Beszámolt arról, hogy elkészült a borvidék jövőbeni stratégiájának tervezete, amelyről a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint június 11-én tárgyal majd a TBFT a borvidék vezető pincészeteivel, a kis- és közepes vállalkozókkal az egységes álláspont kialakítása érdekében.

Tombor András elmondása szerint a borvidék megújulását célzó irányvonalakat egy 10 országra kiterjedő, a borfogyasztási szokásokat vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei mentén alakították ki.

Az elnök a borfogyasztás világszerte tapasztalható trendjeire utalva elmondta, hogy a száraz és fél száraz borok előretörése miatt a Tokaji borvidéknek nyitnia kell a hagyományos aszú mellett a száraz borok felé is. Az előzetes számítások szerint 2020-ban már a száraz furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60-65 százalékát, értékének pedig 52-57 százalékát - jelezte.

Az Egyesült Államok, Kína és Nagy Britannia piacait célozzák meg a tokaji borokkal - tette hozzá.
Előadásában szólt a borok új kategóriák szerinti csoportosításáról. Eszerint a Tokaji borvidék vezető terméke továbbra is az aszú és az esszencia marad, ezek az úgynevezett szuper prémium kategóriába kerülnek. A prémium kategóriába az "édes kettes" kategóriába tartozó késő szüretelésű borokat sorolta. Nagy szerepet szánnak az off-dry, azaz a relatív magas cukortartalommal rendelkező, könnyű, illatos boroknak is.

A TBFT elnöke előadásában felhívta a figyelmet a Tokaji márkanév egyértelmű használatára. Álláspontja szerint a jövőben a Tokaji megnevezéssel csak az aszút és az esszenciát lehetne forgalmazni, míg a prémium kategóriába tartozó borokat véleménye szerint a "Tokaj borvidéken termelt" megnevezéssel kellene értékesíteni.

A TBFT elnöke azonban arról is beszámolt, hogy egy nemzetközi tanácsadó cég a Claessens International vezette konzorcium segítségét kérte a borvidék, a Tokaji Kereskedőház és a tokaji bor új arculatának és marketingjének kidolgozásához. A nemzetközi cég javaslatainak gyakorlati megvalósításáért a most alakuló Tokaj Marketing Testület (TMT) felel a jövőben.