Már nem a Covid, hanem a háború írhatja át az idei turistaidényt

Testvérlapunk, a Privátbankár elemző cikkében alaposan górcső alá vette, milyen szezon várható a világ egyes térségeinek turizmusában a háború árnyékában.

A háború egész Európa turizmusát érinti

"Végre, utazunk" – sóhajtottak fel világszerte az emberek a Covid lecsengése után – már amennyiben lecsengés az, ha naponta még mindig százan halnak meg. Mindenki örült, hogy indul a vásárszezon, március 3-án nyílik az Utazás kiállítás, itt a tavasz, végre kimozdulhatunk, nyaralhatunk külföldön is. Most is lehetséges ez, csak jól meg kell gondolni, hol pihenhetjük ki a járvány meg a politikai helyzet fáradalmait.

Az ukrajnai háború ugyanis egész Európát érinti. Azok az országok, amelyek Ukrajnával vagy Oroszországgal határosak, nyilvánvalóan a leginkább érintettek. Az Utazás kiállításon számos ilyen, köztük poszt-szovjet köztársaság vesz részt, mint Grúzia, vagy új nevén Georgia, amely a világ egyik legrégibb bortermő vidékét mutatja most be. Igen ám, de oda valahogy el is kell jutni – persze főleg Moszkván keresztül.

Ki mer arra utazni most? Sok éves marketing munkájuk vált értelmetlenné. A Türk Államok szervezete négy országgal is szerepel, de nekik sem rózsás most a geopolitikai helyzetük.
 
 
Ugyanakkor az észak-afrikai országok, mint az Utazás kiállítás díszvendége, mint Egyiptom, vagy a másik nagy kedvenc, Tunézia, feltehetően nyertesei a helyzetnek, sokan mennek majd oda nyaralni a magyarok, mert messze vannak a háborús tűzfészektől. Afrika általában nyerésre állhat, egyrészt mert országainak, attrakcióinak nagy része még ismeretlen az egzotikumokat kedvelő magyarok számára, másrészt, mert távol esik Európától. Meglepő, de ugyanannyi afrikai állam vesz részt idén a budapesti kiállításon, ahány európai, ami bölcs előrelátásra vall a jelentkezők részéről.
 
Az északi államokat behúzza a háború

A helyzet persze napról napra változik. Nyilvánvalóan sok lesz az útlemondás, a biztosítóknak is meggyűlik majd a dolga. Sokan nem mernek majd olyan régiókba sem utazni – még rokonlátogatásra sem –, amelyeket Putyin szabályosan megfenyegetett, mint például Svédország vagy Finnország.

Magyarországon sokan meglepődtek azon, hogy Észak-Európa két jóléti állama hogyan kerül hirtelen az ukrán konfliktusba. De elég csak belenézni a mai Dagens Nyheterbe, ahol Peter Hultquist védelmi miniszter kijelenti, hogy „Svédország és Finnország mélyreható együttműködést kezdeményezett a NATO-val”, ami gyengíti a semleges állam doktrínát.

Kicsit lejjebb azt olvasom, vezető hírként, hogy Zelenszkij „köszönetet mond Svédországnak a ’katonai támogatásért’”, ami, ha valaki – jelen esetben az orosz államelnök - úgy akarja, a jelenlegi helyzetben ürügyet szolgáltathat akár a megtámadásra is.
 


Bár a két fent említett országnak nem létszükséglete a turisztikai bevételek növelése, de például a csernobili atomerőmű elfoglalása mindenkit érdekel, hiszen a világ legnagyobb atomkatasztrófája idején a gyilkos felhő elérte mindkét országot, ki tudja, hány ember halálát okozva hosszú évek után.

A balti államok turizmusa is összedőlt néhány nap alatt – hiába a jelentős skandináviai gazdasági támogatás, főleg ami Észtországot illeti.

Nyugat-Európa és Amerika kivár

Nyugat-Európa kivár, nyilvánvaló, hogy ha véget ér a háború, amiben mindenki bízik, a német nyelvterületen élők változatlanul felkeresik majd a nyugat-magyarországi gyógyhelyeket. Legalábbis bízzunk ebben. Itt nem annyira a távolság számít, hanem a szándék, hogy egyáltalán merjenek utazni, ott hagyni az otthonukat, miközben a televízióban élőben mutatják, minden akciófilmnél szörnyűségesebb látványt nyújtva, mi történik, tőlük nem is olyan messze.

Lengyelország és a többi határos ország lakóinak jelentős része inkább nem kockáztat, mással van elfoglalva, menekültek ezreit fogadja be. Ezekben a régiókban nyáron a belföldi turizmusnak van nagyobb esélye.
 
Az amerikaiak még kivárnak az európai utazások lemondásával. Ha nem Európába utaznak, akkor természetesen saját kontinensükön fognak nyaralni, növelve az ottani belföldi turisztikai bevételeket.
 


Az USA-ban a belföldi turizmus egyébként relatív és ritkán használt fogalom, de ha mégis, beletartoznak a környező örök napfényt ígérő szigetek és kisebb közép-amerikai államok is. Az amerikaiak jelentős része egyébként sem hagyja el soha a kontinenst, az európai politikával nem foglalkozik, vagy csak olyan mértékben, hogy elmosolyodjon Trump sűrűn parodizált kijelentésein. Olykor még a legnépszerűbb talkshow-t vezető Ellen de Generes műsorában is meg kell magyarázni, mi is történik külföldön, ha netán egy európai származású színész utalást tesz a távoli szülőhazájában történt konfliktusra. Bár a félig orosz származású Sean Penn által az Ukrajnában forgatott dokumentumfilm bizonyára jobban megvilágítja nekik a helyzetet, és óriási érdeklődést kelt majd, de a stáb megvárja ezzel a háború végkifejletét.

CNN-t – vagy más hírtelevíziókat – persze sokan néznek, így tettek az elmúlt három évtized tragikus európai eseményei alkalmával is. (Jóllehet, kevesebben, mint mondjuk 2011. szeptember 11-én, hiszen azóta átvette a hatalmat a közösségi média.) Ezen történések egy része csak ideig-óráig fogta vissza az utazási kedvet, de Magyarország - onnan nézve - nagyon közel esik Ukrajnához.
 
Megjósolható veszteségek

Kérdés, hogy a jó előre megszervezett üzleti utak, kongresszusok szervezői mekkora kárt szenvednek? Útnak mernek-e most indulni több ezer kilométerről a külföldi tudósok, orvosok,
akik ráadásul a helyzetet behatóbban ismerik?

Mint tudjuk, a légijáratok jelentős részét törölték, sőt távolabbi országok sem engedik átrepülni az orosz gépeket légterükben. Az érem másik oldala, hogy mivel európai országok állampolgárai dolgoznak, milliószámra külföldön, várható, hogy rokonaik elindulnak hozzájuk, biztonságot keresve, és ezért tömve lesznek a járatok, már ameddig egyáltalán utazhatnak.

A légitársaságok nagy része így is milliárdos károkat szenved, hiszen az elmúlt hónapokban flottájuk felfrissítéséről, új beszerzésekről és fejlesztésekről adtak ki közleményeket, rábírva az utasokat, hogy ha repülni szeretnének, őket válasszák.
 


A hajós turizmus kötött útvonalú, lassúbb, és egyébként is védtelenebb célpont, ha veszélyhelyzetről van szó. Észak-Európában elképesztően népszerűek hosszabb-rövidebb kiruccanásokra a sokemeletes hajómonstrumok, amelyek most nem nagyon merészkednek majd ki az Északi-tengerre és a Baltikum környékére. De még Gotland szigetére sem, amely többször szerepelt az orosz hadviselés szótárában, ami nem sok jót jelent. A Szentpétervárra igyekvő hajójáratok, amelyek iránt az utóbbi időben igen megnőtt a kereslet, szintén nem sok jóra számíthatnak.

A magyar turizmus veszteségei egyelőre még nem felmérhetők, a jövő héten induló Utazás kiállításig is sok minden történhet még.

Érdekes adalék: jelen sorok szerzője pár hete készített egy interjút éppen a magyar-orosz turisztikai kapcsolatokról. Interjúalanyom akkor azt mondta, hogy „átalakulóban van egy szemlélet, ennek egyik jele, hogy a főbb célországokban marketing célú külképviseleteket nyitnak, amelyek célja Oroszország, mint turisztikai célpont pozitív imázsának növelése.

Részt vettem a közelmúltban egy orosz turisztikai imázsfilm fesztivál zsűrijében, ezek a rövidfilmek, klipek abban versenyeztek, melyik népszerűsítik ügyesebben Oroszországot. Kimondottan frappáns alkotások születtek, amelyeknek semmi közük már a régi sematikus szlogenekhez.”

Nem tudom, mennyire rombolta le a háború ezen alkotók törekvéseit, de gondolom, hogy ezt az imázst nem lesz könnyű újra építeni.

Elek Lenke
Forrás: Testvérlapunk, a Privátbankár.hu

Holttestet találtak a Balatonban

Holttestet találtak a Balatonban 

Egész éjszakába nyúló kutató tevékenységet folytatott a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának egyik mentőegysége.
Nem lesz többet Balaton Sound?

Nem lesz többet Balaton Sound? 

A rendezvény esetleges megszűnéséről már korábban is felreppentek pletykák.
Így kerülhetőek el a nyári balesetek

Így kerülhetőek el a nyári balesetek 

A nyári szabadságok veszélyeire figyelmeztetnek a szakértők.
Itt az elmúlt időszakot elemző, legfrissebb Turizmus Konjunktúra Index

Itt az elmúlt időszakot elemző, legfrissebb Turizmus Konjunktúra Index 

A VIMOSZ szakmai társszervezetekkel közösen havi gyakorisággal méri a turizmusban a konjunktúra várható alakulását és publikálja a Turizmus Konjunktúra Indexet.
Sétáló Utca Zene programsorozat Keszthelyen

Sétáló Utca Zene programsorozat Keszthelyen 

A keszthelyi sétálóutcán felállított színpadon keszthelyi és keszthelyi kötődésű zenészek mutatják be produkcióikat a júliusi és augusztusi estéken.
Kulturális turizmus díj  pályázat - hazai településeknek

Kulturális turizmus díj pályázat - hazai településeknek 

Megnyílt a jelentkezési és jelölési lehetőség a 6. Art is Business Díjra.
Zendaya beköltözött a Madame Tussauds-ba

Zendaya beköltözött a Madame Tussauds-ba 

Zendaya egy igazán különleges teremben kapott helyet...
 Látványos Disney szökőkút-show érkezik Budapestre

Látványos Disney szökőkút-show érkezik Budapestre 

A Disney idén nyáron egy különleges műsorral örvendezteti meg a közönséget, kicsiket és nagyok egyaránt elrepítve egy kalandokkal, varázslattal és felejthetetlen hősökkel teli világába
Egyedi koncepció, festői környezet - ez a Váralja Akusztik

Egyedi koncepció, festői környezet - ez a Váralja Akusztik 

Boldogkőváralja kivételes helyszínén, a Téka tábor festői környezetében jön idén is a rusztikus könnyűzenei fesztivál 2024 augusztus 9-10-11 között.
Beindult a koncertszezon a fertődi kastély falai között

Beindult a koncertszezon a fertődi kastély falai között 

A fertődi Esterházy-kastély csodálatos Apolló-terme ad otthont az immár hagyományosnak számító nyári programsorozatnak.

Interjú

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni

Pesti István: Kiderül, kiben van meg az a plusz, amire érdemes odafigyelni 

A két Michelin-csillagos étterem konyháját vezető séffel többek közt a versenyről és megosztó ételekről beszélgetünk, és mesél arról is, miért nem követi a trendeket.
Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető

Dubicz Borászat: Abban hiszünk, hogy az ikonikus múlt és a modern jövő jól összeegyeztethető 

Az idei újdonságokról és megújulásról a borászat tulajdonosával, Dunai Ágnessel beszélgettünk.
Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél”

Csernus Imre: „Szeretnék már jönni-menni, mint egy falevél” 

Csernus Imrével szőlőről, borokról és a vidéki életről beszélgettünk, és nemrég megjelent könyve kapcsán egy kicsit rólunk, magyarokról is.