A konferenciát a Semmelweis Egyetem szervezte abból az alkalomból, hogy 2014-ben indított sikeres egészségturizmus-szervező szakképzésüket jövőre angol nyelven is indítani fogják.

Uniós körkép

A Danubius Hotels Group képviseletében Mike Wallace európai körképet vázolt fel. Az egyre népszerűbb wellness más-más jelentéssel bír az Unió különböző régióiban. A Baltikum tiszta erdeivel és levegőjével az aktív sport és a szaunázás kedvelőit hívogatja. Dél-Európa országai természetesen a tenger, a nap, a mediterrán diéta jótékony hatására építenek. Nyugat-Európa lakosai sokat áldoznak az egészségmegőrzésre (jóga, fitnesz, fogászat, kozmetika). Közép-Európában a termálvíz stresszoldó hatására esküsznek leginkább. Akárminek is nevezik, az egészségturizmus egyre nagyobb jelentőségű mind bel-, mind külföldön. 2050-re 130 millió 60 év feletti állampolgár él majd az EU-ban, az orvosoknak egyre többet kell az egészség megőrzésével foglalkozniuk. Van feladata az államoknak is, a fürdőszállóknak pedig kellő marketing és jól összeállított kínálat kidolgozásával kell motiválni az embereket.

Magyar adottságok, magyar gondok

Németh István, a Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke magyar gyógy-termálvizeink kiváló adottságait ismertette. Minőségi és mennyiségi tekintetben a világon az ötödik helyen állunk Izland, Új-Zéland, Japán és az USA után. Gyógyvizeink lehetnének akár hungarikumok is. Fürdőinkben évente 40 millió vendég fordul meg. A gyógyvizes kúra, mint termék, jelenleg alszik. A kiváló víz, kezelés és szálló sem pótolhatja az igazi gyógyüdülő jelleg hiányát, mely tekintetében a környező országok megelőzik Magyarországot. Gond a turisztikai fürdőbelépők magas áfatartalma, a fogyatkozó munkaerő, az önkormányzatok szűklátókörűsége, az innovációra rendelkezésre álló pénz.

Vancsura Miklós, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója a gyógyfürdők, a gyógyvizes kezelések, a gyógyüdülőhelyek, a klaszterek fogalmi tisztázása mellett rámutatott a jelen gondjaira is. A PANTER közhasznú egyesületnek 22 tagja van, a nyugat-dunántúli régió komplex szolgáltatói kínálatát igyekszik összefogni. A gyógyfürdőkben a kifejezett gyógyászati célú tartózkodás messze elmarad ma a kívánatos időtartamtól. A forgalom ezért csökken, ma vendégenként alig három nap. A gyógyfürdőkúra nem divatos hívószó, az elnevezést és a marketinget változtatni kellene. Ausztriában például medical wellnessre változtatták a gyógyfürdőkúrák elnevezését. A PANTER munkáját eddig az állam nem támogatta, és sajnos a European Spa Word szövetségben történő további részvételét sem. Új koncepció, új arculat, új marketing kidolgozásához központi támogatásra lenne szükség, hiszen a környező országok komoly versenytársakká nőtték ki magukat.

Mit segíthetne a TDM-hálózat ez egészségturizmus teljesítményének fokozásában? A kérdést Balogh Károly fejtegette. Elismert gyógyfürdőink vendéghozó jelentősége nem eléggé közismert. A Balaton külföldi vendégéjszakáinak 40 százaléka Hévíznek és Zalakarosnak köszönhető. Természetesen a komplex helyi és térségi turisztikai kínálat szervezése hozza és tartja meg a turistát, és ezt a munkát a TDM hálózat végzi. A TDM alulfinanszírozott, a szolgáltatók kevés hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, sem az önkormányzatok, sem a kormányzat nem ismeri fel és nem támogatja fontosságának megfelelően e szervezeteket. Osztrák mintára törvényt kellene hozni a TDM szervezetek stabil finanszírozására. Egészében véve hangzatos jelszavak születnek, de a turizmus fejlesztéséhez szükséges irányitási, jogszabályi és-támogatási rendszer hiányos, nem rendszerelvű.

A piackutatáson, a vendégigényen alapuló termékkialakítás és marketing a jövő záloga az egészségturizmusban, derült ki Joós Adél előadásából. Így sikerült Hévizre rendszeresen visszatérő orosz vendégeket csábítani. Akik megtapasztalják a gyógyvíz tünetmentesítő hatását, azok szájhagyomány útján óriási propagandát fejtenek ki, de az idegen nyelvű honlapok gondos szerkesztése is elengedhetetlen. Országonként változó a hívószó: a német piac például az alternatív kezelésekre és a léböjtkúrákra mozdul. Nem szabad a gyógyfürdőkúra egyentermékére építeni, új, kiegészítő kezelések szükségesek.

Akkor átgondolt a fejlesztés, ha a település és a turisták igényét együttesen szolgálja. Tiszakécske sikeres pályázattal ilyen fürdővárost készül építeni: négy kínálati elemét nádtetős információs irodából indulva kerékpárúttakl köti össze. Az élő Tisza partja az aktív pihenés helyszíne lesz (sportpálya, játszótér, színpad, fogadó), az álló Ó-Tisza partja pedig a csend és a rekreáció terepe. A már közkedvelt termálfürdő kiegészül labirintus gyermekjátszótérrel.