Zsidai Zoltán Roy étteremtulajdonos szerint egy város turizmusa számára a márka a legfontosabb, ez alatt van maga a termék, a marketing, a szabályozás. Kiemelte, hogy gondot okoz a vállalkozóknak a bürokrácia, a sok engedély megszerzése. Javasolta, hogy az irodai ügyintézők munkáját is rendszeresen értékelni kellene, hogy változtassanak hozzáállásukon. Hangsúlyozta, hogy szükség lenne turizmusstratégiára. (Kár, hogy nem volt jelen a megbeszélésen a jelenlegi állami turizmusirányítási rendszer egyetlen képviselője sem, mert akkor elmondhatta volna, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció már 2013 őszén elkészült, majd elindult társadalmi egyeztetése is, amint arról korábban lapunknak Glattfelder Béla korábbi turizmusért is felelős államtitkár nyilatkozott - a szerk.)
Kell egy szervezet is, amely koordinálja a turizmust, ugyanakkor ez önmagában nem old meg semmit az ágazat problémáiból. Senki nem tudja Zsidai szerint, hogy miért jönnek hozzánk a turisták, szerinte sem egy hivatal találja ki külföldön az ország-, városmárkát, hanem egy profi cég, ennek alapja pedig egy határozott márkastratégia. „Gyatra a kommunikációnk” – tette hozzá. Aki jön, az pozitívan csalódik, de az elvárásai alacsonyak - ezen változtatni kell. Rövid távon meg lehetne duplázni a turizmus teljesítményét Budapesten. „Találjuk ki Budapestet, Magyarországot!” – zárta gondolatait Zsiday Hankiss Elemér szavaival.
A főváros csak a kormánnyal együtt tud eredményeket elérni a turizmus fejlesztése terén - emelte ki Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 2,6 éjszakás átlagos tartózkodási időt növeljük. Egyetértett azzal, hogy szükséges egy felmérés, ami alapján a stratégia meghatározható. Előrelépésként értékelte, hogy tavaly létrejött a főváros városarculati cége. Néhány kiemelkedő dolog, nem a középszer kell, hangsúlyozta.
A tehetséggondozás fontosságára, illetve a dzsentrifikáció Berlinben, Londonban és San Franciscóban tapasztalható veszélyeire hívta fel a figyelmet Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője – az utóbbi a legutóbbi hónapok budapesti ingatlan-árrobbanásának fényében nem is tűnik annyira távolinak.
Papp Regina, a WeLove Budapest képviselője szerint a népszerű oldal azért jött létre, mert nem volt profi pr-ja Budapestnek. Most jönnek a fiatal turisták Európából, mert Budapest olcsó, illetve más nézőpontból jó ár/érték arányú szolgáltatást nyújt. De mi lesz 5-10 év múlva, amikor már nem lesz esetleg ilyen olcsó? – tette fel a kérdést. Elég jók-e a fővárosi termékek, például a gyógyfürdők? – legyünk őszinték magunkhoz, javítsunk a problémás dolgokon, mert manapság az interneten mindenki elmondhatja véleményét, szóval minden kiderül – hangsúlyozta.
A helyzet attól függően jó vagy rossz, hogy milyen szemüveget veszünk éppen fel - mondta Geszti Péter reklámszakember: pörög a főváros turizmusa, ugyanakkor szinte csak 4-5 belvárosi kerület mutatható meg a vendégeknek. Alacsony az átlagköltés, elmennek a tehetségek, nincs megfogható brand, bezártak a drága belvárosi üzletek, valami nem stimmel - hangsúlyozta Geszti. Politikamentesen le kell ülni és ki kell találni, miről szól Budapest, ehhez konszenzus kell. Az egész ország csak Budapesten keresztül adható el. Geszti szerint tűzzünk ki nagyon konkrét célt, például az átlagos tartózkodási időt növeljük 4 éjszakára, ez irgalmatlan bevételt hozna a városnak.
Jászberényi Melinda, a Corvinus Egyetem oktatója elmondta, hogy ők végeztek egy felmérést a repülőtéren 500 fős mintán, a megkérdezettek közül csupán ketten jelölték meg a wellness-t, mint budapesti vonzerőt. Gerendai Károly szerint volt nekünk egy mondatban összefoglalható turisztikai szlogenünk / márkánk: a gulyás-csikós-paprika hármas, most viszont tényleg egy új kell.
Nekünk a Balaton
A Balatonról szóló beszélgetést Löbenwein Róbert fesztiválszervező indította, aki Bécset emelte ki követendő példaként. Felidézte, mennyit tettek azért, hogy a lángos-heck-imázs helyett egy igényes, színvonalas kulturális élettel rendelkező régióként adják el a Balatont. 2007-ben indult a Balaton Sound Fesztivál, ebből 2014-re egy 30 rendezvényből álló sorozat alakult ki Nagyon Balaton néven, amely lefedi az egész térséget.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum igazgatója a Balaton problémájaként azt említette, hogy még mindig autós úti cél, annak ellenére, hogy ma már 70 perc alatt el lehet érni modern vonatokkal is a déli partot, míg két éve még két óra kellett ehhez. A külföldiek és a magyarok számára is komoly korlátot jelent, hogy nincs egységes MÁV-Volán kereső, nincsenek éjszakai hajójáratok a tó két partja között. Bezzeg a Genfi-tó körül egy bérlettel bármerre könnyedén utazgathatunk, mi több, a szállásadóktól ezt két éjszaka után minden vendég megkapja. Egy hasonló jellegű Balaton Kártyára lenne szerinte szükség.
A balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs a gasztronómiát nevezte a Balaton egyik lehetséges kitörési pontjának. Visszautalva a lángosra, kiemelte, hogy egy francia sztárséfet pontykrémmel töltött lángossal láttak vendégül. Nem kell kidobni, csak újra kell gondolni a régi dolgokat, és persze jó minőségben kell csinálni mindent – emelte ki. Jó példaként hozta fel a Balatoni Kör működését, összefogással helyi termékeket, zöldségféléket, halakat, borokat kínálnak a vendéglátóhelyeken. ezt kellene kibővíteni szerinte. Csapody Balázs Baszkföld példáját idézte fel: ott valóságos gasztronómiai forradalom zajlott le az utóbbi évek során, csúcséttermek sora nyílt, olyan telt házzal működnek, hogy még egy novemberi időpontra is hónapokkal előre kell foglalni asztalt. A siker oka? Szakmai összefogás, központi koordináció, magas szintű gasztronómiai oktatás, külföldi hallgatók, akik hírét viszik a helynek, a helyi termékek felhasználása. 8 millió vendégéjszaka az eredmény.
A Magyar TDM Szövetség képviselője, Hoffmann Henrik szerint a magyar turizmus egy negyedét a Balaton adja, A térség problémáját ő a megosztottságban látja, abban hogy három megyéhez tartozik a terület. Az is gond szerinte, hogy a települések külön-külön próbálkoznak ahelyett, hogy összefognának.
Gerendai Károly, Sziget-főszervező szerint fontos mindenkiben tudatosítani, hogy a turizmus nem szükséges rossz, hanem a helyiek számára biztosíthat jólétet olyan pénzből, amit mások máshol keresnek meg. Ne becsüljük le Bécset, Prágát – hiszen ott sokkal több a vendég, mint nálunk- emlékeztetett. Gerendai felidézett egy korábbi magyar turisztikai reklámkampányt, amelyben híres magyarokkal akartunk hozzánk csábítani turistákat – ezt nagyon elhibázott ötlet volt szerinte, hiszen így azt közöltük a potenciális turistákkal, hogy gyertek hozzánk, bár mi különbek vagyunk nálatok! Legyen stratégiai ágazat a turizmus, a Forma-1 támogatást senki nem vitatja, akkor miért nem lehet más turisztikai projekteket is hasonló mértékben támogatni – tette fel a kérdést végezetül Gerendai Károly.
A konferencia délelőtti előadásairól szóló beszámolónkat ezen a linken olvashatja.
