A teljes magyarországi Duna-szakasz magterületei mára tervezési célterületekké váltak, melyek kiterjednek más, turisztikailag csatolható területekre is. A Duna mentén tizenhat tervezési területet különítettek el, melyek fejlesztése egységes koncepció és prioritások mentén halad, infrastrukturális, gazdasági, valamint komplex turisztikai fejlesztésekben ölt testet.

Az eseményen Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója kiemelte, a múzeum továbbra is segíteni kívánja a Magyar Limes Szövetség munkáját, gazdag régészeti anyagával és kutatási eredményeivel áll az érdeklődők rendelkezésére.

Széleskörű turisztikai termékkínálat

Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a koncepcióval helyzetbe kívánják hozni a Duna mentét – a cél azon római korból fennmaradt emlékek turisztikai bemutatása, hasznosítása, amelyek képesek minél hatékonyabban helyzetbe hozni a meglévő nagy mennyiségű, nem római attrakciót, emléket, természeti kincset. Tehát a teljes turisztikai spektrum tervezése, a nagyobb látogatószám eléréséhez szükséges attrakciók, infrastruktúra, turizmusirányítás és közös kiállású marketing tervezése zajlik. A tematikákat minden lehetséges, a Duna-mentén megtalálható turisztikai ág figyelembevételével alakítják ki (zene-színház-kultúra, UNESCO világörökségi helyszínek, római limes, aktív turizmus, várak-kastélyok, nemzeti parkok, gyógyászat-fürdők, bor-gasztronómia, party time, vallási kegyhelyek, utak, népművészet, edutainment). A nevezés eredményeként a látnivalók hatvan helyszínen válhatnak világörökséggé, felölelve a teljes Duna-mentét, bemutatva annak folyamatosságát. A tervezés által jelentős bemutatásra javasoltak többségében a történelmi városok közelében találhatók. Az egyesület és a tervezők meglátása szerint is minél nagyobb, széleskörűbb a kínálat, annál nagyobb lesz rá a kereslet.

Ígéretes projektötletek

Az egyes területek fejlesztési terveinek kialakításán kiváló magyar turisztikai szakemberek dolgoznak. A kisebb és nagyszabású tervek között hallhattunk például arról, milyen fontos tényező a természeti adottságok figyelembe vétele, azok csatlakoztatása a római kori koncepcióhoz. A Duna partvonalát és annak turisztikai látványosságait a kerékpáros turizmus számára is elérhetővé kell tenni, nagy szerepe van itt a most tervezés alatt levő EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonalnak.

A Szigetközben Natúrpark Ökoközpont alakulna, Komárom fejlesztési területei közül kiemelkedő jelentőségű a Brigetio fürdő feltárása, a régészetet, mint önálló látványelemet egy látványrégészeti központ mutatná be. Visegrádon fontos lenne annyit bemutatni az ott található 4 világörökségi várományos helyszín legalább egyikéből, hogy az turisztikailag, vevőcsalogatásban, a szezonalitás széthúzásában segítse a jelen levő professzionális középkori bemutatást, meglévő attrakciókat, infrastruktúrát. Gödön a SEUSO kincsek ókori történetéhez kapcsolódó óriási, építési fázisában megakadt római erőd Világörökségi várható hírnevének kihasználásával virtuális kaland- és élménypark fogadná a látogatókat amelyhez Dunakeszről szükséges átvezetni a bicikliutat, a révkikötő horányi oldalán pedig akár az egykori római hajózást is ki lehetne próbálni. Újpest is szeretne bekapcsolódni a Limes-programba. A városrész az elmúlt években sokat fejlődött, az Aquaworld élményfürdő, a Duna-part vagy akár a Népsziget is csatlakoztatható a koncepcióhoz. Az Aquincum, Nagytétény (Campona) és a Hajógyári-sziget új fejlesztési koncepciójáról, a budafoki Duna-part rekultivációjáról Puczkó László turisztikai szakértő beszélt.

Érd számára igen fontos a várhatóan 2018-ig megépülő EuroVelo 6 kerékpárútvonal, amely a Campona erőd és a mellette levő kastély érintésével tartana a római, természeti emlékekhez, esetleg Százhalombattán egy jelenleg megvalósítási lehetőség fázisában levő, különleges ipari turisztikai látogatóközponthoz. Ráckevén Európában egyedülálló víz alatti archeológiai központ épülne fel a Duna-ág partján, Dunaújvárosban pedig nagyon fontos projekt az Intercisa Látogatóközpont létrehozása – ez egy egykori nagy méretű római katonai erődítmény bemutatását is jelenti, amely közelében jelenleg az Intercisa Múzeum működik, amelyet is szeretnék tovább fejleszteni. Az egykori szocialista és a római birodalom összekapcsolásának fontos elemei lehetnek a látványos római kertek, a látogatóközpont és a Duna-sétány összekötése.

Best practice, interaktivitás és élményközpontúság

A Dunaföldvár-Bölcske-Paks tervezési területhez kapcsolódó elképzelésekről Karsai Árpád beszélt. Ahhoz, hogy egy-egy desztináció komolyabb turizmust generáljon, elengedhetetlen a külföldi best practice példák tanulmányozása, a kiváló marketing- és eladástechnika alkalmazása. Paks ígéretes turisztikai desztináció, a nagy népszerűségnek örvendő Paksi Atomerőmű Látogatóközpont mellett új, modern városi múzeumfejlesztés és a Lussonium is kulcsfontosságú attrakció lehetne – az egykori római település és erőd feltárt romjainál látogatóközpont létrehozása a cél.

A Sió-csatornától a horvát határig a természetközeliség, a népi kultúrtörténet, az aktív turisztikai termékek sokasága, valamint a vízügyi rendezés alatt álló Sió biztosít kiemelkedő turisztikai potenciált. A tervek között szerepel a szekszárdi római, az akkori borkultúrát bemutató szarkofág köré épített interaktív élmények kialakítása, Sióagárdon a Sió mentén hajókikötő létrehozása és Magyarország egyik legnagyobb borfalujának bemutatása. Geopolitikai helyzete miatt itt szükséges ókori nevén ALISCA, - amely ma a Szekszárd melletti Őcsény területén található - római erődjének és településének kiemelkedő, nemzetközi vonzerőt képviselő, élmény alapú bemutatása a Déli térség megerősítése végett

Pécs is kapcsolódik a programhoz, a város lenne a Limes-út lezáró, vagy Déli kezdőpontja. A városban a Cella Septichora mellett a múzeumok római kori kiállítása, a Zsolnay, Kodály központok, a középkori egyetem, a gyönyörű belváros, valamint történelmi fesztivál kapcsolódhat a tematikához, erősítheti meg jelentősen azokat. A középkori pincerendszer kiemelt fontosságú, amit a tervezők a élménytúrákkal kötnék össze.

{youtube|id=mni3BtWWHxk}

2018-ban beadják a pályázatot

Az eseményen elmondták: fontos bekapcsolni a koncepcióba a természeti értékeket, ipartörténeti emlékeket, a tájegységenként változó gasztronómiát és borkultúrát, az aktív turizmust a lovas programoktól a dunai evezésig, a hungarikumok, kulturális fesztiválok sokaságát.

Dr. Visy Zsolt az értekezlet lezárásaként köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vesznek ebben az óriási munkában. A szövetség tapasztalatai szerint az érintett önkormányzatok hozzáállása és hozzájárulása nagyon biztató, az elmúlt időszakban valódi társadalmi összefogás jött létre. 2017-ben elkészülnek a pályázatok, és várhatóan 2018-ban Magyarország, Szlovákia, Németország és Ausztria Duna-szakaszaira kidolgozottan, összehangolt pályázat formájában, Nemzetközi sorozathelyszín kategóriában fogja benyújtani kérelmét az UNESCO-hoz.

A folyamatot, a kölcsönhatásokat, a turisztikai, gazdasági lehetőségeket, tervezési szükségességet bemutató nyomtatott és digitális kiadvány ide kattintva érhető el.

A lehetséges végeredményt bemutató, angol nyelvű nyomtatott és digitális kiadvány ide kattintva érhető el.

A német nyelvű nyomtatott és digitális kiadvány ide kattintva érhető el.