A turisztikai fejlesztések alapegysége a desztináció lesz a jövőben

Rekordgyorsasággal fogadta el a parlament az új turizmusfejlesztési törvényt. A jogszabály kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció lesz. 

A Parlament a ma elfogadott turizmusfejlesztési törvénnyel új irányt ad a magyar turizmus jövőjének. A törvény kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történjen. Ezt a megközelítést – több szomszédos országban is sikerrel alkalmazzák, mert az utazás egyre könnyebbé és elérhetőbbé válhat - tájékoztatta lapunkat a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A desztinációközpontú szemlélet alapgondolata, hogy az utazási döntés befolyásolása szempontjából nem egy-egy attrakció önmagában meghatározó, hanem egy adott térség egymáshoz közel lévő természeti kincsei, épített örökségei, rendezvényei, programjai, gasztronómiája, szálláshelyei, a térség hagyományainak színes kínálata jelent igazi vonzerőt. Ezért olyan – egyedi kulturális tartalmat is hordozó – térségi brand-ek felépítése szükséges, melyek márkastratégiáját az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezésével lehet sikerre vinni.

A törvény értelmében az állam feladata mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolása, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A lényeg, hogy az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett – illetve azok összekapcsolásával – korszerű, egységes, komplex kínálat alakuljon ki, és olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek ehhez a koncepcióhoz illeszkednek.

A törvény a Kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje. A Kormány célja, hogy Budapest és a Balaton mellett már rövidtávon egy harmadik (Sopron és Fertő-táj) és egy negyedik (Tokaj, Felső-Tisza, Nyírség), közép távon pedig további 16-20 piacra vihető desztináció márkaépítése kezdődjön meg.

A turizmusfejlesztési törvényjavaslatról, amelyet Seszták Miklós fejlesztési miniszter november 2-án terjesztett be a parlamentnek, korábban részletesebben írtunk ebben a cikkünkben. A törvényjavaslatban rögzítik a turisztikai térség, azaz a desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás, valamint a turisztikai fejlesztés meghatározását, továbbá kimondják: a turisztikai desztinációvá nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének meghatározása. Meghatározzák továbbá az állam feladatát is, mely kiterjed a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozására, a desztináción belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezésére és a megvalósítás desztináción belüli és desztinációk közötti szakmai összehangolására, valamint a desztináció megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség védelméhez és a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez szükséges kapacitások, feladatok összehangolására és azok végrehajtására. A törvényjavaslat szerint az állam ezeket a feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el.

A javaslatban rögzítik: a kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából.

A törvényjavaslat szerint a kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását, a desztinációk közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit az érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével. Minőségproblémák, tér- és időbeli koncentráció, rosszul meghatározott területfejlesztési kategóriák A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése. Kiemelik: az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi szolgáltatásfejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem – olvasható a törvényjavaslatban.

A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest–Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége: 2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban.

A turisták körében Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015- ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február) évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető.

A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozicionálható desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási, területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csupán részben vagy csak szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék” határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra, azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetők.

A törvényjavaslattal kapcsolatban aggályokat fogalmazott meg az LMP. Állásfoglalásukat itt érhetik el.

Nemrég arról számoltunk be, a december 1-jei TDM konferencián dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgató-helyettese „Fókuszban a desztinációk fejlesztése” címmel tartott előadást, mely során felvázolta: az MTÜ a TDM-ek számára kiírt GINOP-pályázat visszavonását javasolja, és egy új kiírását sürgeti, annak ellenére, hogy az első körben pályázók már csak az eredményhirdetésre várnak. Magyarics Gábor, a Magyar TDM Szövetség alelnöke ezt követő előadásában erre reagálva elmondta: a TDM Szövetség nem tartja jó ötletnek a pályázat visszavonási javaslatát. Az alelnök akkor azt javasolta, hogy a jelenlegi pályázati kört ne vonják vissza, hanem hagyják meg az eredményhirdetésig, és a második kört fordítsák közösen a térségi szintek megerősítésére. A Magyar TDM Szövetség ezután egy külön állásfoglalásban reflektált a Magyar Turisztikai Ügynökség javaslatára, egy nappal később pedig állásfoglalásban reagált erre a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Egyesület (TUTSz) is.


Hamarosan startol a 40. Vivcittá

Hamarosan startol a 40. Vivcittá 

Április 12-én startol Budapesten a tavasz legnépszerűbb szabadidősport-eseménye, a negyvenedik, jubileumi Telekom Vivicittá.
 Turizmusmarketing konferencia Pécsett

Turizmusmarketing konferencia Pécsett 

2025. április 11-én rendezik Pécsett a hazai turizmus- szakmai konferenciák zászlóshajójává vált évenkénti turizmusmarketing konferenciát.
Fenntarthatósági jó gyakorlatokról és az osztrák piac jelentőségéről az MSZÉSZ régiós ülésein

Fenntarthatósági jó gyakorlatokról és az osztrák piac jelentőségéről az MSZÉSZ régiós ülésein 

A március 27-28-i régiós üléseken több mint 150 szállodaipari szakember vett részt.
Újabb két magyarországi szarvasmarhatelepen lehet száj- és körömfájásjárvány

Újabb két magyarországi szarvasmarhatelepen lehet száj- és körömfájásjárvány 

A helyzet azért is aggasztó, mert a két telep a magyar-szlovák határ közelében van.
A hazai munkavállalók fele nyitott egy új munkalehetőségre

A hazai munkavállalók fele nyitott egy új munkalehetőségre 

A fizetés mértéke és a juttatási csomag a legfőbb vonzerő.
Digitális színház, történelmi tárlat és időutazás: nyílik a Time Machine

Digitális színház, történelmi tárlat és időutazás: nyílik a Time Machine  

Április 8-án Budapest legújabb attrakciója egy egyedülálló időutazásra hív.
Nyomozós játék, cellalátogatás, börtönkoszt, tombolanyeremények a Várbörtönben

Nyomozós játék, cellalátogatás, börtönkoszt, tombolanyeremények a Várbörtönben 

Egyéves születésnapját igencsak különleges módon ünnepli a veszprémi Várbörtön Látogatóközpont.
Békéscsabán kezdődik a tavaszi fesztivál

Békéscsabán kezdődik a tavaszi fesztivál 

Csaknem harminc rendezvényt kínál a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál.
Ennyit költött a rendezvényszektor 2024-ben

Ennyit költött a rendezvényszektor 2024-ben 

A rendezvényszektor vállalati eseménymarketing piacának árbevétele 2024-ben 78,4 milliárd forint volt és 4,3 százalékos növekedést mutatott.
Különleges programokkal ünnepel a Folly Arborétum

Különleges programokkal ünnepel a Folly Arborétum 

Idén 120 éves a badacsonyörsi botanikus kert.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.