Különleges kilátót adtak át Piliscsabán

Új kilátó épült a Piliscsaba határában lévő, 447 méter magas Nagy-Kopasz hegy tetején. A népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján tervezett, 11,5 méter magas építmény Dévényi Antalról, Bedő Albert-díjas erdészről kapta a nevét. Az avató ünnepségen Habsburg Mihály főherceg, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntőt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. újabb turisztikai fejlesztése készült el a Piliscsaba határában lévő Nagy-Kopaszon, melyet 2015. június 12-én adtak át. A Dévényi Antal-kilátó tervezése és kivitelezése, műszaki ellenőrzése, a hozzá kapcsolódó tereprendezés, pihenőhely kialakítás és útkarbantartás közel 40 millió forintos nettó összköltségvetésből valósult meg, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. részben saját, részben pályázati forrásból finanszírozott. A pályázati rész (24 118 162 millió Ft) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására kiírt pályázatából származik. Az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte, a kilátót Koller József (Koller és Társa Tervező Kft.) tervezte.

A kilátóról

A kilátó padlószintje 11,5 m magasan van, a közel 17 m2 alapterületű kilátószintről szép kilátás nyílik a Budai-hegységre és a Pilisre. Az épület egy 4,2 x 4,2 m alapterületű hasáb, amely tömör, egymásra rakott fenyő gerendákból épül fel. A kilátóhoz 132 m3 gerendát használtak fel. Ezt az építészeti formát sokan ismerhetik a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján, de világszerte számos lakóépület, szálloda és turisztikai funkciójú objektum valósult meg ebben az egyszerű, letisztult, geometrikusan szabályos hasábokból és kockákból álló építészeti stílusban.

A kilátó mellé a turisztikai fejlesztés keretében tűzrakóhely, padok és asztalok, valamint egy információs tábla is készült.

A névadóról

Dévényi Antal neve szakmai körökben mindörökre összeforrt a kopárfásítással. Magyarok és külföldiek ezrei tekintették meg vezetésével az ezerhektáros pilisvörösvári kopárokon kialakított híres fenyőállományt, melyet ma a Pilisi Parkerdő Zrt. fokozatosan lombos erdővé alakít.

A piliscsabai kopárfásításban édesapja is részt vett, melyet 1927-28-ban, eleinte csemeteültetéssel kezdtek. A gyengébb területeken próbálták meg először a magvetést. A sikereket követően, 1930-31-ben már csak így erdősítettek. 1950-ben kezdődött a magvetéssel történő kopárfásítás bevezetése üzemi méretekben. Dévényi Antal 1955-től a Pilisi Állami Erdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének, majd a jogutód Pilisi Parkerdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének erdészetvezetője lett, s ebben a munkakörben dolgozott 1982-ig.

1957-ben az Országos Erdészeti Egyesület a kiemelkedő szakmai és egyesületi tevékenységért járó rangos Bedő Albert-díjjal tüntette ki az addigra 300 hektáron végzett kopárfásításért. Szakmai kuriózum volt a kopárfásítás, hiszen volt olyan esztendő, hogy az éves növekedési időszak alatt mindössze 116 mm csapadék esett. A kopárfásítás célja az volt, hogy termőképessé alakítsák a területeket a fenyő és az elegyfajok (pl. tölgy, cser és akác) segítségével.

Dévényi Antal terve az volt, hogy 40-50 év múlva elég mély humuszos réteget alakít ki a fenyő ahhoz, hogy lombos fafajokat lehet ültetni a helyére. Ez az időszak napjainkra bekövetkezett, így mára az erdőgazdaság fokozatosan át tudja alakítani a fenyveseket a kopárosodás előtt itt állt, őshonos fajokból álló erdőállományokra.

Dévényi Antal egész pályafutását Piliscsabán, az erdők szolgálatában töltötte. 55 év alatt 9 igazgató alatt dolgozott, 117 műszaki és adminisztratív alkalmazottja volt. Vezetésével a Piliscsabai Erdészet 3180 ha erdőfelújítást és 1617 ha erdőtelepítést végzett.

1994. március 2-án temették el Piliscsabán, ahol utcát is neveztek el róla – hozzá és munkásságához méltóan az erdő szélén.

Forrás: Turizmus Online