A délelőtt folyamán szakmai konferenciára került sor a városháza dísztermében, az esemény keretében első ízben adták át a Budapest Turizmusáért Díjat. Délután bemutatták a vendégeknek a megújult Belvárosi Nagyboldogasszony Plébániatemplomot, este pedig zenés műsorral és kürtőskalács-kóstoltatással várták az érdeklődőket a Deák Ferenc téren. A nap folyamán két tucat turisztikai szolgáltatást vehettek igénybe ingyenesen vagy kedvezményes áron az érdeklődők.
A konferencián Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője elmondta, hogy a Turizmus Világnapja megünneplésével az idén az volt az egyik céljuk, hogy a helybelieknek és a vendégeknek bemutassák a várost, partnereikkel együttműködve. Kiemelte, hogy a BFTK mindent megtesz azért, hogy a turizmus stabil fejlődést hozzon Budapestnek, ugyanakkor a városlakók is otthon érezzék magukat. Felhívta a figyelmet a belföldi turizmus fontosságára, hiszen így a belföldön megtermelt jövedelmet itthon költi el a lakosság.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes rámutatott: élhető, kellemes várost keres a városlakó és a turista egyaránt. „Idén az elérhetőség a hívószó” – hangsúlyozta, utalva a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) idei jelmondatára (Tourism for All). Az elérhetőséghez a gyerekbarát szemlélet is hozzátartozik, a kisgyermekes városvezető is ilyen üdülőhelyet választ a családi programokhoz. Végezetül arra kérte a vállalkozókat, tekintsenek szövetségesként a városvezetésre.
Dr. Horváth Viktória, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövete szerint az ország és a főváros ismertsége pozitív hatással van a külgazdasági kapcsolatokra. „Budapest a válság után egy lüktető, dinamikus várossá vált, egyre többen ismerték meg így az elmúlt öt évben. Amikor ma Magyarországot akarjuk bemutatni, akkor Budapest segít ebben világszerte” – emelte ki. Mint megtudtuk nagyon erős a globális verseny a befektetőkért, és szomszédaink nem tétlenkednek, sok helyen „már ott vannak előttünk”. Tudatos brandépítésbe kell kezdeni, miután már adott a fantasztikus tartalom Budapesten, tette hozzá. Követendő példának hozta fel a halászfaluból lett világvárost, Dubajt. Megtudtuk, hogy Budapest térségében 17 ezer 10% fölötti külföldi tulajdonú társaság működik.
A sport és a turizmus kapcsolatrendszerét mutatta be Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Budapest 2024 pályázat Olimpiai Védnöki Testületének tagja, aki nem mellesleg 17 évet dolgozott a szállodaiparban.
Schmitt kiemelte, hogy 1 milliárd sérült ember él a világban, számukra is elérhetővé kell tenni a turizmust. A sport által generált bevételek adják a GDP 3%-át Magyarországon, ehhez képest a GDP 1%-át fordítjuk sportra, mutatott be egy érdekes összehasonlítást a sportdiplomata.
Az aktív sportolók mellett sok a passzív sportturista, a kísérő és néző is, a Nemzeti Vágtát például 150 ezer ember látta, hallhattuk. Jövőre ugyanakkor rendezik meg Budapesten a cselgáncs és az úszó világbajnokságot valamint a Forma 1-et, ráadásul Győrben is ugyanezen a héten lesz az európai ifjúsági olimpia.
4,5 millió turista utazott idén Franciaországba a foci eb-re a terrortámadások ellenére. Biztonságosabb város vagyunk, mint Párizs, erre kell majd építeni olimpiai pályázatnál – emelte ki. Sok embert érdekel majd, hol akarnak olimpiát rendezni, ez a kíváncsiság eleve növeli a látogatottságot az azt megelőző években.
Az olimpiával kapcsolatos túlzott elvárásokat ugyanakkor lehűtötte Schmitt Pál. „Kevesebb lesz a jegyárbevétel, mint Londonban vagy Rióban, kevesebb lesz szállásbevétel is, mert kevesebb a kapacitás. Lesz ugyan plusz 2-300 ezer turista emiatt, de lesz, aki ezért inkább nem jön Budapestre 2024 augusztusában. Így inkább az olimpiát megelőző és azt követő évek, hónapokban lesz forgalomnövekedés. Ez lehetőséget ad a komolyabb áremelésre.
A konferencián levetítették azt a vadonatúj kisfilmet, amely a Budapest-márka építését mutatja be. Bán Teodóra arra kérte a vállalkozókat, a partnereket, hogy „Szólítsanak meg minket, hogy segítsünk!”.
Bienerth Gusztáv kormánybiztos a magyar turizmus helyzetét elemezve kiemelte, hogy az UNWTO adatai szerint 54 európai ország közül a 12. helyen vagyunk. Turizmusunk dinamikusan nő. 14,3 millió turista érkezett hozzánk tavaly, 2,5 éj az átlagos tartózkodási idő, ez 1,8%-kal csökkent, a bevételek nőttek. A GDP 10%-át adja az ágazat, amely 338 ezer főt foglalkoztat közvetlenül. Van mit ünnepelni, ugyanakkor van hová fejlődni, tette hozzá, hiszen a csehek kevesebb turistaérkezés mellett több bevételt generálnak az ágazatból. A sok fapados turista „leamortizálja a várost” figyelmeztetett a kormánybiztos, ezért a cél a MICE-szegmens, a sport- és a kulturális turisták megnyerése. Ehhez a források is adottak. A konkrét lépések kidolgozása érdekében a BFTK-val közösen, a szakma bevonásával SWAT-analízist készítünk, tett ígéretet Bienerth.
A szakmai program végén Bán Teodóra átadta az idén alapított Budapest Turizmusáért díjat. A tervek szerint ezentúl mindig ezen a napon adják át az elismerést az olyan újszerű vagy tradicionális turisztikai szolgáltatás képviselőjének, amely hozzájárul Budapest, mint turisztikai márka még vonzóbb pozicionálásához. Első ízben az immár kilencedik alkalommal megrendezett Nemzeti Vágta kapta a díjat, amelyet Lázár Vilmos elnök, Ladányi Kovács Zoltán ügyvezető igazgató és a szervező csapat tagjai vettek át.
