Az egri püspökséget Szent István király a hagyomány szerint 1004-ben alapította meg, 1009-ben már biztosan létezett az egyházmegye, amelyet VII. Piusz pápa 1804-ben érsekségi rangra emelt. Az Egri Érseki Palota klasszicizáló késő barokk stílusú középső szárnya 1762 és 1775 között nyerte el mai alakját Joseph Ignaz Gerl és Fellner Jakab tervei alapján gróf Eszterházy Károly püspöksége idején.
A palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett középső – legrégebbi és legértékesebb – szárnyában megvalósult a „Bepillantás a püspök sekrestyéjébe, dolgozószobájába, kincstárába, képtárába és könyvtárába” – egyházművészeti kiállítás, a főpapi történeti enteriőrsor bemutatása (díszterem, szalon, dolgozószoba, hálószoba, öltözőszoba és kápolna), a díszterek és a kápolna restaurálása, a Magyar szentek és boldogok kiállítás, a „Vanitas” (Hiábavalóság, hiúság) művészettörténeti tematika feldolgozása, az Egri Főegyházmegye több mint ezer éves történetének digitális, lapozható, interaktív időszalagon történő bemutatása, valamint elkészült az egri püspökök és érsekek arcképcsarnoka. Tapintható tárlat és időszaki kiállítótér is kialakításra került, a pincében pedig az Érseki Vinotéka kapott helyet, amelyben az „Egri Érsek Bora” címet elnyert borok és a főegyházmegye területén fekvő öt borvidék bemutatása látható.
Külön érdekesség az elmúlt századok „hűtőszekrényének”, az installációval berendezett régi jégveremnek a megidézése. A fejlesztés a palota előtti díszkert helyreállítását, növényállományának revitalizációját is magában foglalta – a felújított díszkert megnyílt az egri lakosok és a turisták előtt. A szolgáltatásokat cukrászda-kávézó, kávézóterasz, ajándékbolt, turisztikai információs pont, turisztikai filmvetítő kabinet és múzeumpedagógiai műhely egészíti ki.
A projekt során az Érseki Palota arculatának tervezése és márkaépítése is megtörtént, a palota akadálymentessé vált, a fűtést alternatív energia, talajszondás hőszivattyús rendszer biztosítja (gázfűtés kiegészítéssel).
Az Egri Érseki Palota Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be, ugyanakkor másik szárnya, valamint díszudvara teljesen megnyílt a nagyközönség előtt, és komplex, sokrétű turisztikai szolgáltatást nyújt.
(x)
