Kicsit olyan ez, mint az adok-veszek tábla egy ABC falán — tesszük hozzá mi. De vissza a MUISZ-vacsorához! Somogyi szerint a közösségi megosztásként aposztrofált ágazat egy részének tevékenysége tisztán c2c üzlet. Amivel semmi baj. Megtiltani nem lehet, sőt értelmetlen és szükségtelen. Értelmetlen, mert igény van rá. Szükségtelen, mert a tiltással bevételektől fosztja meg magát az állam. Inkább teremtsen a döntéshozás egyenlő, a vállalkozások életét könnyítő versenyhelyzetet, az így bevont vállalkozásokat pedig ellenőrizze a fogyasztóvédelem. „Nem biztos, hogy helyes, ha kitiltanak egy céget egy országból, vagy olyan jogszabályi környezetet teremtenek, ami ellehetetleníti” — üzente Somogyi. (Az Uber a taxis lobbi nyomására hozott törvényi szabályozásnak köszönhetőens július 24-én elhagyta Magyarországot.)

A sharing economy ugyanúgy átalakítja az utazási piacot, ahogy a ma már repülőjegyet, szállodai szobát értékesítő, árakat összehasonlító, látnivalókat értékelő google. A kereső azonban „csak forgalmat terel” — hívta fel a figyelmet Somló András, az utazási szakma szereplőinek online világot megismerő képzéseket szervező Kontak Műhely tanácsadója. Hogy a mi a vállalkozásunkhoz terelje a forgalmat, ahhoz honlapunkat használhatóvá kell tenni az összes internetképes híradástechnikai berendezésen. A felmérésekből kiderült, hogy munkaidőben az asztali gépen pötyögünk, míg azon kívül laptopon, tableten és nagyon sokat okos telefonon. Utóbbin indított helyszíni kereséseket követően 30% azonnal felkeresi a szolgáltatót, 60% egy órán belül — derül ki nemzetközi felmérésekből. Somogyi Zoltán szerint a turizmus reagál leggyorsabban a digitális világ kihívásaira és fejlődésére. Somló András azonban azt mondja, Magyarországnak van még mit behoznia e téren. Meglátását igazolja egy szakmabeli hozzászóló, aki szerint a google utazási szolgáltatásai az „igénytelenek igényét”, vagy a „kényelmesekét” elégíti ki. Segíti a jogosulatlan idegenvezetést és hozzájárul ahhoz, hogy Budapestet olcsó bulidesztináció tartják számon.

Utóbbi talán múlik azon is, hogy egy desztináció milyen önképet alakít ki magáról. Például folyamatosan alakítandó reális önképet, ha jót akar magának — derült ki Somogyi előadásából. „A turista oda utazik szívesen, amiről minden szempontból jó kép él benne” — mondta. A szempontok között kiemelt szerepet játszik a biztonság. lehet az önkép pozitív, ha az egészet elrontja egy nem frissített külügyminisztériumi besorolás, ha nem valós információk szerepelnek egy országról. Nem jelentheti a biztonság a szabad utazás korlátozását. Szintén átgondolandó számos ország vízumpolitikája, mely egyes esetekben nem csak az utazás szabadságát korlátozza, de gazdaságilag is kontraproduktív.  Azonban látni az elmozdulást. Míg 2008-ban az országok 77, addig ma 61 százalékukban szükséges hagyományos vízum. Ennél kisebb a változás a vízummentes országok arányában: 17-ről 18%-ra nőtt. Több mint háromszorosára emelkedett az érkezéskor kiváltható beutazási engedélyek aránya, illetve mára 6%-ot tesz ki az elektronikus vízumok részesedése — derül ki egy Somogyi által közölt felmérésből. Az EU azonban épp hogy a legszigorúbb vízumkiadók közt szerepel. Rászorul-e erre vagy sem, már másik kérdés. Ahogy az is, hogy mire vezet egy világpolitikában jelentéktelenebb, de gazdaságában a turizmusra annál inkább rászoruló ország a kölcsönösség elvén megnehezíti küldőpiacai beutazását.