Sajtótájékoztatón értékelte a 2016-os évet és adott tájékoztatást a Magyar Turisztikai Ügynökség idei terveiről Guller Zoltán vezérigazgató vasárnap délelőtt. A tavaly májusban a Magyar Turizmus Zrt. és a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmussal foglalkozó főosztályának összevonásával létrehozott turisztikai csúcsszerv vezetője szerint várhatóan 2016-ban is csúcsévet zárt a magyar turizmus. Az első tíz hónap adatai azt mutatják, hogy 6%-nőtt a turisták és általuk a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, a szállásdíj-bevételek tíz százalékkal bővültek. A növekedés a bel- és külföldi forgalomban egyaránt érezhető volt, de a belföldi bővülés valamivel erőteljesebb volt. Az év utolsó két hónapjában vélhetően folytatódott ez a trend – emelte ki Guller Zoltán.
Ennek fényében elmondható, hogy a magyarországi turizmus 2010 óta folyamatosan bővül, és már 2011-ben meghaladta a 2008-as válság előtti szintet. 2015-ben egyébként 25 millió vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, a kül- és belföldi forgalom aránya nagyjából azonos volt. A belföldi forgalom növekedésének egyik motorja továbbra is a Széchenyi Pihenőkártya, amelynek tulajdonosai tavaly 10%-kal többet költöttek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint több mint négymilliárd eurót költöttek hazánkban a turisták, miközben a külföldre utazó magyarok csupán 1,6 milliárdot, így a turizmus egyenlege 2,4 milliárd eurós pozitívumot mutat.
Guller Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a statisztikák nem jelenítik meg a hostelekben és a közösségi szállásportálokon, elsősorban az airbnb-n történt foglalások adatait, pedig a Magyar Szállodaszövetség becslései szerint a budapesti vendégéjszakáknak akár a 10-15%-a közösségi alapon kiadott szálláshelyeken realizálódik.
Az állam feladatának tekinti a turistaforgalom növekedési ütemének gyorsítását – emelte ki a vezérigazgató. Ennek érdekében került sor január elsejétől a vendéglátó-ipar áfa 27-ről 18%-ra való csökkentésére, jövőre pedig további adócsökkentés lesz.
A fenti célt szolgálja a tavaly ősszel a parlament által rohamtempóban elfogadott turizmusfejlesztési törvény, amely a termékek helyett a desztinációkat helyezi a fejlesztések középpontjába. A jogszabályok eddig három desztinációt nevesítettek: a Balatont, Sopront és a Fertő-tó térségét, valamint Tokajt és a Felső-Tisza vidékét. A nevesítés mellé konkrét fejlesztési forrás jár, a Balaton esetében ez az összeg 367 milliárd forint. Ebben a pénzből egyebek mellett nagyszabású strandfejlesztés kezdődik még az idén. Sopron esetében a belváros felújítása valósul meg 60 milliárd forintból, a Fertő-tó mellett pedig egyebek mellett egy vadonatúj turisztikai komplexum jön létre 20 milliárdból.
Hamarosan nyilvánosságra kerülnek a Tokaj környékére tervezett fejlesztések, és jön a többi kiemelt turisztikai fejlesztési térség nevesítése, a konkrétumokkal. Ilyen kiemelt desztináció lesz még Budapest, Debrecen és a Hortobágy, Villány és térsége, Sárvár és Kőszeg, valamint Gyula és Békéscsaba környéke.
Az idén elkészül a 20 évre szóló turizmusstratégia, kiírnak egy szálláshely-fejlesztési pályázatot, amelynek célja, hogy a pályázó szálláshelyek egy fokozottal magasabb szolgáltatási színvonalat alakítsanak ki. Ráadásul ezek vissza nem térítendő támogatások lesznek. Támogatni fogják a családbarát fejlesztéseket is. Hamarosan elkezdődik végre a régóta várt új budapesti konferenciaközpont építése. A fejlesztések eredményeként utol fogjuk érni Csehország turisztikai teljesítményét, és megközelítjük Ausztriáét – állította Guller Zoltán.
A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly ötmilliárd, az idén pedig 10 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik, a szálláshely-pályázat kerete további 11 milliárd forint.
Kérdésre válaszul Gajda Tibor stratégiai és turisztikai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a balatoni fejlesztéseknél elsődleges szempont lesz a szezonhosszabbítás. Véleménye szerint jelenleg „fejnehéz” a balatoni rendezvényszezon: túl sok az esemény a főszezonban, amikor amúgy is tele van vendéggel a tó környéke. Beszélt arról is, hogy ún. borgasztronómiai képzőközpontokat hoznak létre a turisztikai desztinációkban, melyek célja a képzéseken keresztül a gasztronómiai kínálat színvonalának emelése.
