Az Európai Unió nemrégiben hozott döntése ellenére – miszerint a magyar cafeteria-rendszer jogsértő – a magyarok közül tízből 9-en továbbra is jó ötletnek tartják a SZÉP-kártyát. A jelenlegi kártyahasználók kétharmada nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának határozatával. A legnagyobb ellenállást az 55-65 évesek körében váltotta ki a döntés, négyből hárman nem támogatják az EU lépését. Ráadásul a tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók közül minden harmadik magyar gondolja úgy, hogy több mint felére csökkentené az utazási kiadásait, ha ezentúl készpénzben kapná meg a SZÉP-kártya összegét.
„Az elmúlt évek foglalási statisztikái azt igazolják, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig SZÉP-kártyával fizetők foglalásainak kb. 60 százaléka eltűnhet” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP-kártyák, mint tavaly ilyenkor. „A foglalási szám mellett a szállásra fordított költségek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem SZÉP-kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Sőt, ami még rosszabb, hogy várhatóan első körben a vendégéjszakák száma is elkezdhet majd csökkenni, így kevesebbszer és még rövidebb pihenésre szánt időhöz jutnak majd a magyarok” – tette hozzá Szigetvári József.
Ételre és ruhára menne el a pénz
Ezen az sem segítene, ha ezután a dolgozók készpénzben kapnák meg az eddig feltöltött összeget: a jelenleg SZÉP-kártyát használók fele már most tudja, hogy így nem költene utazásra. Csupán 17 százalékuk gondolja úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a „felszabaduló” pénzösszegből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.
Leginkább a 35-65 év közötti magyaroktól és a fővárosban élőktől venné el az utazás lehetőségét a SZÉP-kártya megszűnése, közülük minden harmadik ember mondta azt, hogy készpénzes kifizetés esetén felére csökkentené az utazásra szánt kiadásait.
A szálláshelytípusok közül az elmúlt években jelentős beruházásokat végrehajtó szállodák járnának a legrosszabbul a visszavonással, ugyanis a tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók több mint kétharmada itt töltötte vendégéjszakáit. „Ráadásul a hoteleknek kettős negatív hatással kell majd szembenézniük, ha megszűnik ez a juttatási lehetőség, mert nemcsak az eddig SZÉP-kártyával kiegyenlített szállásdíjak egy részétől eshetnek el, hanem azoktól a többletbevételektől is, amit a szállodába érkezők a SZÉP-kártya-kifizetéseken túl készpénzben hagytak náluk. Ezek pótlásáról a piac biztosan nem fog tudni önállóan gondoskodni, ami a fejlesztések megtorpanását jelentheti majd” – tette hozzá Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. „A szálláspiacot követően a visszaesés rövid időn belül a vendéglátóiparba is begyűrűzhet majd, így az éttermek, kávézók, bárok is nehezebb időkre készülhetnek” – egészítette ki Szigetvári József.
A kutatás háttere |
A közleményben szereplő információk a Szallas.hu 2016. április 6-20. között történő online felmérés adatain alapulnak, melyben 1401 – 18-75 év közötti – internetező vett részt. A kutatás adatai nem reprezentatívak a hazai lakosságra nézve, de az utazók körében végzett felmérés a főbb tendenciák felvázolására alkalmas. |
Forrás: Szallas.hu