Amíg országosan 6,4 százalékos volt a javulás az összes forgalomban, a külföldiek és a hazai turisták által eltöltött vendégéjszakákban egyaránt, addig a top 50-hez tartozók ezt minden területen lekörözték. Az együttes vendégéjszakaszámnál hét százalékos, a külföldiekénél 7,2 százalékos, a belföldiekénél 6,6 százalékos növekedést produkáltak.
A top 50 első tíz helyén idén is ugyanazok szerepeltek, akik egy évvel ezelőtt. Két helycserét leszámítva még a sorendjük is változatlanul alakult.
Az első helyen továbbra is a főváros 5. kerülete áll a múlt évit 6,2 százalékkal meghaladó eredménnyel. A kerület a közel 1,4 milliós vendégéjszakával az ország összes kereskedelmi szálláshelyeken lebonyolított forgalmának 7,4 százalékát adta.
A 7. kerület is megőrizte második helyét, sőt saját korábbi eredményéhez képest az egyik legnagyobb javulást mutatta. A 868 ezer vendégéjszaka forgalma 17,1 százalékkal magasabb a tavalyinál, miközben a külföldi forgalom 16,2 százalékkal, a belföldi 39,4 százalékkal nőtt a kerület szálláshelyein.
Még mindig Hévíz a harmadik
Változatlanul a dobogó harmadik helyét birtokolja Hévíz. A kereskedelmi szálláshelyein 622 ezer vendégéjszakát bonyolító város a top 50-es körben a 3. legnagyobb visszaesést produkálta a 8,8 százalékos forgalomcsökkenéssel. Jobban csak a két szomszédjában, Keszthelyen (-15,1 %) és Alsópáhokon (-17,6 %) esett a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken. Hévízen a külföldi forgalom 16,5 százalékkal csökkent, amit nem tudott ellensúlyozni a belföldi vendégéjszakák számának 6,5 százalékos emelkedése.
Hévíz után a negyedik helyen szorosan Hajdúszoboszló következik 617 ezer éjszakával, 8,2 százalékos növekedéssel. A gyógyhely Siófoktól vette át ezt a pozíciót, ami a tavalyinál 1,8 százalékkal magasabb, 587 ezer éjszakás forgalmával az 5. helyre szorult.
A hatodik helyen változatlanul a 6. kerület (567 ezer éjszaka, 11,8 százalékos növekedés), a hetedik helyen pedig az idén is a 8. kerület (543 ezer éjszaka, 11,6 százalékos növekedés) van.
A 8. helyen álló Balatonfüred a múlt évhez képest egy helyet javított a 497 ezer vendégéjszaka forgalmával, ami 9,8 százalékkal nagyobb az előző évinél.
A tavaly ilyenkor nyolcadikként szereplő Bük az idén a 9. helyen áll a 458 ezer vendégéjszakájával, ami 1,3 százalékkal marad el a múlt évi eredményétől. Itt az év további része várhatóan még módosíthat a helyezéseken a balatoni üdülőhely és a gyógyhely eltérő szezonjai miatt.
A top 50 10. helyén az idén is a főváros 1. kerülete áll 384 ezer éjszakás forgalommal, ami 7,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A vízparti desztinációk javítottak, a gyógyturisztikai úti célok rontottak a Balatonon
A további 38 helyen is csak kisebb helycserék voltak, az érintettek egy része javított, mások rontottak egy-két helyezést az egy évvel korábbi pozíciójukon.
Mint lapunkban már olvashatták, az idegenforgalmi régiók első nyolc hónapos eredményeit vizsgálva a balatoni volt az egyedüli, amelyik nem tudott javítani az egy évvel korábbi eredményén, és a vendégek összességét tekintve a kereskedelmi szálláshelyeken ugyanakkora forgalmat bonyolított az idén, mint egy évvel ezelőtt.
Árnyaltabb képet kapunk, ha a balatoni régióban külön számolunk a meghatározóan a vízparti üdülésre építő településekkel és a gyógyturizmussal foglalkozókkal. Az országos top 50-ben szereplő Hévíz, Zalakaros és a Hévízhez közvetlenül kapcsolódó Alsópáhok együttesen 5,8 százalékkal gyengébb eredményt produkált az év első 8 hónapjában, mint egy évvel korábban, mert a hazai forgalomban elért 4 százalékos javulást keményen lerontotta a külföldi forgalmuk 15,2 százalékos csökkenése.
Zalakaros önmagában nem panaszkodhat, hiszen ott a kereskedelmi szálláshelyek teljes forgalma az idén 3,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi 1-8. hónapos adatnál, a külföldi forgalom 4 százalékkal csökkent, a belföldi forgalom 5,1 százalékkal emelkedett. A belföldi forgalom növelését célzó korábbi marketinglépéseik így megtérültek.
Amennyiben a balatoni régió eredményeit a három gyógyturizmusra építő hely nélkül vizsgáljuk, az együttes forgalomban 2,1 százalékos a növekedés látunk. Külön véve a külföldieket 3,8 százalékos a javulás, miközben a hazai vendégeknél 1,4 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma. Bár mindez jobb a régió egészére vonatkozó nulla növekedésnél, még így is messze elmarad az országos 6,4 százalékos javításnál. S ez különösen probléma amiatt, hogy az idei nyár kimondottan a vízparti üdülésnek kedvezett.
Pótolni kell az elmaradó orosz turistákat
Mint a fentiekből is kiderül, az idei év a hévízieknek hozta a legnagyobb kihívást kereskedelmi szálláshelyeknél regisztrált 8,8 százalékos visszaeséssel, azon belül a külföldi forgalom 16,5 százalékos csökkenésével. Papp Gábor polgármestert arról kérdeztük, hogyan látják a helyzetet és az érintett vállalkozásokkal összefogva hogyan próbálják orvosolni a gondokat.
- Az idei évben tapasztalt forgalomcsökkenés elsősorban a vendégéjszakák 25-28 százalékát adó orosz nyelvű turistáknál jelentkezett, akiknél közel 40 százalékos volt a visszaesés. Már a tavalyi évben számítani lehetett ezekre a folyamatokra, ezért indítottunk kampányt a pótlásukra. Ennek köszönhetően elsősorban a belföldi piacon, valamint Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában nőtt az érdeklődés, és a német piacot is tartani tudtuk a korábbi szinten. Mivel az önkormányzatnál már a magánszálláshelyek forgalmáról is megvannak az adataink az első nyolc hónapról, elmondhatom, hogy eredményes volt a munkánk. A teljes forgalomra, tehát az összes szálláshelyre, szálláshely fajtára vonatkozó adatok szerint az év első nyolc hónapjának forgalmában csak 3-4 százalékos a visszaesés. A május-júliusi időszak kicsivel volt jobb a tavalyinál, az augusztus pedig már erőteljes javulást mutatott. Abban bízunk, hogy ez a tendencia folytatódik, s ennek megfelelően Hévíz az idén is egymillió vendégéjszaka felett fog teljesíteni.
Papp Gábor úgy látja, hogy napjainkban olyan változások zajlanak a turizmusban, amikor már a túlélés is óriási teljesítmény. Ehhez mindenképpen szükség van a több lábon állásra. Szerinte eddig Hévíz még jól vette az akadályokat, amiben jelentős szerepe van annak a folyamatos párbeszédnek és közös munkának, ami a szolgáltatók és az önkormányzat között kialakult.
Az orosz vendégek számának visszaesése azért is különösen gond számukra, mert ezzel egy hosszú tartózkodási idővel, magas költési hajlandósággal jellemezhető vendégkörből jönnek kevesebben, ami a szálláshelyeken kívül az üzleteket, éttermeket és más szolgáltatókat is ugyanúgy érinti. Ezért a fent említett más területek mellett továbbra is mindent megtesznek az orosz piac megtartásáért. Beszélgetésünk idején például Moszkvában csináltak egy kampányt a Magyar Turizmus Zrt-vel közösen, és egy másikat terveznek Szentpétervárra.