisabb pillanatot választották a tematikus út léthozására: szépek a felújított műemlékek, melyeket több helyen korszerű látogatóközponttal és turisták, zarándokok fogadására alkalmas szolgáltatásokkal egészítettek ki. Az élményszerűség érdekében azonban további fejlesztések szükségesek, többek között korszerű, multimédiás bemutatások, további interaktív bemutatóterek, zarándokszállások létrehozása. Az ehhez szükséges anyagi eszközök a 2014-20. évi uniós támogatási időszakot érintő fejlesztési pályázatoktól remélhetők. A Magyar Turizmus Zrt. szakmailag támogatja a Vallásturisztikai Irodát a pályázatok előkészítésében és menedzselésében.
